Hippocrates

Hippocrates Orvos- és betegtájékoztatás

2026. ápr. 10.Nemzeti Rákellenes Nap: a rendszeres mozgás akár 30-40 százalékkal javíthatja a gyógyulás esélyétA fizikai...
13/04/2026

2026. ápr. 10.
Nemzeti Rákellenes Nap: a rendszeres mozgás akár 30-40 százalékkal javíthatja a gyógyulás esélyét

A fizikai aktivitás kiemelt szerepet tölt be a betegségek megelőzésében, ugyanakkor támogatja a rákbetegek gyógyulását és jelentősen csökkentheti a kiújulás kockázatát is – erre hívja fel a figyelmet a Novartis Prof. Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával, Prof. Dr. Bodoky Györggyel, a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumának vezetőjével és a Mellrákinfo Egyesülettel közösen az április 10-i nemzeti rákellenes nap kapcsán.

Bár ma már számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a rendszeresített testmozgásnak óriási szerepe lehet a betegségek megelőzésében, sokakra igaz, hogy csak akkor hajlamosak maguk mögött hagyni az inaktív életmódot és valamilyen mozgásforma mellett elköteleződni, ha az egészségügyi szempontból javasolttá vagy egyenesen kötelezővé válik számukra. A sport és a mozgáson alapuló szabadidős aktivitások a fizikai jóllét mellett a mentális egészséget is támogatják – nem véletlen, hogy például a rákgyógyításban is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak neki.

A legfrissebb tudományos ismeretek szerint a mozgásban gazdag életmód több daganattípus – köztük a vastagbélrák, gyomorrák, veserák és húgyhólyagrák – kialakulásának kockázatát is mérsékli, miközben az emlőrák esetében különösen jelentős hatás figyelhető meg: a fizikailag legaktívabbak körében akár 12-20 százalékkal alacsonyabb a megbetegedés kockázata . A rákbetegek számára nem csupán ajánlott, de egyenesen nélkülözhetetlen a testmozgás a túlélési esélyek javításához, ugyanis köztudottan pozitív hatással van az életminőségre, növeli a fizikai állóképességet, csökkenti a fáradtságot, továbbá segít megbirkózni a kezelések mellékhatásaival. Mindezt egy 2019-ben végzett átfogó vizsgálat is alátámasztja, amely szerint az aktív életmódot folytató emlő-, vastagbél- vagy prosztatarákos betegek körében akár 40-50 százalékkal is csökkenhet a halálozás kockázata . Egy másik, 2021-ben publikált tanulmány szerint – amelyben azt elemezték, hogy a magas kockázatú emlőrákban szenvedő betegek fizikai aktivitása a kemoterápia előtt, alatt és után miként befolyásolja a gyógyulást és a túlélés esélyét – heti 150 percnyi mozgással egy év alatt 41 százalékkal csökken a kiújulás és 59 százalékkal a halálozás esélye. Két év után pedig még kedvezőbb eredményeket kapunk: a kiújulás valószínűsége 55, míg a mortalitásé 68 százalékkal mérsékelhető. A rákbetegségek és a mozgás összefüggését vizsgáló szakemberek egyetértenek abban, hogy minden mozgás számít, hiszen már alacsony intenzitású aktivitással is kimutatható egészségnyereség érhető el . Figyelemre méltó eredmények születtek azzal kapcsolatban is, hogy a rendszeres testmozgás milyen hatást fejt ki az emlődaganatos betegek depressziószintjére. Egy ugyancsak 2021-ben közölt tudományos publikáció szerint egy tizenkét hetes, részben otthon végezhető mozgásprogram hatására az enyhe, közepes és súlyos depresszióval küzdők összesített száma 50 százalékkal mérséklődött .

„A rendszeres mozgás bizonyítottan javítja az egyes terápiák eredményességét” – hívta fel a figyelmet Dr. Hudák Tímea, a Novartis Magyarország onkológiai terápiás terület vezetője. Mint mondta: „az elmúlt időszakban megjelent kutatásoknak van egy mindenki számára jól érthető üzenete: nem a megtett táv, a tempó vagy a választott mozgásforma számít, hanem az, hogy elinduljunk, és később se adjuk fel. Ez mindannyiunk saját érdeke is – hiszen az aktív életmód az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz az egészségünk megőrzésére, melyet én is napi szinten követek”.

Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója kiemelte: „mindannyian keressük az egyensúlyt a munkában, az életben, önmagunkban. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ezt az egyensúlyt a megállás, a pihenés hozza meg – pedig valójában éppen az ellenkezője igaz. Az egyensúly nem attól jön létre, hogy megállunk, hanem attól, hogy haladunk. Ahogy a biciklizésnél: csak mozgás közben tudunk egyensúlyban maradni”. Hozzátette: „a rendszeres mozgás éppen ezért nem csupán egészségmegőrzés. Segít megőrizni a fizikai erőnlétünket, csökkenti a betegségek kockázatát, de legalább ilyen fontos, hogy mentálisan is stabilabbá, terhelhetőbbé tesz bennünket. Egy egészségügyi intézmény közösségeként különösen nagy felelősségünk van ebben. Nemcsak gyógyítunk – példát is mutatunk”. A főigazgató mindezek mellett azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a mozgás ne alkalmi elhatározás legyen, hanem a mindennapjaink természetes része – mert az egyensúly nem a megállásban, sokkal inkább a mozgásban születik.

Prof. Dr. Bodoky György, a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumának vezetője az ún. változtatható betegkockázatok között említette a mozgásszegény életmódot. Mint kifejtette: „Európában a daganatos betegségek kialakulásának mintegy 20 százalékában játszik szerepet a mozgáshiány. Számos tudományos munka foglalkozik e kérdéskörrel, mint ahogyan azzal is, hogy napjainkra a daganatos betegségek gyógyításának egyik kulcseleme a mozgásterápia”. Erre egy tavalyi, az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusán bemutatott kutatás eredményeit hozta példaként. „A Yale Egyetem által végzett vizsgálat szerint, amennyiben a vastagbélrák-gyógyítás során a gyógyszeres kezelés mellé egy strukturált testmozgási gyakorlatot vezetünk be, akár 30-40 százalékkal növelhetjük a gyógyulás esélyét. A terápia támogatása bizonyos mozgásformákkal Magyarországon is egyre gyakoribb – a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumában immár egy éve külön rehabilitációs részlet működik, amely kifejezetten ezt a feladatot vállalta magára” – mondta.

Halom Borbála, a Mellrákinfo Egyesület elnöke elmondta: „szervezetünk évek óta jó partnerséget ápol a Novartis-szal. Az együttműködésünk valódi értékét azok a közös kezdeményezések adják, amelyek révén hasznos tudást nyújthatunk a daganatos betegséggel küzdő nőknek és családjaiknak. A rendszeres testmozgás népszerűsítése különösen közel áll hozzánk – számos, a társadalmat megszólító programunk épül erre, köztük a SÉTA magadért kihívás is, amellyel kifejezetten a mellrákkal érintetteket szeretnénk elérni. A nemzeti rákellenes nap alkalmából ezeket az üzeneteket szeretnénk most még erősebben hangsúlyozni és mindenkit arra buzdítani, hogy kövessék a Facebook oldalunkat és csatlakozzanak sportos és egyéb eseményeinkhez!”

Forrás: Well PR

13/04/2026

BIPOLARITÁS VILÁGNAPJA
A Bipolaritás Világnapját (WBD) minden év március 30-án, Vincent van Gogh születésnapján ünneplik, akinél posztumusz diagnosztizáltak bipoláris zavart.

„A tudás az egyik legfontosabb segítség” – új magyar nyelvű kézikönyvvel és szakmai összefogással hívja fel a figyelmet a bipoláris zavarra a Magyar Pszichiátriai Társaság.

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) a Bipolaritás Világnapja alkalmából a hiteles tájékoztatás és a pszichoedukáció kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet. Az idei év fontos szakmai eseménye Francis Mark Mondimore Bipoláris zavar – Érintetteknek és családtagoknak című, világszerte ismert kézikönyvének magyarországi megjelenése a G-ADAM Könyvkiadó gondozásában.

Mi az a bipoláris zavar, és miért fontos róla beszélni?
A bipoláris zavar – korábbi nevén mániás depresszió – nem egyszerű hangulatingadozás, hanem a hangulatszabályozás biológiai eredetű zavara. Az érintettek hangulata minden nyilvánvaló ok nélkül szélsőséges tartományban váltakozhat, amely jelentősen befolyásolhatja az érintettek mindennapjait, kapcsolatait és munkaképességét.

A klasszikus bipoláris zavar világszerte a lakosság mintegy 1–2%-át érinti, míg a bipoláris betegség enyhébb formáit is magában foglaló ún. „bipoláris spektrum” előfordulása egyes becslések szerint elérheti az 5-7% ot is.

A teljes élettartamot figyelembe véve, világszerte a lakosság 2-5%-a szenved valamikor élete folyamán bipoláris affektív zavarban. Ezen belül Magyarországon mérték eddig az egyik legmagasabb előfordulási gyakoriságot, ahol nagyjából minden huszadik ember szenved ebben a kórképben. Ezek szerint a bipoláris betegség több, mint 400.000 felnőtt honfitársunkat érinti, de sajnos csak egy részük áll kezelés alatt.

A betegség súlya és következményei
A betegség leggyakrabban késő serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, jellemzően a 15–25 év közötti időszakban és többnyire depressziós epizóddal kezdődik. Lefolyása jellemzően visszatérő lehet, és különösen a lehangolt, depressziós szakaszokban jelent a betegnek komoly terhet, míg a kórosan felhangolt, mániás fázisban jellemzően inkább a környezetének. A nem kezelt bipoláris betegség számos szövődménnyel is járhat. Ezek közül a leggyakoribbak a munka elvesztése, a családok széthullása, a másodlagos alkoholizmus és/vagy drogfogyasztás, valamint a kiemelkedően gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések és az ezekkel kapcsolatos korai elhalálozás. A bipoláris zavar mindemellett fokozhatja az öngyilkossági kockázatot is, ezért a korai felismerés és a megfelelő kezelés életmentő jelentőségű lehet.

Ugyanakkor legalább ennyire fontos az üzenet másik fele: a bipoláris zavar kezelhető állapot. Elsősorban a megfelelő gyógyszeres kezelés, másodsorban a pszichoterápiás támogatás, a pszichoedukáció és a támogató környezet érdemben segíthet. A tüneti javulás nem minden esetben jelent teljes funkcionális felépülést, ugyanakkor a tartós tünetmentesség jelentősen javíthatja az életminőséget, a működőképességet és a hosszú távú kilátásokat.

A felismerés nehézsége és a tudás szerepe
Átlagosan 5–10 év telik el az első tünetek megjelenése és a helyes diagnózis felállítása között. A korai felismerést nehezíti, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható biológiai mérési lehetőségek, így a diagnózis a szakember által felállított klinikai megítélésen alapul. A bipoláris betegség ezért a hazai orvosképzés, pszichiáter rezidensképzés és pszichiáter szakorvos továbbképzés kiemelt témaköre, és a betegség felismeréséről és kezeléséről hivatalos szakmai irányelv is készült.

A kutatások és a klinikai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy azok a betegek, akik jobban értik saját állapotukat, korábban felismerik a figyelmeztető jeleket, tudatosabban vesznek részt a kezelésben, és nagyobb eséllyel tudják megelőzni a visszaeséseket. Ezért különösen fontos, hogy az érintettek és családtagjaik közérthető, hiteles információkhoz jussanak. A bipoláris betegségről saját élnények alapján íródott két könyv is megjelent hazánkban: Kevin Jackson Sötét nappalok fényes éjszakák, és Rados Virág Bipoláris – Egy mániás- depressziós nő regénye.

Hiánypótló szakirodalom magyar vonatkozásokkal
A hiteles tájékozódásban nyújt segítséget a most magyarul is megjelenő Mondimore-kötet, amely a téma egyik legfontosabb nemzetközi kézikönyve. A Mondimore-kötet a téma egyik legfontosabb nemzetközi referenciamunkája, melynek magyar kiadása a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Ébredések Alapítvány szakmai támogatásával jelenik meg. Külön értéke, hogy a kötet végén hazai szakemberek közreműködésével készült útmutató segíti az olvasókat eligazodni a magyar ellátórendszerben és a támogató szervezetek között. „Ez a könyv nemcsak orvosi szempontból kiemelkedő, hanem valódi iránytű is. Segít a családtagoknak megérteni, mi történik a szerettükkel, és kapaszkodót ad a mindennapi nehézségekhez” – hangsúlyozta Dr. Harangozó Judit.

A könyv kiadásakor - várhatóan május végén – az MPT és a kiadó közös könyvbemutatót szervez, ahol Prof. Dr. Rihmer Zoltán, a terület nemzetközileg is elismert szaktekintélye mutatja be a kötetet. Az Ébredések Alapítvány tapasztalati szakértői a május 27-én megrendezendő Közösségi Pszichiátriai Konferencián fogják a könyvvel kapcsolatos gondolataikat megosztani. A rendezvény célja, hogy erősítse a párbeszédet az orvostudomány, az érintettek, a családtagok és a civil közösségek között.

Üzenet a társadalom felé
A Magyar Pszichiátriai Társaság üzenete egyértelmű: a bipoláris zavar nem szégyen, nem gyengeség, és nem „akaraterő kérdése”. Olyan állapot, amely megfelelő segítséggel jól kezelhető. A felépülés sokszor hosszú folyamat, de valós és elérhető cél.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

https://youtu.be/sNybx50W4dU
11/04/2023

https://youtu.be/sNybx50W4dU

Dr. Csíky Lászlóra emlékezünk. A szentesi háziorvosra, a Nemzetközi Szobrász Szövetség tagjára, aki több mint száz szobrot, kisplasztikákat, karkatúrákat kés...

A szélütéssel kapcsolatban a mai napig általános tévhit, hogy csak az idős embereket érinthetiZsolt 9 nappal a 19 éves s...
20/12/2022

A szélütéssel kapcsolatban a mai napig általános tévhit, hogy csak az idős embereket érintheti

Zsolt 9 nappal a 19 éves születésnapja előtt élte át a rohamot, és csupán kitartásának, környezete támogatásának és a folyamatos rehabilitációnak köszönheti, hogy a féloldali bénultsága utána ma már autót vezet, dolgozik, a sportolói múltjához pedig nemcsak, hogy visszatért, de a 2028-as Olimpiát is kitűzte céljai közé. A fiú története példaértékű lehet nem csak sorstársai számára, hanem azoknak az embereknek is, akik nem mindig tudják értékelni azt, amijük van.

Zsolt saját bevallása szerint egy nemtörődöm stílusú fiú volt, ahogy fogalmazott: „ha elestem, nem foglalkoztam vele, úgy voltam vele, majd begyógyul magától.” A stroke után sosem gondolt arra, hogy miért pont vele történt meg, pedig éppen sportkarrierje csúcsán volt. Ehelyett inkább próbálta előnyére fordítani és kihozni helyzetéből a maximumot. Jelenleg 26 éves, informatikusként dolgozik, mellette pedig oktatja is. Stroke-ja után azonban nem csak szoftverfejlesztői képesítését szerezte meg: elvégzett egy stroke rehabilitációra specializálódott gyógytornász képzést is, valamint szerzett két taekwondo mesteredzői vizsgát, ahol saját tanárait is meglepte teljesítményével. Bár 7 évvel stroke-ja után Zsola (Zsolt becézve) elképesztő eredményeket ért el egészséges kortársaihoz képest is, eddig a pillanatig hosszú és rögös út vezetett.

A fiúnál egy ritka genetikai betegség miatt alakult ki a stroke ilyen fiatal korában. A család női felmenői súlyos migrénnel küzdenek, így mikor a fiú 6-7 éves korában elkezdtek megjelenni a súlyos fejfájások (annyira súlyos, hogy mentő vitte el az iskolából) az orvosok nála is migrénre gyanakodtak. A család ráadásul ebben az időszakban vidékről a fővárosba költözött, a váltás után pedig a fiú tünetei is enyhülni kezdtek. Mint utólag kiderült, ezek a fejfájások már a szélütés előjelei voltak. A Moyamoya szindrómával érintettek estében – amit Zsoltnál is diagnosztizáltak -, az agyban lévő érhálózat nem fejlődik ki megfelelően, ami bár a betegek 70%-ánál semmi problémát nem okoz életük során, bizonyos esetekben akár végzetes is lehet. A diagnosztizálás azonban nagyon nehéz, mert még ha a konkrét jeleket is keresik az orvosok, akkor sem biztos, hogy egyértelmű diagnózist tudnak felállítani.

Zsolt 5 nap híján 1 hónapot töltött az intenzív osztályon, gépekre kötve. Ezután az Országos Rehabilitációs Intézetbe került, ahol egy éves kezelést követően végre lábra tudott állni. A hazatérés után továbbra is kitartóan tornázott, felépülését pedig több, különleges segédeszköz is segítette: járásának fejlesztésében egy úgynevezett TheraSuit ruha segített, melyet űrhajósoknak fejlesztettek ki, hogy a hosszú, súlytalanságban töltött idő után segítsenek megerősíteni izmaikat. A kezét érintő spasztikus bénulás leküzdésében pedig egy robotkesztyű segített neki, aminek köszönhetően egy idő után már magától is képes volt megfogni dolgokat.

Az agyvérzésben érintettek nincsenek könnyű helyzetben, és sajnos nem csak a maradványtünetek és a hosszú gyógyulási folyamat miatti kiszolgáltatottság miatt. A társadalom fejében ugyanis él egy sztereotípia, miszerint a stroke túlélők ágyban fekvő, idős, magatehetetlen emberek. Emiatt sajnos nem veszik észre környezetükben a megváltozott képességű érintetteket, ezáltal pedig nem segítik, sokkal inkább megnehezítik a mindennapjaikat. Zsolával többször is előfordult, hogy hiába volt nála járást segítő bot, kinevették mikor elesett, részegnek gondolták, vagy éppen fellökték a villamoson. Ezért is fontos nem csak az érintettek, de környezetük és a társadalom egészének edukálása a témával kapcsolatban, hiszen az előítéletek ledöntésével könnyebbé válhatnak a betegek mindennapjai is.

A stroke-on átesettek hozzátartozói nagyon összetartó közösséget alkotnak és igyekeznek mindenben segíteni egymást. Egy ilyen nehéz helyzetben az alapítványi tagok nyújtják az első segítő kezet, cserébe pedig mindenki úgy tesz hozzá a közösséghez, ahogy tud. Zsola (Zsolt becézve) informatikai tudásával szokta segíteni az Alapítvány munkáját, így vált a Strokeinfó Alapítvány önkéntesévé. A család nem csak az Alapítvány tagjaival, de az útjukat végig kísérő orvosokkal és ápolókkal is szoros barátságot kötött: Zsolt a mai napig meg szokta látogatni az intenzív osztályon dolgozó egészségügyi szakembereket, ha éppen az Amerikai úti Klinika közelében van dolga.

Zsolának sajnos azzal a tudattal kell leélnie hátralévő életét, hogy fejlődési rendellenessége miatt bármelyik pillanatban kaphat egy újabb stroke-ot, ami biztosan végzetes lenne a számára. Korábban terveztek egy nagyszabású műtétet, mellyel nem csak a tüneteket, hanem magát a kiváltó okot tudták volna megszüntetni. Ez a műtét azonban annyira rizikós lett volna, hogy az utolsó pillanatban visszaléptek tőle az orvosok. A fiú éppen ezért döntött úgy, hogy minden egyes pillanatot szeretne kiélvezni az életben és minél több álmát szeretné megvalósítani. Sorstársainak is ennyit üzen: „Ne foglalkozzatok semmivel, előre kell menni és csak előre. Ami ma még elérhetetlennek tűnik, az egyszer úgyis elérhető lesz”.

Zsolt története tökéletesen példázza, hogy a stroke túlélők felépülésének legfontosabb tényezője a megfelelő és folyamatos rehabilitáció. A Strokeinfó Alapítvány éppen ezért készített egy
tornavideót szakértő gyógytornász közreműködésével, melynek segítségével otthon is tehetnek gyógyulásukért az érintettek.
A videó az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=ujhF6f_oD6w

A 2011-ben alapított közhasznú Strokeinfó Alapítvány azért alakult, hogy segítséget nyújtson az egészségmegőrzésben, elsősorban agy-, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a stroke betegek rehabilitációjában. Az alapítvány központi értékei a gondoskodás, tudatosság, lehetőség keresés, megoldásokban gondolkodás, újítás és megújulás, hitelesség, függetlenség. Bíznak benne, hogy az általuk létrehozott közösség hatására, az egészségnevelés és a rehabilitáció fejlesztésével jelentősen csökken a stroke megbetegedések száma, és ezzel egyetemben bővülnek a társadalmi-gazdasági értékek.
További információ a betegségről: http://www.strokeutan.hu/

Just another WordPress site

Ritka Betegségek Világnapja: egyre jobb eséllyel indulnak a magyar betegek, de még van mit tenni
26/02/2021

Ritka Betegségek Világnapja: egyre jobb eséllyel indulnak a magyar betegek, de még van mit tenni

Magyarországon mintegy 600 ezer embert érintenek a ritka betegségek. Jó hír azonban, hogy hazánk a kelet-közép-európai régióban éllovasnak számít a tekintetben, hogy az Európai Gyógyszerfelügyelet (EMA) által engedélyezett, e betegségcsoportot érintő készítményeknek mintegy ...

Szakemberek minden nap 8 és 20 óra között a 06 80 442 642, díjmentes zöldszámon várják a 60 év felettiek hívásait.
26/05/2020

Szakemberek minden nap 8 és 20 óra között a 06 80 442 642, díjmentes zöldszámon várják a 60 év felettiek hívásait.

A kezdeményezésben résztvevő egészségügyi szakemberek telefonon, térítésmentesen biztosítanak személyre szabott tanácsokat a 60 év felettiek számára. Az összefogással a Richter újabb lépést tesz a koronavírus elleni küzdelemben, miután áprilisban összesen 140 millió forint...

Cím

Kőbányai út 46
Budapest
1101

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Hippocrates új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás