25/08/2026
Gyakori kérdés, hogy vajon az életmódunk, illetve az étkezésünk felelőssé tehető-e a krónikus betegségek folyamatos térhódításáért
A másik pedig, hogy amennyiben már krónikus betegségben szenvedünk segíthet-e a gyógyulásban az étrendi változtatás?
Egy kutatás eredménye, amit Ben Brinkmann professzor vezetett:
11 olyan nő vett részt benne, akiket a közelmúltban 2-es típusú diabétesszel diagnosztizáltak. A résztvevők 90 napon át low carb ketogén, alacsony szénhidrát, illetve közepes fehérje és magas zsírtartalmú étrendet folytattak felügygyelettel.
A 90 a napot követően a HbA1c érték normalizálódott, eszerint a cukorbetegség teljesen megszűnt.
Mi történt?
A környezeti hatás, a nyugati étrend megbetegítette ezeket a nőket. A környezet megváltoztatásával, esetünkben a ketogén étrenddel mindannyiuk HbA1c értéke normalizálódott.
Tudom a szkeptikusok most azt mondják, hogy kicsi a merítés és nem volt kontrollcsoport. A kutatás egyik konklúziója, hogy a 2-es típusú diabétesz a korai stádiumban visszafordítható. A másik következtetés, hogy a betegség, szakértői segítséggel, gyógyszerek nélkül visszafordítható.
Mondhatod, hogy a hatás hasonló lett volna egy kalóriakontrollos, magas fehérje és közepes szénhidrát verzió esetén is, és ez simán lehetséges, mert hiszed vagy sem, ha egy elhízott ember fogy, a metabolikus egészsége mindig javul.
Mennyivel lenne tarthatóbb az eredmény ha a szakértő dietetikus orvos például egy edzővel dolgozna együtt és mennyi pénzt tudna a TB megtakarítani az amúgy ilyen egyszerűen kezelhető betegek nem jutnának el soha a súlyosabb komplikációkig ?
Ahhoz hogy valóban le tudj adni testzsírból szükséged van arra, hogy valamilyen módon kalóriadeficitbe kerülj, de a fogyás vagy éppen hízás elsősorban mégsem erről szól.
Engem azért nem szeretnek sokan, mert nem vagyok sem kalóriadeficit mellett sem a kalóriadeficit ellen, hiszen voltam fitneszversenyeken, de a hormonális problémákra sem fogható minden. A kritikus gondolkodás sosem lesz népszerű. Igen szükséged van a kalóriamenedzselésre, de arra is, hogy megértsd elsősorban az éhség miatt eszel.
Az éhségedet rengeteg összetevő befolyásolja és legjobb, ha ezekkel te is tisztában vagy.
Például a protein-küszöb hipotézis alapján elmondhatjuk, hogy a szervezetünknek szüksége van egy adott mennyiségű arányú fehérjére naponta.
Mi van akkor, ha kevés fehérjét eszel?
Amikor nem áll rendelkezésre elegendő aminosav, a fehérje alkotóeleme a szervezet addig generál éhségjelzést, míg valamilyen formában meg nem érkezik a szükséges mennyiség. És mivel a modern ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében a fehérje mennyisége folyamatosan csökken így ahhoz hogy elérd a szükséges adagot kalóriában túl kell enned magad.
Az amerikai étrendben folyamatosan csökken a fehérje mennyisége, a napi kalória mennyisége viszont folyamatosan nő. Ugyanebben az étrendben nő a hidrogénezett olajok aránya és mennyisége, ahogyan a fruktóz is. A napi kalória nő, a fehérje mennyisége és ezáltal aránya viszont csökken, marad a másik 2 komponens, a zsír és szénhidrát
Vagyis az étrendünk hígul.
Alapvetően itt sem az a gond, hogy akár a zsír, akár a szénhidrát önmagában gonosz lenne, de ez a kombináció a természetben ritka, és az emberi idegrendszer nem is tud vele mit kezdeni. Vagyis olyan habzsolás lesz belőle, ahol nem szűnik az éhségérzet, mert az ilyen ételekben alig van fehérje.
Forrás: Kortalanul esszencia
