A legelső bőrfestés 5300 évvel ezelőttre tehető, mikor egy ősember múmiáján találtak tetoválásra jellemző nyomokat. Maga a szó 'tattoo' polinéz eredetű, jelentése: ’nyomot hagyni valamin’. Az egykori tetoválásnak az esztétikai funkcióján kívül társadalmi jelentősége is volt. Természetesen a görögök, rómaiak és az asszírok is ismerték az eljárást, ők társadalmi megkülönböztetésként hasznosították.
A japán tetoválás kultúra ezzel szemben más volt. Csak vallási jeleket festettek magukra, és a nép, ruha helyett tetováltatta magát, mivel csak a császári család hordhatott ruhát. Mindeközben az amerikai indiánok arra használták a tetoválást, hogy megvédjék magukat a betegségektől. Ma már kifejezetten szépészeti okokból készítik el és, hogy viselői kifejezzék magukat. A legtöbb ember a számára fontos értékeket varratja magára, amire büszke, vagy amire emlékezni akar. Olyanok is vállalják, akiknek csak megtetszett egy rajz vagy esetleg stílusosnak tartják. Máig foglalkoznak tetováláskészítéssel emberek, ami olyan művészeti iránynak számít, mint a festészet. Egy-egy szép munkának órákig is eltarthat az elkészítése, és nagyon megerőltető mint tevékenység is. Természetesen minél nagyobb részen akar valaki egy mintát varratni magának, annál több órát vesz igénybe. A kész műveket elnézve is látjuk, hogy ez több, mint egy tű és festék.
