08/09/2026
MIÉRT FÉLÜNK ENNYIRE A KUDARCTÓL?
Talán nem is magától a kudarctól félünk.
Hanem attól, amit jelenteni kezd számunkra.
Egy sikertelen próbálkozás után ugyanis ritkán mondjuk egyszerűen azt:
„Rendben. Ez most nem működött. Megnézem, mit csinálhatnék másképp.”
Sokkal könnyebben megszólal bennünk valami egészen más:
„Nem vagyok elég jó.”
„Nekem ez nem megy.”
„Mit fognak gondolni rólam?”
„Talán már késő.”
„Mi van, ha megint nem sikerül?”
És észrevétlenül megtörténik valami.
Egy eseményből önmagunkról alkotott ítélet lesz.
Pedig óriási különbség van aközött, hogy:
❌ „Én kudarcot vallottam.”
vagy:
🌱 „Ez a próbálkozás most nem hozta azt az eredményt, amit szerettem volna.”
Az egyik lezár.
A másik megengedi, hogy megkérdezd:
Mit tanulhatok ebből?
Min változtathatok?
Mit csinálnék ma másképp?
És akarom-e még annyira, hogy újra megpróbáljam?
A KUDARC NÉHA NEM VÉGÁLLOMÁS. HANEM IRÁNYJELZŐ.
Gondolj csak bele, hány történet indult úgy, hogy az eredeti elképzelés egészen máshová vezetett.
A Michelin útikalauza eredetileg azért született, hogy az autózást ösztönözze, és ezzel közvetve több gumiabroncs fogyjon. Ebből fejlődött ki később a világ egyik legismertebb éttermi értékelési rendszere.
Harland Sanders pedig csak idősebb korában építette fel azt az üzleti modellt, amelyből később a KFC nemzetközi sikere lett.
Nem minden első próbálkozásból lesz siker.
És nem minden kerülőút jelent rossz irányt.
Néha éppen az visz közelebb önmagunkhoz, amikor valami nem úgy történik, ahogyan elterveztük.
DE MI VAN AKKOR, HA FEJBEN MÁR TOVÁBBLÉPNÉL, BELÜL MÉGIS FÉLSZ?
Ez az a pont, ami számomra kineziológusként különösen érdekes.
Lehet, hogy tudatosan már pontosan tudod:
„Újra szeretném kezdeni.”
Mégsem teszed.
Halogatsz.
Bizonytalankodsz.
Túlgondolod.
Mindig találsz még egy okot, amiért most nem alkalmas.
És lehet, hogy valójában nem a jelenlegi helyzet tart vissza.
Hanem egy korábbi élményhez kapcsolódó félelem, csalódottság, szégyen vagy stressz.
Ilyenkor érdemes feltenni egy nagyon egyszerű kérdést:
„Mitől félek valójában?”
Attól, hogy nem sikerül?
Vagy attól, amit majd önmagamról gondolok, ha nem sikerül?
🤍 Itt tud számomra kapcsolódni a kineziológia.
A LEAP – Neuroenergetikai kineziológia és Touch for Health módszereivel az adott témához kapcsolódó stresszel és belső reakciókkal dolgozunk.
Nem azért, hogy kitöröljük a múltat.
És végképp nem azért, hogy én megmondjam, mit kell tenned.
Hanem azért, hogy a régi élmény ne ugyanazzal az erővel határozza meg azt, hogyan nézel a következő lehetőségre.
Mert lehet, hogy a helyzet ugyanaz marad.
De Te már másképp nézel rá.
A „Mi van, ha megint nem sikerül?” mellé egyszer csak odakerülhet:
„És mi van, ha most sikerül?”
A „Nem vagyok rá képes” helyére:
„Mit kell még megtanulnom hozzá?”
A „Talán már késő” helyére:
„Miért ne kezdhetném el most?”
És talán itt kezdődik az igazi változás.
Nem akkor, amikor többé soha nem hibázunk.
Hanem amikor már nem félünk annyira a hibáinktól, hogy miattuk meg se próbáljuk.
🌱 Sosem késő újrakezdeni.
🌱 Sosem késő változtatni.
🌱 Sosem késő tanulni.
🌱 Sosem késő új utat választani.
A kudarc nem feltétlenül azt mondja: „Nem vagy képes rá.”
Lehet, hogy csak ennyit mond:
„Ez így most nem működött. Próbáljuk meg másképp.”
És ki tudja?
Lehet, hogy nem a kudarcod a történeted vége.
Lehet, hogy éppen ez a következő fejezet első mondata. 🤍
Wagner Viktória
LEAP – Neuroenergetikai és Touch for Health kineziológus
Bloomy Holisztikus Egészségközpont
📍 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 178.
📞 06/30 218 9028
🌿 www.bloomy-holistikus-eu-kozpont.hu
