05/01/2026
Szilveszter délután a konyhában ültem. Csend volt, a lakás félig rendben, félig nem. Arra gondoltam, hogy össze kellene pakolni..... a gardróbot...a gyerekszobát.....a konyhát. Mert jön az új év, és ilyenkor ezt szoktuk. Mintha az új év csak akkor lenne érvényes, ha előtte rendet rakunk.
Aztán megálltam ennél a gondolatnál.
Az új év akkor is eljön. Akkor is, ha nincs minden a helyén. Akkor is, ha nem húzok vonalat, nem zárok le, nem csinálok „új verziót” magamból. Nem vár meg.... :) (szerencsére)
És ekkor jelent meg bennem az a régi, ismerős érzés: lehetne jobb. Nem konkrétan, inkább csak úgy általában. Jobb év....jobb működés....jobb irány. Csakhogy ott, a konyhában ülve nem tudtam volna megmondani, mitől lenne pontosan jobb. A „jobb” mindig egy kicsit arrébb volt, mint ahol éppen tartottam.
Ez az érzés az elmúlt három év elején mindig visszatért. (csak ennyire gondoltam vissza, lehet több is volt.....:))Teljesen más évek voltak, más helyzetekkel, mégis ugyanazzal a belső sürgetéssel: nem elfogadni, hogy ez most elég, hanem rögtön többet akarni. Mintha a jó nem lenne megengedett állapot, csak egy átmenet valami más felé.
Pedig voltak pillanatok, akkor is, amikor ránéztem valamire, és egyszerűen jó volt. Nem új, nem izgalmas, nem ígért semmit a jövőről (de az is lehet, hogy igen). Egyszerűen stimmelt. És ilyenkor a legnehezebb nem az elengedés volt, hanem az, hogy ne akarjam azonnal még jobbá tenni. Ne kezdjem el átrendezni, továbbgondolni, "továbbfejleszteni" arra az évre, ami úgyis el fog jönni.
Most, január 5-én visszanézve, már világosabb, hogy talán nem az a kérdés, hogyan lesz jobb. Hanem az, hogy észrevettem-e, amikor jó volt. És hagytam-e annak lenni egy kicsit, anélkül hogy azonnal továbbléptem volna rajta.
Lehet, hogy a „jobb” néha csak annyit jelentett volna, hogy nem sietek el a „jó” mellett.
Az új év megérkezett.
A idei kérdésem az lehet……… mit hagyok idén egyszerűen jónak maradni......?!
Boldog Új Évet Kívánok! :)
