Gál Csaba Manuálisterápia

12/09/2026

ZSIBBAD A COMBOD? FÁJ A KAROD? BIZSEREG A KEZED?

Lehet, hogy valamelyik ideg érintett.
És az is lehet, hogy az irritáció helye egészen máshol van, mint ahol a tünetet érzed.

Mutatok 3 konkrét anatómiai területet, ahol az idegek szűkebb térben haladnak, ezért bizonyos helyzetekben érzékennyé válhatnak.

1.FEMORÁLIS HÁROMSZÖG

A femorális háromszög a comb felső, elülső részén található.

Határai:
• felül a ligamentum inguinale, vagyis a lágyékszalag
• laterálisan a sartorius izom
• mediálisan az adductor longus

A terület mélyén több fontos képlet halad át. Többek között a femorális ideg (nervus femoralis), amely a comb elülső részének érző beidegzésében és a térd feszítésében részt vevő izmok motoros beidegzésében is fontos.

Ha ezen a régión változik a szövetek viszonya vagy fokozódik a kompresszió, az ideg irritációja jelentkezhet például a comb elülső részén jelentkező zsibbadással, érzészavarral vagy fájdalommal, illetve bizonyos esetekben a térdfeszítés gyengülésével.

2. QUADRANGULAR SPACE- négyszögletű nyílás

A váll hátsó részén található egy négyszögletű tér, a quadrangular space.

Határolja:
• felül a teres minor
• alul a teres major
• mediálisan a triceps hosszú feje
• laterálisan a humerus

Ezen az apró területen halad keresztül az axillaris ideg, valamint a posterior circumflex humeralis artéria.

Az axillaris ideg érző ága a váll külső részének bőrét látja el, motorosan pedig többek között a deltoid izom működésében vesz részt.

Ha ezen a területen az ideg irritálódik, jelentkezhet váll körüli fájdalom, a váll külső oldalán érzészavar vagy a váll emelésének gyengülése.

És van még egy érdekes anatómiai szomszéd:

A radiális ideg a triceps hosszú fejének és a teres major környezetében, a hiátus triangularis (tricepszhasadék) keresztül halad tovább a felkar hátsó részére. Ennek irritációja egészen más tüneteket okozhat, például az alkar és a kéz bizonyos területein jelentkező érzészavart vagy fájdalmat.

3. KIS MELLIZOM

A plexus brachialis, vagyis a karfonat idegi kötegei a kulcscsont alatti régióból a hónalj felé haladnak.

A pectoralis minor, vagyis a kis mellizom alatt is áthaladnak.

Ha a lapocka helyzete és a kis mellizom feszessége miatt ez a tér bizonyos mozgásoknál beszűkül, az idegi képletekre mechanikai terhelés kerülhet.

Különösen érdekes lehet, amikor a tünet kar emelésekor vagy tartós vállhelyzetben jelenik meg.

Ilyenkor jelentkezhet bizsergés, zsibbadás, fájdalom vagy furcsa érzés a karban és a kézben.

A test tele van ilyen anatómiai „átjárókkal”.

Az idegek bizonyos szakaszokon kifejezetten szűk helyeken haladnak. Egy izom tónusa, egy ízület helyzete, egy korábbi sérülés vagy megváltozott mozgásminta módosíthatja az ideg környezetét.

Ezért amikor valaki zsibbadással, bizsergéssel vagy kisugárzó fájdalommal érkezik hozzám és tesztekkel, képalkotó vizsgálatokkal kizárhatjuk a porckorong érintettségét, az egyik legfontosabb kérdés:

Hol fut az érintett ideg, és van-e valahol olyan pont az útvonalán, ahol irritálódhat?

Ha kíváncsi vagy, nálad honnan eredhet a panasz, nézd meg a weboldalamat, és kérj időpontot egy állapotfelmérésre:

www.galcsmanual.com

08/09/2026

💪 NAGY MELLIZOM – PECTORALIS MAJOR

A mellizmot legtöbben a fekvenyomásnál használt izomként azonosítják. Pedig ennél jóval nagyobb szerepe van a mozgásban .

A pectoralis major a kulcscsont, a szegycsont és a felső bordák területéről ered, majd a felkarcsont felső részén tapad.

Főbb feladatai:
➡️ a kar közelítése a törzshöz
➡️ a váll berotációja
➡️ a kar előre- és keresztirányú mozgatása
➡️ tolómozgások segítése

🏋️ Mikor sérülhet?

Leggyakrabban nagy terhelésű tológyakorlatoknál, például fekvenyomásnál. Egy hirtelen, nagy erejű terhelés okozhat izomhúzódást, részleges szakadást, súlyosabb esetben pedig a mellizom ina is elszakadhat.

És mi köze lehet a vállfájdalomhoz?

A feszes, túlterhelt pectoralis major befolyásolhatja a váll és a lapocka mozgását. Emiatt bizonyos vállpanaszoknál érdemes ezt a területet is megvizsgálni.

A kezelés része lehet:
🔹 aktív kötőszöveti lazítás
🔹 MET technika
🔹 passzív nyújtás
🔹 a váll és lapocka mozgásának helyreállítása
🔹Triggerpont terápia

De egy fontos dolog:

Vállfájdalomnál nem mindig ott érezzük a fájdalmat, ahol a probléma forrása van.

A nagy mellizom ugyanis nemcsak a váll mozgásában vesz részt. Például a jobb pectoralis major a törzs balra rotációjában és ennek stabilizálásában is részt vehet.

Ezért ha vállpanasz esetén a nagy mellizom érintettségét találom, nem állok meg ennél az izomnál. Mindig megvizsgálom a nyaki, háti és ágyéki gerinc rotációs mintáját is, és az eredményeket egymással összefüggésben értelmezem.

Mert a test nem különálló izmok és ízületek gyűjteménye.

Egy vállpanasz mögött sokszor egy nagyobb mozgásminta zavara áll.

04/09/2026

TELEFONNYAK

Az előző bejegyzésben a re**us femoris kapcsán már szóba került a fokozott ágyéki lordózis és az előrebillent medence. Most nézzünk meg egy másik nagyon gyakori testtartási mintát: a fokozott háti kyphosist és az ehhez társuló előretolt fejtartást.

A köznyelvben ezt gyakran „telefonnyaknak” nevezzük. A panaszok valóban sokszor a nyaki régióban jelentkeznek: nyakfájdalom, állandó felső trapéz-feszültség, merevség, fejfájás vagy akár karba sugárzó tünetek formájában.

Ilyenkor könnyű a nyaki izmokra fókuszálni. A sternocleidomastoideus és a scalenus izmok gyakran feszesek, rövidültnek tűnnek, ezért nyújtásuk és manuális kezelése átmeneti megkönnyebbülést is adhat.

A tartósabb megoldáshoz azonban érdemes tovább keresni.

Ha a háti gerinc görbülete fokozódik – például a tartós ülés, a kevés mozgás, a mellkasi régió csökkent mobilitása vagy a hátizmok elégtelen aktivitása miatt –, a fej előrébb kerülhet. A szervezet ezt követően a nyaki szakaszon keresztül alkalmazkodik ahhoz, hogy a tekintet továbbra is a horizont felé irányuljon.

A fej helyzete így részben egy kompenzáció eredménye lehet.

Ezért a kezeléseknél én gyakran a háti régióval kezdek. Mobilizáljuk a háti gerincet, javítjuk a mellkas mozgását, majd fokozatosan építjük vissza a hát megfelelő izomaktivitását. Ezután sokkal több értelme és hatékonysága lehet a nyaki régió célzott kezelésének is.

A légzés szintén fontos szerepet kap.

A sternocleidomastoideus és a scalenus izmok a belégzésben is részt vesznek, különösen fokozott légzési igény esetén. Ha a rekeszizom munkája nem optimális, a légzésben nagyobb szerepet kaphatnak a járulékos légzőizmok. Hosszú távon ez hozzájárulhat a nyaki régió fokozott izomaktivitásához.

Éppen ezért gyakran krokodil légzéssel kezdem a folyamatot. A hason fekvő helyzet segíti a rekeszizom tudatosabb használatát, közben a nyaki régió könnyebben kerül semleges helyzetbe, és a mellkas hátsó-oldalsó részeinek mozgására is jobban tudunk figyelni.

Ezt követheti a háti gerinc mobilizálása – akár hengerrel, akár aktív mozgásos gyakorlatokkal –, majd a hát megfelelő izomzatának erősítése, különösen a gerincfeszítők, valamint a középső és alsó trapézizom munkájának fejlesztése.

Ha gyakran érzed merevnek, feszülőnek a nyakad, érdemes egy pillanatra tovább nézni a fájdalmas területnél.

Lehet, hogy a nyakad csak végrehajtja azt az alkalmazkodást, amit a test többi része megkövetel tőle.

Az első kommentnél megtalálod a krokodil légzésről szóló videót linkjét!

02/09/2026

RE**US FEMORIS – az izom, amely a csípőt és a térdet is mozgatja

Az egyenes combizom (re**us femoris) a négyfejű combizom, vagyis a quadriceps egyik feje. Különlegessége, hogy két ízületen halad át, így egyszerre van hatása a csípőre és a térdre.

A medence elülső alsó csípőtöviséről ered, majd a patella ínrendszerén keresztül a sípcsonthoz kapcsolódik.
Funkciói:
-Csípőflexió – hajlítja a csípőt
-Térdextenzió – feszíti a térdet
-Rögzített láb mellett segíti a medence előrebillentését

Ha sokat ülünk, a re**us femoris hosszú időt tölt rövidített helyzetben. Amikor felállunk, sétálunk vagy hosszabb ideig állunk, a csípő és a medence mozgásának megváltozása hatással lehet az ágyéki gerinc terhelésére is.

Ezért ha hosszabb állás vagy séta után egyszerre fárad és merevedik a combod, illetve a derekad, érdemes a medence helyzetét és a csípő körüli izmok működését is megvizsgálni.

A re**us femoris mellett ilyenkor szóba kerülhet a psoas major, iliacus, quadratus lumborum és az erector spinae, miközben a farizmok, hamstringek és a törzs izmainak megfelelő működését is érdemes fejleszteni.

Az Anatomy Trains szemléletében a re**us femoris az elülső felszínes vonal része. Ez a rendszer a láb elülső részétől a törzsön keresztül egészen a nyakig húzódik.

Így kerülhet egy összefüggésbe például a tibialis anterior, re**us femoris, re**us abdominis és sternocleidomastoideus működése.

Éppen ezért egy feszesnek érzett combizomnál érdemes néha tovább nézni annál, mint hogy „meg kell nyújtani a combot”.

Mozgásrendszerben gondolkodj, ne elszigetelt izmokban.

Ha gyakran érzed feszesnek a combod vagy a derekad, próbálj néhány héten keresztül napi 10–15 percet szánni mobilizációra, nyújtásra és megfelelő erősítésre ( hamstring, nagy farizom, törzs izmok)

Néha ennyi is elég ahhoz, hogy elkezdj másképp mozogni és másképp érezni a tested.

25/08/2026

Miért fontos a nagylábujj mozgása járás közben? 🦶

A járás az egyik legalapvetőbb emberi mozgásmintánk. A teljes mozgásszervrendszerünk és az idegrendszerünk is ehhez a két lábon történő helyváltoztatáshoz alkalmazkodott.

A csontok elhelyezkedése, az ízületek mozgása, a talp boltozatai és a gerinc görbületei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a járásunk hatékony és gazdaságos legyen.

Éppen ezért a járás biomechanikájának vizsgálata fontos része lehet a fájdalommentes mozgás keresésének.

Ebben a rendszerben a boka, a lábfej és maga a talp is kulcsszerepet kap.

Minden egyes lépésnél rengeteg információ érkezik a talaj felől a lábfej receptorain keresztül. Ezek az ingerek folyamatosan hatnak arra, hogyan szervezzük a mozgásunkat.

A nagylábujj megfelelő extenziója, vagyis hátrahajlítása különösen fontos a járás végső szakaszában. Amikor a testsúly áthalad a lábfejen, a nagylábujjnak megfelelő mértékben hátra kell tudnia hajolni ahhoz, hogy a gördülés zavartalan legyen.

Ezt a mozgástartományt sok ember viszonylag korán elveszíti.

Ebben szerepet játszhat a modern lábbeli is. A vastag, merev talpú cipők kényelmesek, stabilak és könnyű bennük végiggördülni a talpon. Közben a lábfejnek kevesebb lehetősége marad arra, hogy aktívan mozogjon és alkalmazkodjon a talajhoz.

A mozgás hiánya idővel a rendelkezésre álló mozgástartomány csökkenéséhez vezethet.

Ennek járás közben is lehet következménye.

Ha a nagylábujj nem tud megfelelően hátrahajolni, a test más módon próbálja biztosítani a lábfej előrehaladását. Gyakori kompenzáció a lábfej kifelé fordulása.

Ezért egy kifelé forduló lábfej vizsgálatakor érdemes a nagylábujj mozgását is megnézni. A csípő kirotátor izmainak állapota mellett a lábfej funkciója is fontos információt adhat.

A korlátozott nagylábujjmozgás más helyzetekben is megjelenhet. Kitörésnél, guggolásnál vagy különböző talajgyakorlatoknál a lábujj megfelelő mozgása segíti a boka és a lábfej alkalmazkodását.

Ha ez a mozgás beszűkül, megváltozhat a boka működése, ami hosszabb távon a lábszár izmainak terhelésére is hatással lehet.

Egy apró terület, amelynek meglepően nagy szerepe van.

A következő alkalommal, amikor mezítláb állsz vagy sétálsz, figyeld meg: szabadon tud mozogni a nagylábujjad? 🦶

23/08/2026

AJÁNLÓ!

Ősztől szeretnék rendszeresen megosztani Veletek olyan podcastokat, riportokat és beszélgetéseket, amelyeket én is hallgatok, érdekesnek találok, és valamilyen szempontból hasznosnak gondolok.

Lesznek köztük mozgással, edzéssel, terápiákkal, légzéssel és általában az egészséges életmóddal foglalkozó beszélgetések, de olyanok is, amelyek elsőre talán egyáltalán nem kapcsolódnak szorosan az oldal tematikájához vagy a munkámhoz.

Mégis lehet bennük olyan információ, ami egy másik szemüvegen keresztül segít megérteni a fájdalmat, a mozgást vagy akár azt, hogy miért működik úgy a testünk, ahogy.

Egyből egy ilyet szeretnék Nektek ajánlani.

A Dr. Újszászi Bogár Lászlóval készült beszélgetések közül ez lett az új kedvencem. Van benne egy nagyon érdekes adat az agyról: a beszélgetés szerint az agyunk egy adott időegység alatt megközelítőleg 11 millió információt dolgoz fel, miközben ezek közül mindössze körülbelül 40-re vagyunk tudatosan figyelemmel.

Elsőre talán nem tűnik úgy, de ez az információ nagyon szorosan összefügg a mozgással, a fájdalommal és a különböző diszfunkciókkal.

Talán már olvastátok valamelyik korábbi posztomban: a fájdalom egy kimenő jel, vagyis egy output.

Az agy nem egyszerűen „leolvassa” a testből, hogy fáj-e valami. A rendelkezésére álló rengeteg információ alapján folyamatosan értékeli a helyzetet, és ennek megfelelően hoz döntéseket. Ebbe pedig nemcsak a szövetekből érkező információk tartoznak bele, hanem például a korábbi tapasztalataink, az érzelmi állapotunk, a környezetünk és még rengeteg más tényező is.

11 millió információ.

Hát ennyire összetett az agyunk, az idegrendszerünk és az egész rendszer, amelyben a testünk működik.

Éppen ezért egy fájdalmas mozdulat mögött sokszor nem lehet egyetlen, egyértelmű okot megnevezni.

Miért van az, hogy ugyanaz a mozdulat egyik nap alig fáj, máskor viszont sokkal kellemetlenebb?

Miért erősödnek fel időnként régi panaszok?

Miért térnek vissza ugyanazok a tünetek hónapokkal vagy akár évekkel később?

És gondolnád, hogy a látásod, a szemmozgásaid, az egyensúlyrendszered működése, ezek összehangolása, illetve az információk különböző agyi területeken történő feldolgozása is hatással lehet arra, hogyan érzékeled a fájdalmat vagy akár arra is, hogyan mozogsz?

Ezek mind részei annak a hatalmas információáradatnak, amelyből az idegrendszer folyamatosan dolgozik.

Ezért is gondolom, hogy érdemes néha a megszokottól eltérő témákba is belehallgatni. Lehet, hogy egy olyan beszélgetésben találunk egy fontos gondolatot, amelynek első pillantásra semmi köze a mozgáshoz vagy a terápiához.

Remélem, Nektek is hasznos lesz ez a beszélgetés – akár abból a szempontból, ahogyan én közelítettem hozzá, akár egy teljesen más szemüvegen keresztül.

Sikeres ember gondolatai: https://bit.ly/bazunewsletterMagyarorsz...

21/08/2026

Tövis alatti izom – az infraspinatus szerepe a váll működésében

A tövis alatti izom (m. infraspinatus) a lapocka egyik fontos izma, amely a vállízület működésében jóval többet csinál annál, mint hogy egyszerűen „kifelé forgatja” a kart.

A lapocka tövise alatt, az úgynevezett tövis alatti árokban (fossa infraspinata) ered, majd a felkarcsont fejének külső oldalán, a nagy gumó középső ízfelszínén (tuberculum majus) tapad. A rotátorköpeny négy izmának egyike.

Legfontosabb feladata a váll kirotációja, emellett a kar vízszintes síkban történő hátrahúzásában, vagyis a horizontális abdukcióban is részt vesz.

Van azonban egy másik, legalább ennyire fontos szerepe.

Az infraspinatus a rotátorköpeny másik három izmával – a supraspinatusszal, a subscapularisszal és a teres minorral – összehangoltan dolgozik azért, hogy a felkarcsont feje megfelelően centrált helyzetben maradjon a vállízületi vápában. Ez a stabilitás alapvető a pontos és fájdalommentes vállmozgásokhoz.

Ha a rotátorköpeny izmainak működése nincs megfelelően összehangolva, megváltozhat a felkarcsont fejének mozgása és terhelése az ízületben. Ez hozzájárulhat bizonyos vállpanaszok, például ütközéses tünetek, bursális irritáció vagy mozgásbeszűkülés kialakulásához és fenntartásához.

Éppen ezért vállfájdalomnál érdemes az infraspinatust is megvizsgálni. A mozgásos tesztek, az izomerő vizsgálata és a tapintás együtt sokkal több információt adhat arról, hogy milyen szerepet játszik az adott izom a panaszban.

Hogyan tudsz vele otthon dolgozni?

Ha a váll kirotációja vagy a váll általános mozgása korlátozott, az infraspinatus lazítása is szóba jöhet.

Húzd keresztbe magad előtt a fájdalmas kart, majd helyezz egy teniszlabdát a lapocka tövise alá, az izom területére. Támaszkodj finoman a falnak, és kezdd el lassan mozgatni a testedet úgy, mintha egy medve vakarná a hátát. 🐻

Ha találsz egy érzékenyebb, feszesebb pontot, maradj rajta néhány nyugodt légzésig. A nyomás legyen határozott, de jól tolerálható. Ezután mozgasd át újra a vállad, és ellenőrizd, változott-e a mozgástartomány vagy a kellemetlenség.

Különösen érdekes lehet, ha a váll befelé rotációja javul a kezelés után. Ez arra utalhat, hogy az infraspinatus feszessége vagy működési zavara hozzájárult a korlátozottsághoz.

A manuális kezelések során ezt a területet többek között triggerpont-terápiával, aktív fasciális lazítással és izomenergia-technikával (MET) is lehet kezelni.

Fontos azonban, hogy egyetlen izom reakciójából önmagában nem lehet megállapítani a vállpanasz teljes okát. A váll komplex rendszer, amelyben a lapocka, a mellkas, a nyaki gerinc, a vállízület, az idegrendszer és az egész felső végtag mozgásmintája is szerepet játszhat.

Ha neked is fáj a vállad, és a befelé rotáció beszűkült vagy fájdalmas, érdemes kipróbálnod a fent leírt egyszerű technikát.

Ha pedig a panasz régóta fennáll, visszatér, vagy jelentősen korlátozza a mozgásodat, érdemes szakemberhez fordulni, aki alapos vizsgálattal keresi meg a fennálló diszfunkciókat és kompenzációkat, és a vállat az egész mozgásszervi rendszer részeként vizsgálja.

A vállfájdalom mögött sokszor több tényező dolgozik egyszerre. A cél az, hogy megtaláljuk, melyiknek mekkora szerepe van.

19/08/2026

A TESTED MINDEN lépésnél rotál. Ha ez a rotáció valahol elakad, azt az egész rendszer megérzi.

A járás egy elképesztően összetett mozgás, amit a legtöbbször észre sem veszünk.

Minden egyes lépésnél rotál a medencénk, a háti gerincünk és a nyaki gerincünk is. Ezek a mozgások folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz.

Képzeljünk el három egymás fölött elhelyezkedő „dobozt”.

Az alsó a lumbo-pelvicalis régió, középen a háti gerinc, felül pedig a nyaki gerinc.

Járás közben ezek a dobozok folyamatosan rotálnak egymáshoz képest. A medence és a nyaki szakasz hasonló irányú rotációs mintát követ, miközben a háti gerinc ehhez képest ellenkező irányba mozdul.

Ez a mozgás többek között lehetőséget ad arra, hogy a testünk elasztikus energiát tároljon és adjon vissza. Ettől válik a járás gazdaságosabbá és könnyedebbé.

A gond akkor kezdődik, amikor valamelyik „doboz” tartósan elfordult helyzetben marad, vagy elveszíti a megfelelő rotációs képességét.

Ilyenkor a rendszer többi része elkezd alkalmazkodni.

Egyes izmok túlzott aktivitással próbálják stabilizálni a helyzetet, más izmok aktivitása csökkenhet. A bordakosár mozgása is beszűkülhet, a gerinc egyes szakaszai pedig nagyobb terhelést kaphatnak.

És ez már nagyon messze vezethet attól, ahol eredetileg a problémát érzed.

Lehet, hogy a csípőd fáj.
Lehet, hogy a derekad merev.
Lehet, hogy a hátad egyik oldala folyamatosan feszes.

Közben a háttérben egy olyan mozgáskoordinációs probléma áll, amelyet önmagában azon a területen kezelve nehéz tartósan megváltoztatni.

Ezért szeretek rendszerben gondolkodni.

Egy manuálterápiás vizsgálat során nem csak azt nézem meg, hol fáj.

Megnézem, hogyan mozog a medence. Hogyan rotál a háti gerinc. Mennyire vesz részt ebben a bordakosár. Mit csinál közben a nyak és az alsó végtag.

Majd különböző mozgásokkal és tesztekkel megpróbáljuk megtalálni, hol változik meg a rendszer működése.

Amikor ezt megtaláljuk, sokszor egészen érdekes változásokat látunk.

A mozgás szabadabbá válik.
A rotáció javulhat
A járás könnyedebb lesz.

És ha valaki rendszeresen fut, ez különösen érdekes kérdés, hiszen a futás során ezek a rotációs kapcsolatok még nagyobb szerepet kapnak.

Néha tehát érdemes egy lépéssel hátrébb lépni, és nem azt kérdezni, hogy „mi fáj?”, hanem azt, hogy „hogyan mozog az egész rendszer?”

Ha kíváncsi vagy, nálad hogyan működik ez a rendszer, egy vizsgálat során ezt is meg tudjuk nézni.

17/08/2026

ESETTANULMÁNY

Egy vállfájdalom, ami valójában egészen máshol is kezdődhetett

Második alkalommal járt nálam egy hölgy, így a korábbi találkozásunk miatt már sokkal kevesebb időt kellett töltenünk a panaszok részletes átbeszélésével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a szokásos vizsgálatok mellett egy kicsit más irányból is megközelítsük a problémát.

A hölgy főként jobb oldali nyak- és vállpanaszokkal érkezett. Emellett időnként a jobb csípője és térde is fájt. A történet érdekessége, hogy az egész problémakör egy korábbi jobb bokasérüléssel kezdődött.

Tehát hosszabb idő alatt több különböző területen jelent meg fájdalom és mozgásbeszűkülés, mégis következetesen a jobb oldalon.

A vizsgálat során megnéztük többek között a váll hajlítását, ki- és berotációját, valamint a csípő extenzióját. Közben azt is figyeltük, hogy az egyes mozdulatoknál pontosan mikor és mennyire jelentkezik a fájdalom.

A jobb és bal oldal között jól látható különbség volt, és több mozgás közben fájdalmat is jelzett.

Ezután kipróbáltunk néhány egyszerű szenzoros-motoros gyakorlatot, amelyekkel az idegrendszer különböző területeit és működési folyamatait céloztuk. Ezek között szerepelt a PMRF, vagyis a pontomedulláris retikuláris formáció működéséhez kapcsolódó ingerelés is. Ez az agytörzsi rendszer fontos szerepet játszik a testtartás, az egyensúly, a mozgások összehangolása és az automatikus stabilizáló reakciók szabályozásában.

Néhány perc elteltével újra elvégeztük ugyanazokat a mozgásokat.

A váll mozgástartománya nőtt.

A csípő mozgása javult.

A korábban jelentkező fájdalom megszűnt.

Mindez néhány perc alatt történt.

Hogyan lehetséges ez?

A mozgásunkat az idegrendszer folyamatosan szabályozza. A kapott információk alapján eldönti, hogy egy adott helyzetben mekkora mozgás, izomtónus és terhelés tekinthető biztonságosnak.

A különböző szenzoros ingerek – például a látásból, az egyensúlyi rendszerből vagy a propriocepcióból érkező információk – képesek módosítani ezt a szabályozást.

Ebben az esetben olyan ingereket adtunk az idegrendszernek, amelyek után a mozgás könnyebbé vált, a fájdalomérzet pedig csökkent. Úgy is mondhatjuk, hogy a rendszer számára kedvezőbb információk álltak rendelkezésre a mozgás megszervezéséhez.

Fontos, hogy egy ilyen gyors változás önmagában nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott. Az azonnali javulás inkább egy nagyon értékes visszajelzés arról, hogy az idegrendszeri szabályozásnak szerepe lehetett a mozgás korlátozásában.

Ezután visszatértünk a kiinduló ponthoz, a jobb bokához is. Hiszen ha ott kezdődött a problémakör, érdemes azzal is foglalkozni. A végén röviden lokálisan is kezeltük a fájdalmas területeket.

Számomra az ilyen esetek mutatják meg igazán, mennyire összetett a mozgásunk szabályozása.

Egy mozgásproblémát több oldalról is meg lehet közelíteni. A propriocepció, a látás, az egyensúlyi rendszer, az ízületi és lágyrész-információk, valamint az agy mozgásszervező folyamatai mind részei annak a rendszernek, amely végül meghatározza, hogyan mozgunk.

A kulcs az, hogy értsük, milyen információt adunk az idegrendszernek, miért adjuk, és hogyan változik tőle a mozgás.

Ha ezt folyamatos visszateszteléssel kombináljuk, akkor néhány egyszerű gyakorlatból is nagyon értékes információt kaphatunk.

És sok esetben már az is hatalmas segítség, amikor a test újra megtapasztalja, hogy egy mozdulat könnyebben és biztonságosabban kivitelezhető.

01/08/2026

A legtöbb sérülés nem egyetlen rossz mozdulat következménye. Sokkal gyakrabban egy hosszabb folyamat végállomása.

Akik rendszeresen sportolnak és folyamatosan terhelik a szervezetüket, előbb-utóbb találkoznak kisebb-nagyobb sérülésekkel. A valódi cél nem a kockázat teljes megszüntetése, hanem annak csökkentése, hogy mikor és milyen mértékű probléma alakul ki.

Az egyik legfontosabb tényező az alvás.

A mozgást az idegrendszer irányítja. Minden egyes lépés, ugrás, emelés vagy irányváltás mögött az agy és az idegrendszer munkája áll. A megfelelő regeneráció ezért kiemelt jelentőségű. Érdemes minden nap hasonló időpontban lefeküdni és felkelni, az utolsó étkezést pedig legalább 2 órával az alvás előtt befejezni. A hűvös, sötét hálószoba szintén jelentősen javíthatja az alvás minőségét.

A hidratáció szintén alapvető szerepet játszik.

Az izmok, szalagok, ínak és kötőszövetek megfelelő működéséhez elegendő folyadékra van szükség. A jó hidratáltság támogatja a szövetek terhelhetőségét és hozzájárul azok optimális működéséhez.

Sokat segíthet a rendszeres hengerezés is.

A proprioceptív rendszer folyamatosan tájékoztatja az agyat a test helyzetéről és mozgásáról. Az SMR henger használata stimulálja a mechanoreceptorokat, javítja a testérzékelést, ezáltal pontosabb mozgáskontrollt tehet lehetővé. Edzés előtt különösen hasznos eszköz lehet a mozgás minőségének javítására.

Nagy jelentősége van a megfelelő mozgás-előkészítésnek.

Terhelés előtt érdemes rendezni a légzést, aktiválni a rekeszizmot, felkészíteni a törzs stabilizáló izmait és a farizmokat a munkára. Az ízületek mobilizálása segít abban, hogy a szervezet a lehető legjobb állapotban kezdje meg az edzést.

Kevesebb figyelmet kap, pedig rendkívül fontos a fékezés képességének fejlesztése.

A legtöbb sportsérülés során a szöveteknek nagy erőket kell elnyelniük rövid idő alatt. A mozdulatok excentrikus, vagyis fékező szakasza kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Ha tudatosan lassítod a negatív szakaszt, és akár 5–6 másodpercig kontroll alatt tartod a mozgást, az izmok, inak és szalagok alkalmazkodóképessége jelentősen fejlődhet. Ez a tulajdonság számos sportágban fontos védőfaktornak számít.

A sérülésmegelőzés nem egyetlen gyakorlaton vagy kezelési módszeren múlik. Jó szokások sorozata építi fel azt a szervezetet, amely hatékonyabban alkalmazkodik a terheléshez és nagyobb biztonsággal képes teljesíteni hosszú távon.