23/08/2026
🫘 Mi köze lehet a bélflórának a vesekőhöz?
A vesekövek jelentős része kalcium-oxalátból áll. De vajon gondolnánk-e arra, hogy a kalcium-oxalát kövek kialakulására való hajlamhoz nemcsak a vese, hanem a bél és a bélmikrobiom is hozzájárulhat?
Az összefüggés az úgynevezett bél–vese tengelyen keresztül érthető meg. 👇
🔹 Mi történik az oxaláttal?
Az oxalát számos élelmiszerben megtalálható, például a spenótban, sóskában, céklában, mángoldban, diófélékben és kakaóban.
Az emberi szervezet az oxalát lebontására csak korlátozottan képes, ezért a bélben található mikroorganizmusoknak fontos szerepük lehet az oxalátanyagcserében.
Normál esetben a bélben található kalcium az oxaláttal oldhatatlan kalcium-oxalátot képezhet, amely a széklettel távozik. Így kevesebb oxalát szívódik fel.
Ha azonban az oxalát nagyobb mennyiségben szívódik fel a bélből, több kerülhet a véráramba, majd a vesén keresztül a vizeletbe.
👉 A magasabb vizelet-oxalát pedig kedvez a kalcium-oxalát kristályok képződésének.
🔬 És itt lép képbe a mikrobiom.
A bélben élnek olyan baktériumok, amelyek képesek az oxalátot lebontani.
Közülük a legismertebb az Oxalobacter formigenes, amely kifejezetten oxalátot használ energiaforrásként.
De fontos pontosítás: nem egyetlen baktériumról van szó. Más baktériumok, többek között egyes Lactobacillus- és Bifidobacterium-törzsek is rendelkezhetnek oxalátbontó képességgel. A jelenlegi kutatások ezért egyre inkább a teljes mikrobiális közösség működését vizsgálják.
🦠 Mi történhet diszbiózis esetén?
Ha a bélmikrobiom összetétele és működése kedvezőtlen irányba változik, csökkenhet az oxalátot bontó mikroorganizmusok, illetve az oxalátanyagcserében részt vevő mikrobiális gének aktivitása.
Ennek következtében elméletileg több oxalát maradhat a bélben olyan formában, amely felszívódhat.
➡️ több oxalát szívódhat fel
➡️ több oxalát kerülhet a vérbe
➡️ nőhet a vizelettel kiválasztott oxalát mennyisége
➡️ és megfelelő körülmények között fokozódhat a kalcium-oxalát kristályképződés esélye
Ezt nevezzük hiperoxaluriának, vagyis emelkedett vizelet-oxalátürítésnek.
⚠️ De van itt egy nagyon fontos részlet!
Nem lehet kijelenteni, hogy a diszbiózis önmagában vesekövet okoz, vagy hogy az Oxalobacter formigenes hiánya automatikusan vesekőhöz vezet.
A vesekövesség többtényezős folyamat. Szerepet játszik többek között:
💧 a folyadékbevitel és a vizelet mennyisége
🧂 a túlzott sóbevitel
🥩 az étrend összetétele
🥬 az oxalátbevitel
🥛 a megfelelő kalciumbevitel
🧬 genetikai tényezők
🦠 a bélmikrobiom összetétele és működése
🩺 bizonyos emésztőrendszeri betegségek és felszívódási zavarok.
Ráadásul a legújabb kutatások szerint a történet messze nem csak az Oxalobacter formigenes jelenlétéről vagy hiányáról szól. A mikrobiom sokkal összetettebb módon befolyásolhatja az oxalát bélből történő transzportját, a rövid szénláncú zsírsavak termelődését és a bél barrier működését is.
💡 Érdekes összefüggés: a túl kevés kalcium sem feltétlenül előnyös!
Sokan azt gondolják, hogy ha valakinek kalcium-oxalát köve van, akkor érdemes minél kevesebb kalciumot fogyasztania.
Pedig a megfelelő mennyiségű étkezési kalcium a bélben megkötheti az oxalátot, így az kevésbé szívódik fel.
Vagyis a cél nem egyszerűen az, hogy „minél kevesebb kalcium és oxalát”, hanem az, hogy megértsük, hogyan működik együtt az étrend, a bélfal, a kalcium és a mikrobiom az oxalátanyagcserében.
🧠 A vesekő tehát nem feltétlenül csak „veseprobléma”.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy bizonyos esetekben a bél–mikrobiom–vese kapcsolat is része lehet annak a rendszernek, amely meghatározza a kalcium-oxalát kövek kialakulására való hajlamot.
