A Mindfulness szó szerinti fordításban ’éberséget’ jelent, amely a magyar nyelvi konnotációban a veszélyhelyzethez köthető, ezért mi jobban szeretjük a ’kívülálló objektivitásával’ jellemezni. A fenti tudatállapot megteremtése ugyanis pontosan azt a ’helikopter-szemléletet’ eredményezi, amelyet oly gyakran hallunk és még többször szeretnénk megvalósítani, különösen stressz-helyzetben, vagy konflik
tusok esetén. Ilyenkor vagyunk a legsérülékenyebbek és – paradox módon – itt kellene a leghiggadtabban viselkednünk és tudatosan, a környezetünkre mért hatást is szem előtt tartva döntést hoznunk. század környezete arra késztet minket, hogy figyelmünket megosszuk, kevésbé tudunk fókuszálni, folyamatosan úgy érezzük, mintha reagálnunk kellene a külvilág ingereire. Ez mind azzal jár, hogy szinte soha sem vagyunk ’jelen’ az életünkben. Viselkedésünk és reakcióink ösztönszerűek, stressz alatt pedig pánikszerűek. A legtöbb esetben ezek mögött rossz beidegződések állnak, amelyeket át lehet írni, ha kitartóan, napi szinten ’tréningezzük az agyunkat’. A neuroscience, vagy idegtudomány az 1990-es évektől kezdve vizsgálja a meditáció hatását az agyműködésre, és több millió kutatási eredmény bizonyítja ennek hatásosságát. A szokások megváltozásával a személyiség is fejlődik, és a tudatosabb életvitel hosszabb egészséghez, pozitívabb életszemlélethez és jobb-léthez vezet.
