Fülemile Judit zeneterapeuta, mentálhigiénés szakember

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Fülemile Judit zeneterapeuta, mentálhigiénés szakember

A remény számomra nem naivitás, hanem az a döntés, hogy elhiszem: érdemes felelősséget vállalni önmagunkért – még akkor is, ha ez lassú, törékeny folyamat.

Ebben kísérek. Ebben hiszek.

11/05/2026

Az elmúlt hónapokban nem jelentkeztem posztokkal, ezen a felületen csöndben voltam.
Az életem és a munkám ősz óta nagyot fordult. Október óta szinte egyik napról a másikra sűrűbbé, mozgalmasabbá vált minden: rengeteget utazom Hidegkút és Budapest között. Új helyzetekbe, új közösségekbe kerültem, közben nem maradt időm arra, hogy itt is jelen legyek.
Kórházban dolgozom zeneterapeutaként, főként idősekkel. Ez a munka visszahozott valamit az életembe, ami fontos és meghatározó volt; nem mertem hinni, hogy lesz még idő, amikor az énekhangomat nap mint nap használni fogom. Megható és különleges megtapasztalni, milyen mély kapcsolódás tud létrejönni ezen a csatornán keresztül.
Rendszeres kórházi munkám és a Thalassa Ház zeneterápiás alkalmai mellett csoportot tartottam kórházi dolgozókkal a veszprémi kórházban, és gyermekekkel iskolai közegben. Közben két új budapesti csoport is elindult, pszichiátriai és demenciával élő kliensekkel.
Eezek mellett taníthattam a Veszprémi Érseki Főiskolán és a Sapientia Hittudományi Főiskolán is – külön öröm számomra, hogy a zeneterápia szemléletét átadhatom azoknak, akik segítő hivatást választanak.
Sok minden történt tehát a háttérben. Sok találkozás, sok történet és rengeteg zene. Talán még erősebben érzem most, mennyire különleges ez a nyelv: akkor is képes kapcsolódást teremteni, amikor a szavak már nehezen jönnek.

Most néhány csoport lezárul, így szeretnék újra aktívabban jelen lenni itt is. Nagyon örülök, hogy rögtön egy számomra fontos meghívással kezdhetem ezt.
Az ajkai Új Esély Központban tartok zeneterápiás workshopot május 29-én.
A workshop témája közel áll hozzám: hogyan segíthet a zene az érzelmek szabályozásában, a szorongás oldásában, a kapcsolódásban és az önkifejezésben.
Nem kell hozzá zenei előképzettség vagy „jó hallás”. Inkább kíváncsiság. Jelenlét. Egy kis nyitottság arra, hogy néha a zene mondja ki azt, amit mi nehezen tudunk!

Találkozzunk Ajkán😊

18/11/2025

A napokban a bakonybéli ovisokkal kolléganőm, Smidhoffer Eszter papírszínházas meseelőadását kísértük zenével, utána pedig a kisiskolásokkal töltöttünk egy derűs órát.

A gyerekek kíváncsiak voltak, bátrak, nyitottak – együtt énekeltünk, ritmusokat kerestünk, hangszerekkel kísérleteztünk. Jó volt látni, milyen gyorsan ráéreznek a közös zenélés örömére, és hogyan figyelnek egymásra egy-egy feladat közben.

Szinte minden nap tartogat valami új, izgalmas találkozást. Most ez a csoport ajándékozott meg sok-sok élménnyel, köszönjük a meghívást a bakonybéli könyvtárnak!

15/10/2025

Ritkán írok mostanában – nem azért, mert nem történik semmi a szakmai életemben, amit megoszthatnék. Épp ellenkezőleg.
Annyi minden történik, változik, hogy az írásra egyszerűen nem maradt idő. Az életem szeptember óta mozgalmas, sokszínű irányt vett.
Kevés ugyan a privát terápiás munkám, annál több az intézményi feladatom.
A Thalassa Ház zeneterápiás csoportja mellett egy pszichiátriai nappali klubban és egy idősek klubjában is dolgozom, emellett pedig a Mazsihisz Szeretetkórház rehabilitációs osztályán kezdtem zeneterápiás munkát.
És hogy a gyerekek se maradjanak ki: a veszprémi Bárczi Gusztáv Iskolában a harmadikosokkal zenélünk együtt hetente.

Sokszor érzem mostanában, hogy az élet egészen mást kínál fel, mint amit tervezek.
Bevallom, ez elsőre nem mindig könnyű.
Új helyzetek, újfajta feladatok, amelyek eleinte nyitottságot, rugalmasságot, bátorságot igényelnek, és mindez erőfeszítéssel jár.

A változáshoz való alkalmazkodás része sokszor az elbizonytalanodás is:
vajon menni fog-e, jól csinálom-e, megállom-e a helyem az új kihívásokban?
De tudom, hogy ezek a nehezebb érzések idővel átalakulnak, elcsitulnak – és közben fontos szerepük van abban, hogy önreflektív, élő és tanulni képes maradjak.

A csatolt képeken a veszprémi Eötvös Károly Könyvtár szakmai rendezvényén tartott bemutató foglalkozás részletei láthatók – egy újabb állomás abban, ahogy a zeneterápia egyre több helyen és formában kap teret.

---

18/09/2025

Van úgy, hogy minden erőnkkel egy irányba indulunk, mégis egy másik út nyílik meg előttünk.

02/09/2025

Új időszak kezdődik a munkámban

A szakmai életemet érintő, változásokkal teli időszak indul el számomra szeptembertől, ami a kliensekkel való munkámat is érinti.
Az új helyzet azt jelenti, hogy Budapesten átmenetileg nem tudok klienseket fogadni, de Veszprémben továbbra is van lehetőség találkozni!

Veszprémben korlátozott helyeim vannak gyermekeknek zeneterápiára,
felnőtteknek segítő beszélgetésre és mindfulness alapú stresszkezelésre.

Bár most szűkebbek a lehetőségek, nagy örömmel és kíváncsisággal várom a közös munkát azokkal, akik ebben az időszakban kapcsolódnak hozzám!

29/08/2025

A segítő folyamat biztonsága

A közösségi média a segítő szakemberek számára is nagy lehetőség az ismertté válásra, új ügyfelek elérésére. Egyre gyakrabban jelennek meg esetleírások, rövid részletek egy-egy terápiás folyamatból. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy – ahogy vélhetően más segítő szakembernek is – úgy számomra is elsődleges a kliens biztonságérzésének megteremtése.

Ahhoz ugyanis, hogy valóban bizalom alakulhasson ki, először biztonságban kell érezni magunkat. Ezt a biztonságot azonban nem támogatja az, ha ott motoszkál a félelem: „vajon a történetem nyilvánossá válik?”

Éppen ezért soha nem osztok meg olyan történetet vagy pillanatot, amely a valóságban pont ugyanígy megtörtént egy kliensemmel. Úgy gondolom, senki sem érezné jól magát, ha – még név nélkül is – magára ismerne egy posztban.

Amikor szakmai tartalmat osztok meg, azok mindig úgy születnek, hogy bemutassák a módszereim lehetőségeit és a folyamat lényegét, de közben senkinek a személyes történetét nem fedik fel.

A segítő munka alapja a bizalom. Ez az a pillér, amelyet semmilyen más szempont nem írhat felül.

26/08/2025

Mindannyiunkat más hangok nyugtatnak meg. Van, akinek a dob ritmusa, másnak a hangtál rezgése segít ellazulni.

Vajon melyik esik most jobban?

24/08/2025

Élet és elmúlás – együtt, békésen.

Mindig különleges élmény számomra a Tatai Fényes Tanösvény.

Az őszülő színekbe öltözködő világ most külünösen megérintett. A vízbe hullott levelek, a hűvös szellő finoman emlékeztet: minden változik.
Amitől azonban igazán különleges ez a hely:
itt együtt megfér az élő és az elhalt, egyszerre van jelen élet és halál. Az élet körforgása, a lassú, folyamatos változás a mozdulatlan nyugalommal karöltve van jelen.

Az elhalt fákból új hajtások sarjadnak;
a víz felszíne nyugodt, szinte mozdulatlan – de alatta buborékok törnek fel, élet mocorog a mélyben.
A parton egy madár áll, mozdulatlan, mégis teljes figyelemmel: türelem és koncentráció sűrűsödik a jelenlétében.

A tanösvényen együtt van jelen minden: élet és halál, mozdulatlanság és folytonos átalakulás.
Mint egy zeneműben, ahol egyetlen hangban ott a múlt rezgése és a következő hang ígérete.
Mint a terápiában, ahol a mélyből – a múltból, a fájdalomból – lassan új élet emelkedik a felszínre.

A Fényes tanösvény most ezt tanítja nekem: hogy figyeljek, engedjem meg a lassúságot, észleljem a finom mozgásokat az állandóság mögött.
Mintha az élet esszenciája koncentrálódna ezen a helyen.

Ön hol érzi meg leginkább az élet lassú, mégis állandó változását?

21/08/2025

Miért lehet sokféle területen segítség a zeneterápia?

Azért, mert mindig ahhoz igazítjuk, hogy kivel dolgozunk, és mi a cél.
Ha például autizmussal élő gyerekkel találkozom, a zene a kapcsolódás, kommunikáció kapuja. Egy dob, egy közös ritmus sokszor többet mond bármilyen mondatnál.

Időseknél a zene az emlékek felidézésében, a figyelem megtartásában és az életkedv ébresztésében lehet támasz. Egy-egy régi dallam hirtelen előhozhat történeteket, élményeket, amelyek újra összekapcsolják őket önmagukkal és másokkal.

Szorongással élő felnőtteknél a zene segíthet oldani a belső feszültséget, utat adni az önkifejezésnek. Egy közösen megszólaltatott ritmus vagy dallam sokszor biztonságosabban közvetít érzéseket, mint a szavak, és teret nyit arra, hogy a belső nyugtalanság rendeződni kezdjen.

Ami viszont minden helyzetben közös: a zene hidat teremt. Összeköt minket – egymással és saját belső világunkkal.

A zeneterápia tehát nem egy merev, strukturált módszer, ahol pontosan előírt menete van annak, amit csinálunk. Sokkal inkább egy élő folyamat, amelyhez szükség van a kreativitásunkra, és az elméleti, gyakorlati tudásunk folyamatos hangolására is.

Bár a klienssel vagy a csoporttal végzett munka megtervezett, a tudatos tervezés mellett mindig ott van a spontaneitás. Annak a képessége, hogy észrevegyük, mi történik a másikban, mi támogatja legjobban a haladását, és hogy ehhez rugalmasan tudjunk kapcsolódni.

Ez a munkamód időnként bizonytalanságot is hoz. Vannak pillanatok, amikor egyszerűen csak figyelek, keresgélek. Megnézem, hogyan reagál a kliens, és közben döntéseket hozok: kezdeményezzek, vagy épp maradjak a háttérben? Csendben legyek, vagy hangot adjak? Vezessem, vagy hagyjam, hogy ő vezessen engem?

És igen: minden tudásom, gyakorlatom és igyekezetem ellenére lehetnek olyan pillanatok, amikor nem vagyok biztos abban, hogy megtaláltam a legjobb választ. Hogy a helyzethez valóban a legjobb reakciót adtam-e, vagy a legmegfelelőbb hangszert választottam-e. De éppen ez is része a gyakorlatnak és a tapasztalatnak: megtanulni együtt élni ezzel a bizonytalansággal. Elfogadni, hogy nem mindig létezik egyetlen „helyes” út, és a saját kétségeimmel való megküzdés közben is képes maradjak arra, hogy a kliensre hangolódás legyen a fókuszban.

Fontos része ennek az útnak aktuális állapotom is. hogy pl. kipihent vagyok, vagy fáradt. Ez teljesen emberi – és éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudomásul vegyem, elfogadjam. Hiszen a cél az, hogy a kliens állapotaira reagáljak, ne a sajátjaimra. Hogy ne az én állapotom, hanem a kliens szükségletei kerüljenek a középpontba.

Ez a folyamatos önreflexió és tudatosság adja meg a keretet ahhoz, hogy a zene valóban a kapcsolódás, a kifejezés és a fejlődés eszköze lehessen.

19/08/2025

Az elmúlt időszakban kevesebb aktivitással jelentkeztem. Ennek oka egyszerű: most valóban pihenni akartam. Teljesen eltávolodva attól, ami a mindennapjaim része.

Azt tapasztalom, hogy a valódi pihenés nem pusztán a lelassulásról szól. Hanem arról is, hogy el merem engedni azokat a tevékenységeket, amelyekről tudom, hogy hamarosan újra intenzíven jelen lesznek az életemben.

Nekem ebben az segít a legjobban, ha elutazom, kiszakadok a megszokott környezetből, vagy ha olyan barátokkal tölthetem az időmet, akik között teljesen felszabadult lehetek.

Ahhoz, hogy szeptemberben lendülettel, friss ötletekkel és nyitottsággal induljak, most szükségem volt egy valódi szünetre.

Kicsit olyan ez, mint a mindennapokban a meditáció. Segít megállni, töltekezni, és közben talán új perspektívát is ad. Sokszor észrevétlenül dolgozza fel mindazt, ami a hétköznapokban zajlik bennünk, és így végül nemcsak pihenést, hanem új lendületet is hoz.

Talán Ön ii tapasztalta már: ha nem adunk teret a teljes kikapcsolódásnak, akkor valójában nem is tudunk új erőt gyűjteni. A pihenés értéke éppen abban rejlik, hogy segít távolságot tartani, és ez a távolság adja vissza a tisztánlátást.

Cím

Budapest

Telefonszám

+36303029559

Weboldal

http://fulemile.com/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Fülemile Judit zeneterapeuta, mentálhigiénés szakember új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Fülemile Judit zeneterapeuta, mentálhigiénés szakember számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Egészség és Szépség üzlet tematikájú vállalkozások között Budapest városában?