23/08/2026
Kissé szarkasztikus ábra, de felhívja a figyelmet egy fontos dologra!
Egy adott jelenség látszólagos, észlelt gyakoriságát jelentősen befolyásolhatja a megfigyelés módszertana.
Ez egyéni/szubjektív szinten is fontos lehet, sokkal gyakoribbnak, jelentőségteljesebbnek gondoljuk azokat a dolgokat, amikkel mi magunk találkoztunk, mint azokat, amikről nincs közvetlen tapasztalásunk.
Ugyanakkor ez igaz tudományos megközelítés egészére is. Rengeteg olyan jelenség van, amiről a tudomány azt gondolta, hogy ritka (vagy egyáltalán nem létezik), egészen addig, amíg nem lettek jobb, fejlettebb eszközeink a jelenség vizsgálatára.
Az autizmus esetében bonyolítja a helyzetet, hogy a több tudás a definíció jelentős változásait is magával hozta, a ma alkalmazott (BNO-11) autizmus spektrum (ASD) definíciója, nagyon más, mint Kanner vagy Asperger megközelítése volt az 1940-es évek elején. Kiépült egy jobb diagnosztikai rendszer is, ami sokkal szenzitívebb ÉS több embert is ér el. Így az ASD gyakorisága látszólagosan jelentősen megugrott.
És a példánkra visszaugorva: a fejlettebb asztronómiai megfigyelés a földközeli aszteroidák számát hatalmas mértékben növelte - de ugye senki nem gondolja (nagyon reménykedem ebben), hogy a távcsövek alkalmazása növeli az aszteroidák számát? Azok ott voltak eddig is, csak nem voltak láthatók.
