23/07/2026
//Levél a testemhez//
Tavaly vizsgáztam, mint RituálTánc csoportvezető. A gyakorlati részre össze kellett rakni egy táncot. Én olyan témában dolgoztam, ami nagyon érint engem. Igazából ez a szándékom a jövőben is, olyan táncokat csinálni, amik belőlem és az én történeteimből inspirálódnak.
A témám pedig az volt, hogy milyen utat lehet bejárni az önbántástól a jó anya öleléséig. Ahol történetesen a saját jó anyád te magad vagy.
(Amúgy ezt a táncot szeretném szeptemberben megtartani, most úgy érzem elérkezett az ideje. 🤍)
Nagyon nehéz kapcsolatom volt a testemmel egész életemben.
Tánc közben tapasztaltam először, hogy elkezdtem figyelni arra, hogy mi esik jól a testemnek, és mi az, ami nem.
Persze ezt is lehet teljesítményből csinálni. Ahogyan a sportot, a munkát vagy akár az önismeretet is. Én évekig így éltem. Vagyis inkább azt mondom, hogy innen indultam és gyógyuló vagyok.
Rengeteg önsanyargató edzésterven és diétán vagyok túl. Rengeteg 14–15 órás munkanapon. Sokáig úgy tekintettem a testemre, mint valamire, amit fejleszteni, javítani, formálni és mindenáron jobbá kell tenni.
Most szeretnék megosztani egy levelet, amit egy tánc után írtam (úgy, ahogy akkor leírtam). Mert nagyon sokat jelent nekem, mióta elkezdtem beszélgetni a testemmel. Izgalmas tapasztalás, hogy ez belőlem tudott csak indulni, nem azért kezdtem el, mert tanácsként kaptam valakitől.
Drága testem!
Szeretnék tőled bocsánatot kérni.
Bocsánatot kérek azért, mert visszaéltem a hatalmammal feletted.
Bocsánatot kérek azért, mert használtalak. Arra használtalak, hogy elnyomjam a bennem lévő fájdalmat és szorongást.
Bocsánatot kérek azért, mert nem láttalak és nem hallottalak.
Bocsánatot kérek azokért a mondatokért, amelyekben degradáltalak.
Bocsánatot kérek a bántó mozdulataimért.
Bocsánatot kérek azért, mert éheztettelek.
Bocsánatot kérek azért, mert nem tápláltalak.
Bocsánatot kérek azért, mert a teljesítményt a női ciklusom fölé rendeltem.
Bocsánatot kérek azért, mert krónikus fáradtságba hajszoltalak.
Bocsánatot kérek azért, amikor a pihenés helyett a másoknak való megfelelést választottam.
Bocsánatot kérek azért, amiért mindenáron meg akartalak változtatni.
Bocsánatot kérek azért, amiért meg akartalak javítani.
Bocsánatot kérek azért, mert nem adtam neked időt a gyógyulásra.
Bocsánatot kérek azért a tekintetért, amellyel éveken keresztül rád néztem.
Bocsánatot kérek tőled azért, mert elhittem, hogy csak az a test lehet szép, ami vékony és formás.
Bocsánatot kérek azért, amiért összehasonlítottalak mindenki mással.
Bocsánatot kérek azért, mert mérgeztelek.
Bocsánatot kérek azért, mert nem láttam benned a gyönyörűséget és a szépséget.
Bocsánatot kérek azért, mert bántottalak.
Bocsánatot kérek azért, amikor nem tudtalak ölelni.
Bocsánatot kérek azért, amikor túlerőltettelek.
Bocsánatot kérek azért, amikor százkilós súlyokat raktam rád ölelés helyett.
Bocsánatot kérek azért, amiért végtelenül sok mindent kellett kibírnod.
Bocsánatot kérek azért, mert nem szerettelek.
A lista itt nem ér véget, de úgy érzem ennyit szeretnék most megosztani.
Te kiegészítenéd ezt a listát valamivel?
🤍
