Ivóvizem

28/05/2026

Milyen vizet iszol a munkahelyeden?

Egyre több intézmény (óvoda, iskola, munkahelyek stb.) vezetője szembesül azzal, mit jelent a gyakorlatban az, hogy a víszolgáltató csak a vízóráig felel a csapvíz minőségéért.

Általában hatósági ellenőrzés során derül ki, hogy amennyiben az intézményben az ivóvizet csapvízből biztosítják, az épületen belüli vízhálózat kockázatát értékelni kell ólomszennyezés szempontjából.

A gyakorlatban azt tapasztalom, hogy sokan inkább a csomagolt víz irányába mozdulnak, hiszen ez egyszerűbb megoldásnak tűnik, mint kockázat értékelést végeztetni...
Ráadádul rövid távon biztosan ez az olcsóbb megoldás (szándékosan nem a gazdaságos kifejezést használtam).

Ez azért sajnálatos, mert a vonatkozó rendelet célja ennek pontosan az ellenkezője: a csapvíz fogyasztás bátorítása, annak biztonságossá tétele útján.

Kb. 1 éve írtam erről a kérdésről: a fenntartható, gazdaságos megoldásra fókuszálva.

A bejegyzésben a cikk pdf, nyomtatható változatának linkje is megtalálható.

Ismert ólomkockázatú intézményben nem minden csapot kell ivóvízponttá tenni. A megoldás: kijelölt, kezelt, ellenőrzött vízvételi pontok.

20/05/2026

A gyermekintézményekben lévő csapvíz ólomszennyezésének kockázata évek óta ismert. A biztonságos csapvíz biztosításához a szakmai eszközök jelentős része rendelkezésre áll: vannak kockázati szempontok, mintavételi és értékelési útmutatók, laboratóriumi kapacitások, tájékoztató anyagok és azonnal alkalmazható átmeneti műszaki megoldások.

A gyakorlatban mégsem történik érdemi előrelépés, az intézményvezetők nem kapnak valódi segítséget; van, ahol nem is tudnak a lehetséges kockázatról, van, ahol nem tudják, mitévők legyenek. nem tudni, hány intézményben isznak ólomszennyezett vizet a gyerekek, miközben a megoldás karnyújtásnyira van.

Fájó, hogy a koordinált, állami segítségnyújtásra eddig nem volt akarat. Legtöbbször a rendeleti határidőkre való hivatkozással magyarázták azt, miért nem történik semmi.

A gyermekek idegrendszeri fejlődése viszont nem a rendeleti határidőkhöz igazodik. A ma óvodába járó gyermeknek ma kell biztosítani az egészséges ivóvizet.

Cselekedni MOST kell!

Azari Katalin
vegyészmérnök | ivóvízminőségi szakértő
ivovizem.hu | vizrol.blog.hu
Vízkémia Akkreditált Laboratórium

A 2029-es határidő nem egészségvédelmi felmentés. A kockázatértékelés nem kockázatkezelés. A felelősség áthárítás nem helyettesíti a mérést és az intézkedést.

16/05/2026

Miért tartja kiemelten fontosnak a „Jövőnk Vize” kezdeményezést? Milyen problémára ad valójában választ ez a program? A „Jövőnk Vize” kezdeményezést azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert a gyermekintézmények biztonságos ivóvízellátása alapvető közérdek. Magyarorsz....

16/05/2026

Mit tehetünk, ha ólom van a csapvízben? Sokan a vízszűrés módszerével tesznek az ólomszennyezettség ellen, ám ennek is vannak veszélyei.

13/05/2026

Köszönöm, hogy a Qubit elérhetővé t***e a nem fizetős olvasók számára is Szabó Emese cikkét!

Mindannyiunk felelőssége, akik ismerjük a problémát és a megoldásokat, hogy napirenden tartsuk.

Napirenden kell tartanunk a probléma megismertetését annak érdekében, hogy Magyarországon egy gyermek se szenvedjen akár visszafordíthatatlan egészségkárosodást a csapvíz általi ólomexpozíció miatt.

A megoldásokat azért kell bemutatnunk, hogy lehetőleg a garantáltan biztonságos, környezetkímélő alternatívák is eljussanak az emberekhez.

Az AI korában talán ez a legnehezebb feladat.
Egyre több a félrevezető információ, szaporodnak az AI generált, a szakértők által nem validált bejegyzések, cikkek.
Az interneten tájékozódó, vízkémiai ismeretekkel nem rendelkező olvasónak nagyon nehéz dolga van.

Hiába készítették el az NNGYK szakemberei 500 millió Ft-os EU támogatás jóvoltából a szakértői anyagokat, ismertetőket, ha arról nem tudnak az érint***ek.
A mai napig nem történt meg az a társadalmi marketing kampány, amely szükséges lenne ahhoz, hogy az emberek megértsék a problémát, és megértsék, milyen megoldások lehetnek biztonságosak annak érdekében, hogy a csapvíz egészségünket támogatóan tiszta legyen a fogyasztás helyén is, ne csak a monitoring pontokon.

A szakhatósági honlapon hiába van tájékoztatás, ha az emberek nem tudják, hogy létezik a probléma; léteznek megoldások és hogy miért fontos a hozzáértő segítségnyújtás a megfelelő megoldás kiválasztásához. Legyen szó a "kifolyatás" elégséges időtartamának meghatározásáról vagy a biztonságos víztisztító berendezés kiválasztásáról.

A Jövőnk Vize gála, Huber Anikó kezdeményezése példa értékű.
Ráirányítja a figyelmet a problémára és a biztonságos, környezetkímélő megoldásra.

A csapvíz ólomszennyezése szempontjából kritikus helyzetben lévő gyermekintézmények részére olyan víztisztítók beszerzését támogatja, amely biztonságos megoldást biztosít, gyermekintézményi alkalmazásban is tanúsított.

Bizalommal ajánlom a gála támogatását mindazok számára, akik ezt a nemes célt, gyermekeink egészségének megőrzését fontosnak tartják.

Kérlek, egy lájkkal vagy kommenttel segíts, hogy minél többekhez eljuthasson a Jövőnk Vize gála támogatási lehetősége.

Azari Katalin
vegyészmérnök I ivóvíz tanácsadó

https://qubit.hu/2026/05/11/nalunk-meg-a-csapbol-is-olom-folyik

Három fővárosi lakásban vizsgáltattuk meg a csapvíz minőségét. Az egyik mintában a határérték több mint négyszeresét, a másikban csaknem tízszeresét elérő ólommenyiséget találtak. Az illetékes hatóság, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lassan ké...

11/05/2026

A csapvíz általi ólomexpozíció kisgyerek korban súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat, elsősorban az idegrendszer fejlődésére van hatással.
Kiemelten fontos a kisgyermekes szülők tájékoztatása, valamint az ólommentes ivóvíz biztosítása a gyermekintézményekben is.

Az 5/2023 (I.12.) Korm. Rendelet előírja a gyermekintézmények számára a vezetékes vízellátó rendszer kockázat értékelését, szigorú, 5mikrogramm/liter határértéket állapítva meg.

A sajnálatos az, hogy ennek határideje 2036.01.12.

A ma gyermekintézménybe (elsősorban bölcsőde, óvoda) járó gyerekeknek MOST kell biztosítani az ólommentes ivóvizet. Ez mindannyiunk érdeke.

Huber Anikó, felismerve a cselekvés lehetőségét, életre hívta a Jövőnk Vize gálát.
"A cél egyszerű mégis alapvető: tiszta ivóvizet biztosítani gyermekintézményekben.
Ez az ügy túlmutat egy eseményen, arról szól, hogyan tud valódi hatása lenni az összefogásnak. Arról, hogy a jövő generációinak egészsége nem elvont kérdés, hanem nagyon is kézzelfogható felelősség."

A gála esemény oldalát a hozzászólásokhoz teszem.
Kérlek, támogasd megosztással vagy bármilyen formában a gyermekintézményi tiszta ivóvíz ügyét!

A csapvíz általi ólomexpozíció kisgyerek korban súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat, elsősorban az idegrendszer fejlődésére van hatással.
Kiemelten fontos a kisgyermekes szülők tájékoztatása, valamint az ólommentes ivóvíz biztosítása a gyermekintézményekben is.

Az 5/2023 (I.12.) Korm. Rendelet előírja a gyermekintézmények számára a vezetékes vízellátó rendszer kockázat értékelését, szigorú, 5mikrogramm/liter határértéket állapítva meg.

A sajnálatos az, hogy ennek határideje 2036.01.12.

A ma gyermekintézménybe (elsősorban bölcsőde, óvoda) járó gyerekeknek MOST kell biztosítani az ólommentes ivóvizet. Ez mindannyiunk érdeke.

Huber Anikó, felismerve a cselekvés lehetőségét, életre hívta a Jövőnk Vize gálát.
"A cél egyszerű mégis alapvető: tiszta ivóvizet biztosítani gyermekintézményekben.
Ez az ügy túlmutat egy eseményen, arról szól, hogyan tud valódi hatása lenni az összefogásnak. Arról, hogy a jövő generációinak egészsége nem elvont kérdés, hanem nagyon is kézzelfogható felelősség."

A gála esemény oldalát a hozzászólásokhoz teszem.
Kérlek, támogasd megosztással vagy bármilyen formában a gyermekintézményi tiszta ivóvíz ügyét!

Azari Katalin
vegyészmérnök | ivóvízminőségi szakértő
ivovizem.hu | vizrol.blog.hu
Vízkémia Akkreditált Laboratórium

06/05/2026

Nem érünk rá 2029-ig!

A Vízkémia laborban 10 éve foglalkozom a csapvíz általi ólomexpozíció kérdésével, szívügyemnek érzem.

A gyermekintézményekben lévő csapvíz ólomszennyezésének kockázata évek óta ismert. A biztonságos csapvíz biztosításához a szakmai eszközök jelentős része rendelkezésre áll: vannak kockázati szempontok, mintavételi és értékelési útmutatók, laboratóriumi kapacitások, tájékoztató anyagok és azonnal alkalmazható átmeneti műszaki megoldások.

A gyakorlatban mégsem történik semmi, az intézményvezetők nem kapnak valódi segítséget; van, ahol nem is tudnak a lehetséges kockázatról, a gyerekek ólomszennyezett vizet isznak, miközben a megoldás karnyújtásnyira van.

Fájó, hogy a koordinált, állami segítségnyújtásra nincsen akarat. Legtöbbször a rendeleti határidőkre való hivatkozással magyarázzák azt, miért nem történik semmi.

A gyermekek idegrendszeri fejlődése viszont nem a rendeleti határidőkhöz igazodik. A ma óvodába járó gyermeknek ma kell biztosítani az egészséges ivóvizet.

Cselekedni MOST kell!

Örömmel tudatom, hogy Huber Anikó, felismerve a cselekvés lehetőségét, életre hívta a Jövőnk Vize gálát.

"A cél egyszerű mégis alapvető: tiszta ivóvizet biztosítani gyermekintézményekben.

Ez az ügy túlmutat egy eseményen, arról szól, hogyan tud valódi hatása lenni az összefogásnak. Arról, hogy a jövő generációinak egészsége nem elvont kérdés, hanem nagyon is kézzelfogható felelősség."

A gála esemény oldalát a hozzászólásokhoz is belinkelem.

Kérlek, támogasd megosztással vagy bármilyen formában a gyermekintézményi tiszta ivóvíz ügyét!

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

Bejegyzés a gyermekintézmények csapvíz minőségéről:
https://vizkemia.hu/blog/?gyermekintezmenyek-ivovize

06/05/2026

Az ólommentes ivóvíz biztosítása a gyermekintézményekben nem várhat 2029-ig.

A gyermekek nem rendeleti határidők szerint isznak vizet.

A gyermekintézmények ivóvizének ólomkockázata évek óta ismert. A szakma részéről minden eszköz rendelkezésre áll.

A gond nem az, hogy nem tudjuk, mit kellene tenni.
A gond az, hogy országos szinten még mindig nincs végrehajtott, prioritásalapú program.
Hiányzik a döntéshozói akarat. (Remélem, hamarosan múlt időben fogalmazhatok.)

Az ólom nem a vízmű által előkészített vízben van, jellemzően az épületen belüli régi vízhálózatból kerül szennyezőként a pohárba.
Ezért nem elég általánosságban azt mondani, hogy „az ivóvíz a legtöbbet ellenőrzött élelmiszerünk, és azt, hogy a monitoring pontokon minden rendben van".

A kérdés az: mi folyik ki abból a csapból, amelyből a gyerekek naponta isznak?

A kockázatértékelés fontos, de önmagában nem megoldás.
A laboreredmény nem tesz vizet a pohárba.
Az intézményvezetőknek pedig nem újabb általános tájékoztató levelekre van szükségük, hanem konkrét, végrehajtható segítségre és biztonságos, megfelelő ivóvizet biztosító megoldásokra.

A cikkben arról írok, miért nem szabad a szabályozási határidőt egészségvédelmi haladékként értelmezni, és milyen gyakorlati lépésekre lenne szükség most: célzott mérésre, központi koordinációra, finanszírozásra, átmeneti biztonságos vízvételi megoldásokra és pánikmentes, őszinte kommunikációra.

A gyermekintézményi ivóvízbiztonság nem adminisztratív kérdés.
Közegészségügyi feladat.

A kockázat ismert.
A szakmai eszközök rendelkezésre állnak.
A kérdés csak az: mikor indul el végre a cselekvés?

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó

👉 A teljes cikk itt olvasható:
https://vizkemia.hu/blog/?gyermekintezmenyek-ivovize

!

A 2029-es határidő nem egészségvédelmi felmentés. A kockázatértékelés nem kockázatkezelés. A felelősség áthárítás nem helyettesíti a mérést és az intézkedést.

27/04/2026

A gyermekintézményi ivóvíz ólomszennyezésének kockázata évek óta ismert, a szükséges szakmai eszközök és megoldások rendelkezésre állnak, a gyakorlati végrehajtás azonban mindeddig nem indult el. Mindez gyermekek egészségét érintő, jelen idejű kockázatot jelent, miközben a szükséges első lépések rövid időn belül, a meglévő szakmai háttérre építve megkezdhetők.

Az NNGYK becslése szerint több száz olyan gyermekintézmény működhet Magyarországon, ahol a csapvíz ólomszennyezése legalább magas kockázatú. A probléma felismerése nem új: már 2021-ben megszületett a javaslat a célzott felmérések elindítására, azonban az országos, rendszerszintű vizsgálat azóta sem történt meg, és nem áll rendelkezésre nyilvános információ arról sem, hogy az érintett intézményekben biztosított-e a gyermekek számára az egészséges ivóvíz.

A hatályos 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet az ólomra 5 µg/L célértéket ír elő a fogyasztás helyén, a kockázatértékelések határidejét pedig 2029. január 12-ben határozza meg. Ugyanakkor gyermekek esetében az ólomexpozíciónak nincs biztonságos szintje; már alacsony koncentráció is visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat. Ebből következően a szabályozási határidő nem tekinthető egészségvédelmi határidőnek.

A jelenlegi helyzet egyik legnagyobb kockázata, hogy a szennyezés jellemzően az épületek belső vízhálózatából származik, így a felelősség az intézményfenntartóknál van, miközben az intézményvezetők sok esetben egyedül maradtak a kockázatértékelés feladatával.
A szakmai feltételek – módszertanok, tájékoztatók, valamint azonnal alkalmazható műszaki megoldások – rendelkezésre állnak, azonban ezek gyakorlati, koordinált alkalmazása nem indult el.

Indokolt lenne egy központilag koordinált, azonnali cselekvési program elindítása, amely az alábbi elemekre épül:
📌a kiemelt kockázatú gyermekintézmények célzott, prioritásalapú országos monitorozása;
📌egységes mintavételi és értékelési módszertan alkalmazása;
📌szükség esetén azonnali, ideiglenes biztonságos megoldások biztosítása a fogyasztási pontokon (NNGYK tanúsított POU víztisztító);
📌célzott, pánikmentes kommunikáció az intézményvezetők, szülők és fenntartók felé; valamint
📌a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és felelősségi keretek egyértelmű meghatározása.

A fenti célok hatékony megvalósítása érdekében javaslom egy multidiszciplináris munkacsoport felállítását, amelyben a hatóság, a vízszolgáltatók, a műszaki és laboratóriumi szakértők, valamint kommunikációs és finanszírozási területek képviselői közösen dolgoznak ki egy gyakorlatban is működőképes, végrehajtható programot.

Meggyőződésem, hogy a probléma kezelése nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is kulcsfontosságú: a gyermekek egészségének védelme mellett lehetőséget ad arra is, hogy a szükséges intézkedések egy sikeres, transzparens és felelős állami program keretében valósuljanak meg.

Azari Katalin
vegyészmérnök | ivóvízminőségi szakértő
ivovizem.hu | vizrol.blog.hu
Vízkémia Akkreditált Laboratórium

27/04/2026

"A víz a legegészségesebb innivaló..."

- ezt a mondatot sokszor hallottam már, legutóbb Magyar Pétertől. (Gyermekeink intézményi étkeztetésével kapcsolatban hangzott el, amikor a gyermek- és oktatásügyi miniszter jelölt asszonnyal beszélgetett.)

Megszólítva éreztem magam, és elgondolkodtam azon, mi lehet az oka annak, hogy a felelős minisztérium tudja, hogy vannak gyermekintézmények, ahol a csapból potenciálisan ólomszennyezett víz folyik, mégsem történik évek óta érdemi előrelépés.

📌Mai napig nem történt meg a gyermekintézmények ivóvízhálózatának központilag szervezett (egységes mintavételi és módszertani) kockázat értékelése ólomszennyezésre, pedig ennek fontosságát már 5 éve is hangsúlyozták a szakértők [1].

📌Tudjuk, milyen kockázatokkal jár a gyermekek idegrendszeri fejlődése szempontjából az ólomszennyezett csapvíz. Nem véletlen, hogy az ivóvíz rendeletben meghatározott maximum érték 5 mikrogramm/liter (ezt a kötelező EU direktívának köszönhetjük).

Az eddigi hozzáállást mutatja az, hogy miközben minden tudás, eszköz rendelkezésre áll a kvázi azonnali megoldásra, a téma felelős minisztériumi főosztályvezetője leírta, hogy a teljesítési határidő az ólomszennyezés mentes ivóvíz biztosítására: 2036.01.12.

⚠️Ez a gyermekek egészsége szempontjából irreálisan hosszú idő és semmi sem indokolja.

Nem tudom, kik és milyen indokkal tartották vissza azt az információt, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a döntéshozók megértsék, hogy itt azonnali intézkedésekre van szükség.

Remélem, ebből a szempontból is új idők jönnek!

Bízom abban, ha van megértés, akarat is lesz arra, hogy szeptemberre minden gyermekintézményben biztosított legyen az ólomszennyezés mentes ivóvíz.

Ehhez csak akarat kell. Mi, szakmai részről felkészültünk.

Azari Katalin
vegyészmérnök | ivóvízminőségi szakértő
ivovizem.hu | vizrol.blog.hu
Vízkémia Akkreditált Laboratórium



[1] https://doi.org/10.29179/EgTud.2021.1.66-76.