28/09/2026
1. Túl nagy a szám (nem túl szép jelzőkkel illetve, de ez a lényeg)
2. Nekem könnyű mert fiatal vagyok és nem dolgoztam le 40 évet a gyárban (most mivan?!)
3. Tuti AI írja a hírlevelem meg a posztjaim (mert ezek szerint ki nem néznék belőlem, hogy 2 értelmes mondatot össze tudok tenni?)
Kiemelném a mamákat; na már most, tisztelet a kivételnek, akinek nem inge, nem veszi magára ugye, de sajnos a tendencia az, hogy olyan 60 év feletti, megkeseredett asszonyok kritizálnak 98%-ban, akik már hátuk mögött hagyták fiatalságuk. Szándékosan nem írom, hogy a szebb éveiket, mert amúgy nem hiszem a kor és az évek ezzel kéne egyenlő legyen, hogy boldogtalanabbak vagyunk.
Na, de azért is írom ezeket a sorokat mint valaki, aki nőkkel foglalkozik, mert nem csak magamról, weboldal készítésről és social médiáról tanulok ebben a folyamatban, hanem az emberi természetről is.
Látszik ezeken az asszonyok eljárt az idő, és sosem éltek. Én hiszem mint azon fajok kevese, az embereknél is azért van élet a változókor után, hogy az élettapasztalatunkkal, bölcsességünkkel gazdagítsuk és segítsük a környezetünk. Ez valahol nagyon félresiklott, de mit várunk ha az emberek 80% egy 7. szintjén tart szövegértésben is, ezzel egyenesen arányosan a szociális készségek és egyéb (érzelmi) intelligenciához kötött képességek is elmaradottak. Ezt nem én mondom, hanem hivatalos felmérések.
Szóval visszatérve az idősebb korosztályra, akinek nyugdíjas éveikre a facebook kommentelés lett az elsődleges hobbija:
Valószínűleg van mögöttük egy nehéz sors, kötelező feladatok, munka, család stb amiben ő teljesen elveszett.
Ha voltak vágyai nem élte ki, mondván, mit szól a falu népe.
Lehet ez a vágy egy csinosabb ruha felvétele lett volna… vagy egy hobbi, amit a férje etetése és 3 gyerek nevelése mellett nem volt ideje megtenni.
Lehet, egyéb vágyai voltak, de bizonyos környezeti vagy mentális akadályok miatt nem merte vagy tudta az álmait kergetni és megrekedt egy gyárban, ahol addig dolgozott, amíg most már a kanapéra sem tud leülni, hogy ne egy kínszenvedés legyen.
Megtanultak beolvadni a környezetbe, a nagy átlagba, egyéb hobbi híján maradt a pletyka és hogyan szedjék szét azt, aki esetleg nem veszi fel a szürke egyenruhát. Bármiben is kitűnik közülük, vagy egyszerűen más. Ez az ember háta mögötti pletyka pedig mára kinőtte magát facebook kommentekké.
Ahogyan én sose mennék oda egy elhízott, igénytelen fogsorú, eldeformált arcú emberhez vagy olyanhoz, aki esetleg az én szememben “mű”, mert neki más az ízlése, más neki a szép.. szóval ahogy én se mennék oda máshoz az utcán, hogy odaböfögjem a véleményem, és más sem jött oda soha hozzám, hogy kritizáljon, akkor a social medián miért oké totál ismeretlen embereknek elmondani a véleményünk?
Dagadt vagy, mű vagy, ez vagy az nekem nem tetszik rajtad… Oké, és akkor most mivan? De őszintén… Most mi van? Semmi.
A való életben legfeljebb dicséretet kapok, nyilván általában férfiaktól, nőktől ritkábban, max csendes, szúrós tekintetet…
Ugye az is ismerős, amíg nem vagy szebb, “jobb”, vékonyabb; girl body teeeaaa, jajj de jól nézel ki… De ha már a szemükben jobb lett valaki, akkor hmm… oké, most már lassan a testtel. Jó, azért annyira nem is szép… pff, most már nagyon elszállt magától.. hmm, nézd Juli, hát itt van neki egy kéretlen szőrszála, ott meg a körme sem tökéletes. Ha valaki “jobb”, egyből rohansz szétszedni, mit tudnál rajta kritizálni… milyen hibát találsz rajta. Mert én nem hiszem, hogy tökéletes vagyok - te hiszed azt. Azért ugrasz a kommentekbe, hogy valami kritizálnivalót találj rajtam. Emberek vagyunk, ítélkezni fogunk, véleményünk lesz, ez teljesen oké, senki sem Isten, ez egy emberi tulajdonságunk. De az meg egy szociális készség amit megtanulunk, hogy mit illő vagy mit sem.
És szerintem az életmódváltásba igen is beletartozik a mentális egészségünk is, mert amíg megesz minket az irigység, amíg rohad a lelkünk, ehetjük a világ legegészségesebb ételeit is. Ezért buzdítom arra a nőket, legyen akár 20 éves vagy 60, éljenek, magukért! Merjenek úgy kinézni, öltözködni, azt a hobbit választani, ami őket boldoggá teszi. Töltsd meg az életed tartalmas dolgokkal, kezdj el egy vállalkozást, olvass egy könyvet, ismerj meg új kultúrákat, nézőpontokat, legyél nyitott…. És akkor nem jársz úgy, hogy az életed legkielégítőbb hobbija az lesz, hogy idegenek kommentelj a facebookon..
Szóval ezt egy “oktató” posztként szándékoztam kitenni azoknak, akik nem szeretnék megkeseredett facebook huszárként végezni, mert amúgy személyesen engem ez nem érint az, hogy pl. Marika (65) Ecsegfalváról mit gondol a számról,az arcomról, hajamról vagy a kislábujjam körméről, nem határozza meg az életem, sem az önmagamról alkotott képem.