Papp Zsófia- Medical Exercise Specialist

26/05/2025

01/01/2024

Egészen pontosan tavaly miért is nem jött össze?
Hanyadik év ez, hogy ugyanazokat fogadod meg?

Kelj fel, mozdulj meg! Már ma tenned kell azért amit idén el akarsz érni. Mert ha nem kezded el most, nem fogod elkezdeni holnap sem. Persze, fáradt vagy, meg másnapos/ aznapos, munkaszüneti nap van, fel sem kell kelni egésznap, van egy csomó kaja is még.
Tök mindegy! Döntsd el mit akarsz és indulj el!

24/10/2023

Miért NE legyenek tűpontos céljaid?

Célok, azok kellenek. Különben nem fejlődsz, nem haladsz, nem választasz utat, nem indulsz el és elpazarolsz egy életet, mert csak úgy vagy, de nem tudod minek.
Teljesen mindegy, hogy jó szakember akarsz lenni, vagy jó anya. Hobbiból 10 nyelven akarsz folyékonyan beszélni, vagy az év férje címre hajtasz.
De miért is ne határozd meg ezeket a célokat ennél pontosabban? Mert kudarc lesz és soha nem fogod úgy érezni, hogy elérted. Senkinek nincs egy olyan pillanat, amikor beüt az érzés, hogy na, most már tudok X idegennyelvet. Ezt csak szépen lassan úgy alakul, hogy egyre kevésbé támaszkodsz a fordítóra.
Nincs egy olyan pont az életedben, amikor rájössz, hogy jó férj vagy. Ha a feleséged barátnői kedvelnek, az gyanús lehet, hogy nem hallanak rólad túl sok rosszat. 😅🤫 De ez azért nem egy megfogható dolog.
A szakmádban pedig mindig van hova fejlődni. MINDIG! Minél jobb vagy, annál többet és többet akarsz tudni és annál inkább csak azt érzed, hogy mèg nem tudsz semmit. Teljesen mindegy, hogy orvos, edző, asztalos, tűzoltó, katona vagy vadakat terelő juhász vagy. Sosem fogsz hátradőlni, hogy “na, most már”.

De ha simán egy edzésről beszélünk, sem működik. Egy hónap múlva X kilóval kevesebb leszek/ Y kilóval több leszek. Z-szer többet húzok bele W kilóba. Okké…és? Nem lesz sikerélményed, mert mire eléred változni fog a célod.

Próbálj meg inkább egy utat kijelölni és azon állomásokat. Ne csak a semmiben lógó fix pontokat.
“2 év múlva milliomos leszek.” Szuper. De így egyből, hirtelen a semmiből? Vagy teszel is érte? Hogy és mit? Ezeket határozd meg! Indulj el és csináld. A részcélok visznek előre, nem egy vágyálom amit “majd valahogy” el akarsz érni.

Csak indulj el és minden egyes nap lépj egyet előre!

14/10/2023

Fogd meg a TopJoy-om!
Már tudom is, mi az a cél, sőt, már úton is vagyok felé. Nem hétfőtől, nem elsejétől, nem holnaptól és főleg nem januártól!
Abban a pillanatban, ahogy kipipálod az előző célt, jöhet az új. Célok kellenek, ezek visznek előre. Pontosabban ezek miatt haladsz mindig előre és nem csak ülsz egy életen át egyhelyben.

19/09/2023

“MIT CSINÁLJAK..?”
Fáj itt, fáj ott. Ilyen- olyan gyakorlat közben szúr, zsibbad, beáll, szédülök…

Komolyan nem értem az embereket. Képesek egészen komoly tüneteket beírni egy edzős csoportba. Legtöbbször név nélkül, hogy még a nemét vagy a korát se tudjuk. Várja a megoldást full idegen emberektől. Miért nem lehet elmenni egy orvoshoz, ha valami fáj? Miért az edzőktől vártok csodát?
Oké, értem, magyar eü.! Gyakorlatilag nincs, de az edzőknek akkor sem kompetenciája diagnosztizálni bármit is! Se a gyógytornásznak, se a sportrehab trainernek, se a manuálterapeutának. De megsúgom, annyi info alapján, amit itt megosztotok, még egy szakorvos SEM tudna segíteni.

Ennél csak az jobb, amikor már van dokitól diagnózis, csak nem tetszik ezért valakitől valami mást akartok hallani. Nos nem. Ez nem így működik. Ha az ortopéd doki azt mondja ez 8 hét pihi, az akkor is 8 hét pihi, ha közben a Kovács Pisti, aki rendszeresen “gyúr”, azt mondja, “no pain, no gain, és nyugodtan csináld tovább.

Ha valami tartósan fáj, MENJETEK EL ORVOSHOZ!!!! Semmilyen fájdalom nem jelentkezik ok nélkül.

18/09/2023

Ezt most csak úgy itt hagyom

17/09/2023

06/09/2023

Bullying/ body shaming
Dumáljunk róla!

Tegnap belefutottam Facen egy beszélgetésbe. Egy fiatal srácról volt szó, aki 45 kg-t fogyott, mert elege lett abból, hogy folyamatosan bullyingolják a túlsúlya miatt.
Nem, nem fogom magyarul írni, mert a legtöbbször “cseszegetés”-nek hívják magyarul, de a bullying ennél sokkal több. Nem, az nem cseszegetés, amikor kamasz gyerekek akár az öngyilkosságig hajszolják a kiszemelt szerencsétlent.

Szóval adott egy kövér srác, aki felszívta magát a folyamatos alázás miatt és lefogyott. Többen erre úgy reagáltak, hogy milyen szerencse, hogy bullying-olták, mert ennek hatására fogyott le.
Nos nem! Nagyon nem! Semmilyen formában sem!
Minden elhízásnak van oka. Amelyiknek úgy tűnik, hogy nincs, annak lelki oka van. És ebből van a több. Az nem segít, ha szétszívatjuk a kövéreket azzal, hogy kövérek. Tudjàk ők azt nagyon jól. Más kérdés, hogy ki mennyire dugja homokba a fejét.
Ha valaki pörögni kezd a “kövér” szó használatán, ott már baj van. Tagadás. “Teltkarcsú” 🤦🏽‍♀️ Oximoron! Az is hülye, aki kitalálta. Valaki vagy telt, vagy karcsú.
A túlsúlyos embereket a köznyelv kövérnek hívja. Ennyi. Érdekes, hogy a “girnyó” kifejezést úgy dobálja mindenki a vékony testalkatú emberekre, hogy a szemük se rebben, de a kövéret nem szabad kövérnek nevezni, mert instant hiszti rohamot kap a félvilág.
Se ez, se a bullying nem oké! A ló két oldala.
Mindenkinek tisztában kell lennie magával.
Fogadd el magad! Mondják. Okké… Szerintem meg ne! Ne fogadd el magad! Fogadd el önmagad legjobb verzióját, amit ki tudsz hozni magadból!
Alacsony vagyok, szögegyenes hajjal, körte alakkal. Akarhatok magas lenni, göndör hajjal és mellre hízni. Nem fog menni. Ezt el kell fogadnom. Nincs értelme egy életem át azért utálnom magam, mert egy törpe vagyok, nagy fenékkel. 🙈
Amin viszont tudok változtatni és nem tetszik magamon, azon változtatok. Ez ennyire egyszerű. A testsúly csak egy ideiglenes állapot.

A megoldás persze (mindenre) az lenne, ha nem azzal lennénk elfoglalva, hogy ki hogy néz ki, hanem hogy mi magunk milyenek vagyunk. Elsősorban nem is külsőre, mint inkább belsőre.

05/09/2023

Szeptember van.
Vége a beach body őrületnek, lecsengett a “nyárra le kell fogynom X kilót” hülyeségnek.
Most van egy kis szünet, aztán kezdődik a “karácsonyra jól kell kinéznem” cirkusz.
Mi lenne, ha csak simán egészségesek akarnánk lenni és jól érezni magunkat a bőrünkben? Mindig. Nem egy-egy alkalomkor, nem szezonokra, hanem mindig.
Akinek nem jött össze a nyári forma, annak nem fog összejönni a téli sem. Pont azért, mert rövidtávon gondolkozik. A sportolás viszont hosszútávú folyamat. Olyan nincs, hogy valaki elment 3-4 edzésre és elérte, amit akart. Hónapok, évek. Attól függ mi a cél és honnan indulsz.
Kezd el most! Nyárra atom jó alakod lesz. Csak pont annyit fog változni a hozzáállásod is, hogy magasról nem fog érdekelni az alakod. Az kerül majd az előtérbe, hogy jól érzed magad a bőröndben és hogy jobb akarsz lenni a tegnapi önmagadnál.

22/08/2023

Van az úgy… hogy valami sz@r. Van, hogy nem is kicsit. Van, hogy nagyon. Van, hogy a vérnyomásod 1 mp alatt ugrik 100at. Van, hogy az első reakció, hogy beleütsz/ belerúgsz valamibe vagy elbőgöd magad az idegtől. De és? Utána mi van? Semmi. Utána a problémák megoldódnak. Sokszor maguktól. Mert a problémáknak ez a dolguk. Jönnek, vannak, tovább mennek és jönnek újak. Meg kell oldani, aztán haladni tovább. Così è la vita.
Az nem segít a dolgon, ha agyvérzést kapsz. Az sem ha mást is felidegesítesz miatta. Vegyél 2 nagy levegőt és húzzál megoldani a problémát! Nyugi, sosem akkora a baj, mint ahogy elsőre annak tűnik.

Nem a probléma a probléma, hanem a problémához való hozzáállásod a probléma.

31/07/2023

Arra van időd, amire szánsz időt. Az idő az csak úgy van és rajtad múlik, hogyan osztod be. Ami fontos arra lesz időd….szoktàk mondani az okosok. Nos, szerintem nem így van. A nap akkor is csak 24 óra, ha a napi teendőd 26 órába férne bele.
Én ha valamit csinálok, azt 100%ban csinálom. Nem tudok egy tábla csokiból 3 kockányit megenni. Vagy nem eszek belőle, vagy befalom az egészet. Ha elindulok, nem tudok félgőzzel menni. Mindig mérlegelnem kell mi mennyire fontos, mert mindenre egyszerre nincs idő/energia.
Az elmúlt másfél évben teljesen háttérbe szorítottam…gyakorlatilag mindent és mindenkit, a szakmai fejlődés érdekében. A suli volt az első. Se a barátokra nem maradt elég idő, se, se,se, igazából fel sem sorolom. SEMMIRE.
Tegnap meglett a vizsgám. Az utolsó.
Elértem egy sok éve kitűzött célt.
Most pedig a nyakamba szakadt a valóság. Hova tovább? Merre? Mit? Hol?
Üresség? Egy picit talán igen. De óriási megkönnyebbülés is, hogy megvan.
Most visszaveszem a tempót, lesz idő NEM szakmai könyveket olvasni, utazni, cél nélkül sétálni, kiülni az erdőbe és nem csinálni semmit. Tényleg semmit! Mentálisan (vissza)töltődni.
Nagyon fontos, de mindenki hajlamos ezt elfelejteni.

A szerencsesüti már egy éve megmondta, és mind tudjuk, a szerencsesütik sosem hazudnak. ☝️