Monori Györgyi Intimitás Mentor & NLP Practitioner

18/06/2026

Azt sehol nem tanítják meg igazán, hogyan figyelj szívből. Hogyan kapcsolódj valakihez úgy, hogy közben tényleg jelen vagy. Hogyan legyél kíváncsi a másikra. Hogyan érdekeljen, ami benne történik. Hogyan tudd nem csak meghallani, hanem valahol érezni is azt, amit ő megél.

Én ezt teszem nap mint nap! Nem azért mert muszáj, mert kötelességem, hanem mert ez az életem. Adni! Figyelmet, megértést, elfogadást, és szeretetet! De hogy, hogy jutottam el idáig?

Régebben sokáig azt hittem, hogy nekem kell mindig erősnek lennem. Nekem kell figyelni másokra. Nekem kell tekint***el lenni mások érzéseire, igényeire. Valahogy úgy éltem, hogy én jobban bírom a terheket, jobban bírom a nyomást, mint mások.

Ezért természetes volt, hogy én alkalmazkodom. Én megértem, én segítek, én elfogadom a másik nézőpontját, de közben valahogy fel sem tűnt, hogy rám kevésbé jutott a figyelemből.

Aztán a fordulópont egy családállításon érkezett el, a huszas éveim végén, ahol egy olyan nem várt választ kaptam az állításom után, ami egyszerre volt sokkoló és számomra, igazságtalan. A mondat, így hangzott:

„Györgyi, szeresd meg önmagad.”

Hogy miiii? Most komoly? Szórakoztok velem?
Azt éreztem, hogy egyáltalán nem értenek meg. Hogy nem látják, milyen nehéz helyzetben vagyok, hogy nem számíthatok senkire, hogy mennyi mindenen mentem keresztül és mennyire sajnálatra méltó a helyzetem. Én együttérzést vártam, ők pedig valami teljesen mást mutattak: felelősséget.

És bár akkor ez nagyon nem esett jól, ma már tudom, hogy életem egyik legfontosabb mondata volt.

Mert ott és akkor elhatároztam, hogy mindegy milyen áron, de megcsinálom. Hogy elkezdek magam felé fordulni. Hogy megtanulom figyelni magam. Hogy elkezdem rendbe tenni azt, ami bennem sérült, elakadt, és ami gátol abban, hogy úgy éljek, ahogyan valóban szeretnék.

Ez egy hosszú folyamat volt. Sokszor borzalmasan fájdalmas. Volt amikor azt éreztem, nem bírom el ennek a súlyát, de valahogy mindig volt bennem annyi erő, hogy tovább haladjak.
Lépésről lépésre elkezdtem megtapasztalni, mit jelent az, amikor valaki tényleg elkezd magával foglalkozni és azt, mi minden megváltoztatható és elérhető.

Tudtam, hogy nem csak én megyek át hasonló élethelyzeteken, kihívásokon. De ha én már megcsináltam, fel tudtam állni, “meggyógyultam”, a helyemre kerültem, megtaláltam a békét és a biztonságot magamban, és mára nemcsak elfogadtam, de imádom is azt a Nőt aki vagyok, biztos voltam benne, hogy másoknak is tudok segíteni ezzel a tudással, szemlélettel.

Engem tényleg érdekelnek az emberek. Nem a szerepeik. Nem a címkéik. Hanem az, ami mögöttük van. Érdekel, hogy mi van a mosoly mögött. Mi van a „jól vagyok”, “kevés vagyok”, “értéktelen vagyok”, “szerencsétlen vagyok”, “nem vagyok rá képes mögött”.

Számomra fontos volt, hogy aki hozzám fordul, azt érezze, hogy van, aki nem ítéli el, aki megérti, aki képes minden t***e és cselekedete ellenére elfogadni, és szeret***el és együttérzéssel fordulni felé. Ott lenni, figyelni, érezni és kapcsolódni.

Pontosan úgy, ahogy én is vágytam volna rá akkor, amikor nekem lett volna rá a legnagyobb szükségem.

Szeret***el:
Györgyi ✨
+36309280846

17/06/2026

16/06/2026

Te kire számíthatsz?

Amikor minden rendben van, könnyű azt hinni, hogy sokan vannak körülöttünk, de mi történik akkor, amikor ez megváltozik?

Amikor elveszíted a munkahelyed. Amikor úgy érzed, elfogyott az erőd. Amikor elveszettnek érzed magad, és fogalmad sincs, hogyan tovább. Amikor vége van a párkapcsolatodnak és megőrjít a másik hiánya. Amikor az orvos egy olyan diagnózist közöl, amitől kétségbeesve nem látod a kiutat. Amikor a mosolyod mögött könnyek lapulnak, és te küzdesz, hogy visszatartsd őket.

Te kit hívnál fel?

Ki az, akihez odamehetnél úgy, hogy nem kell erősnek mutatnod magad? Ki az a valaki, aki nem akar megjavítani, nem akar tanácsokat osztogatni, nem akarja elmondani, hogy mit kellett volna másképp csinálnod, csak egyszerűen ott van veled? Melletted! Aki figyel, aki meghallgat, ha kell támogat és erőt önt beléd, nem csak akkor amikor neki kényelmes, hanem akkor, amikor Neked a legnagyobb szükséged van rá.

Olyan sokan csak az egyik oldalt tapasztalják meg életük során, méghozzá azt, hogy ők mások támaszai. Ők azok, akikhez mindenki fordul, akik mindig segítenek, megoldanak, figyelnek és jelen vannak, mert számukra ez magától értetődő, természetes, mert nekik ezt jelenti a "számíthatunk egymásra" fogalma.

De van amikor fordul a kocka, és a támogató szó, a telefonhívás, az együttérzés, az érdeklődés, a jelenlét és a figyelem elmarad. Amikor te maradsz ott egyedül a kihívásaiddal, fájdamaiddal, és újra azt kell megtapasztalnod, hogy "Te nem számítasz!"

Pedig mindannyiunknak szükségünk van legalább EGY emberre.
Egyetlen emberre, akinek nem kell bizonyítanunk. Aki előtt nem kell összeszednünk magunkat. Aki előtt szabad sírni, szabad félni.
Szabad gyengének lenni és akire bármilyen helyzetben számíthatunk, mert tudjuk, hogy ott lesz mellettünk! Nem azért mert tökéletesek vagyunk, hanem azért, mert fontosak!

Ez nem extra, ez nem luxus, ez nem jutalom, hanem minden ember alapvető szükséglete.

Neked van ilyen ember az életedben?

Szeret***el:
Györgyi ✨

Ha épp jól jönne egy kis lelki támogatás, valaki aki meghallgat, aki megért, aki motivál és támogat, akkor keress bizalommal: +36309280846

15/06/2026

Szerinted van különbség megcsalás és megcsalás között?
Mondjuk, amikor valaki már 15 éve van egy párkapcsolatban, és egy társaságban találkozik valakivel, akivel kölcsönös és igen erős testi vonzalom alakul ki. Majd ebből lesz egy egyéjszakás alkalom. Nincs telefonszám csere, nincs legközelebb!
Esetleg valaki a munkahelyén “lelki társra” akad. Majd egyre többet és egyre több mindent beszélnek meg egymással. De ez a “kapcsolat” nem ér véget azzal, hogy kilépnek a munkahelyről, mert gondolatban viszik magukkal tovább a másikat: hogy milyen kedves a mosolya, kellemes az illata, milyen jól megértjük egymást, milyen jó vele lenni, jó lesz holnap újra látni.

Van aki azt mondja, hogy egy egyszeri félrelépés még feldolgozható, de amikor a párjuk valaki másnak meséli el a napját, vele osztja meg az érzéseit, hozzá fordul vigaszért vagy tanácsért… az sokkal mélyebb seb.

Mert a megcsalás nem csak a hálószobában történhet. Néha csak egy ártatlannak tűnő üzenettel indul. Egy eltitkolt beszélgetéssel, vagy a lelki dolgaink megosztásával, mert úgy érezzük, hogy Őt legalább érdekli, mi van bennünk, Ő legalább figyel ránk.
A szomjúság nem azt jelenti, hogy bármit meginnál. De azt igen, hogy sokkal jobban értékeled azt, aki inni ad.

A testi megcsalás a testet érinti, az érzelmi megcsalás pedig a lelket. Sokan éppen ezért érzik azt, hogy az utóbbit nehezebb megbocsátani, mert azt nem lehet egyik napról a másikra elfelejteni és érzelmileg lezárni. Mert ott már van kötődés, van kapcsolódás, érzelmek és emlékek.

Neked mi a véleményed? Számodra van olyan helyzet, ami megbocsájtható?

Szeret***el:
Györgyi ✨
+36309280846

11/06/2026

Egy ártatlannak tűnő mondat, ami képes újra felszakítani a régi sebeket. Nem is gondolnád, de ami számodra vicces vagy szimplán egy közlés, tény, az másnak bántó, sértő, vagy akár fájdalmat okozó is lehet. Nem azért, mert valamit rosszul csináltál, hanem mert mindenki a saját szűrőin keresztül fordítja le és értelmezi a hallottakat.

Hozok is erre példát! Mondjuk amikor azt mondod a párodnak, hogy:

„Nem értek veled egyet.”

Ez lehet egyszerűen egy véleménykülönbség, hogy te másként látod, értelmezed, mást gondolsz az adott dologról.

De ha őt, korábban sokszor kritizáltak, elutasítottak vagy azt éreztették veled, hogy nem számít a véleménye, akkor könnyen úgy fordíthatja le magadban, hogy
„butaság, amit mondok.”
„nem vagyok elég okos.”
„nem vesz komolyan.”

Vagy amikor azt mondod:

„Most nem akarok beszélni róla.”

Mert lehet, hogy egyszerűen csak időre van szükséged, hogy átgondold az érzéseid, vagy pont nem vagy jó passzban, feszült vagy, sietsz valahová, esetleg több információra van szükséged, stb.

De ha már valaki átélte, hogy magára hagyják a nehéz érzéseivel, akkor benne talán így hangzik, hogy
„nem érdekli, ami bennem zajlik.”
„egyedül maradtam megint a problémámmal.”
„nem vagyok fontos neki.”

Egy mondat, két különböző emberben két teljesen eltérő jelentést kaphat. Az egyik fél úgy érzi, hogy semmi bántót nem mondott, a másikban pedig egy pillanat alatt megjelenik a szégyen, a szomorúság, az elhagyatottság érzése vagy akár a düh. Ilyenkor általában kétféle reakció születik: támadás vagy visszavonulás. Valaki visszaszól, védekezni kezd, a másik pedig bezárkózik, felhúzza a jól ismert falait, és újra áldozatnak érzi magát ugyanabban a helyzetben.

Pedig ilyenkor sokkal többet segíthet, ha nem rögtön feltételezünk, hanem kérdezünk.

Mit értettél ez alatt?
Mire gondoltál pontosan?
Mi volt a szándékod ezzel?

Amikor kíváncsisággal fordulunk a másik felé, lehetőséget adunk magunknak arra, hogy ne a saját múltbeli sebeinken keresztül értelmezzük a helyzetet. Mert könnyen lehet, hogy amit sértésnek hallottunk, azt a másik egyszerűen csak információnak vagy véleménynek szánta.

Ha néha hajlandóak vagyunk kikukucskálni a saját védőpajzsunk mögül, és megengedjük annak a lehetőségét, hogy a másik nem bántani akart, akkor rengeteg felesleges konfliktust, napokig tartó hallgatást és újabb sérelmeket előzhetünk meg.

A bennünk élő "világ" megváltoztatható, de ahhoz, hogy olyan legyen amilyennek mi szeretnénk, ahhoz nekünk kell "megdolgozni" érte!

Szeret***el:
Györgyi ✨
Egyéni és páros online konzultációkra, ezen a telefonszámon tudsz jelentkezni: +36309280846

08/06/2026

Szexre vágyom… vagy rád?
Nagyon nem mindegy.

Szexet bárhol és bármikor lehet “szerezni”. Egy estét, egy testet. Egy pillanatnyi figyelmet. Pár órára azt az érzést, hogy valaki melletted van. Ez sokszor elég is: egy gyors találkozás, ahol a vágy a kielégülés a cél, és nincs mögötte semmi több.

De amikor Rád vágyom, az egészen más. Akkor nem csak a tested kell, hanem a tekinteted is, amikor és ahogyan rám nézel. A vágytól elcsukló hangod, vagy ahogy a mondatodat félúton inkább abbahagyod és inkább közelebb jössz. Az, ahogy hozzám érsz, nem rutinból, nem megszokásból, hanem éhséggel, szenvedéllyel, jelenléttel, mintha minden érintésednek súlya és szándéka lenne. Az, hogy akarsz engem. Minden falammal, minden hibámmal, mindennel együtt ami én vagyok.

Mert amikor valakihez kötődsz, a vágy már nem csak a testről szól, hanem arról, hogy látod a másikat teljes egészében. Nem egy szerepet, nem egy ideált, nem egy könnyű verziót, hanem azt, aki valójában ott van előtted. Óriási különbség van aközött, hogy valaki csak meg akar szerezni, vagy aközött, hogy valaki tényleg nem tud betelni veled. Mert nem csak a tested érdekli, hanem az is, aki mögötte van. A mozdulataid, a csendjeid, a nevetésed, az a finom rezdülés, ahogy reagálsz rá, ahogy megnyílsz vagy épp visszahúzódsz.

Szeret***el:
Györgyi ✨
+36309280846

08/06/2026

Anya. Egyetlen szó, mégis milliónyi különböző történet, érzés, gondolat és emlék fűződik hozzá.

Van, akinek ez a szó szeretetet jelent. Van, akinek biztonságot. Elfogadást. Védelmet. Otthont. És van, akinek fájdalmat. Hiányt. Dühöt. Csalódást. Elutasítást.

Mert sajnos nem mindannyian ugyanazt kaptuk ettől a személytől. Hiába vagyunk mások, egy valamiben mindannyian egyformák voltunk. Gyermekként mindannyian ugyanarra vágytunk. Méghozzá arra, hogy amikor sírunk, valaki megvigasztaljon. Hogy amikor félünk, valaki megvédjen. Hogy amikor örülünk, valaki velünk nevessen. Hogy amikor mesélünk, valaki figyeljen ránk. Hogy amikor hibázunk, valaki ne elforduljon, ne elítéljen érte, hanem segítsen. Hogy legyen valaki, aki meglát bennünk valamit, amit mi még akkor nem látunk magunkban.

A különlegességünket. A személyiségünket. Az egyediségünket, a valódi önmagunkat. És ne megváltoztatni akarjon bennünket, ne másmilyenné akarjon formálni, hanem szeret***el kísérjen abban, hogy kibontakozhassunk.

Mindannyiunknak járt volna egy olyan anya, akihez oda lehet bújni, aki megvígasztal. Aki megsimogat, megnevettet, kedvesen beszél. Aki esti mesét olvas, betakar, megpuszilja a homlokunkat. Aki meghallgat, akivel együtt nevethetünk, akire mindig számíthatunk. Akinek a szívében örökké van helyünk. Aki azt üzeni a jelenlétével:

„Elfogadlak. Fontos vagy. Szeretlek.”

Ez nem luxus és nem is kiváltság. Ez egy gyermek alapvető szükséglete!!!

És ha te ezt nem kaptad meg,
mert sokszor magadra maradtál az érzéseiddel…
mert túl korán kellett erősnek lenned…
mert nem vigasztaltak meg, amikor fájt…
mert nem láttak, nem hallottak, nem ért***ek meg…
mert azt mondták, te csak teher vagy…

Akkor szeretném, ha tudnál valamit.
NEM VELED VOLT A BAJ!!!

Nem azért nem kaptad meg azt a sok jót, mert nem voltál szerethető. Nem azért maradt el az ölelés, mert nem érdemelted meg. Nem azért nem láttak, mert nem voltál elég értékes és fontos.

Hanem, mert a saját feldolgozatlan sérüléseik, traumáik, félelmeik, érzelmi éretlenségük vagy a kapcsolódáshoz szükséges minták hiánya áll a viselkedésük mögött. Ez azonban nem menti fel őket a felelősség alól, csupán segít megérteni, hogy a bántás gyakran generációról generációra öröklődő sebekből fakad.

Nem az vagy, akinek ők láttak téged. Nem annyit érsz, amennyit a szavaik, a hallgatásuk vagy a viselkedésük elhit***ek veled. Az, ahogyan bántak veled, sokkal többet mesél az ő feldolgozatlan sebeikről és hiányaikról, mint a te értékedről. A legnagyobb seb talán nem az volt, amit t***ek veled, hanem az, amit elhit***ek rólad. Hogy nem vagy elég. Hogy baj van veled. Hogy szerethetőnek kell lenned ahhoz, hogy elfogadjanak. De te nem a rólad alkotott véleményük vagy. Te csak túl sokáig az ő szemüvegükön keresztül nézted magad.

Jogod lett volna a szeretethez. Jogod lett volna ahhoz, hogy elfogadjanak, hogy megvédjenek, hogy ne kelljen kiérdemelned a figyelmet és a törődést. Mindez járt volna neked pusztán azért, mert gyermek voltál.

Én hiszem, hogy ők többet veszít***ek! Mert nem ismerték meg azt az embert, aki voltál, és azt aki ma vagy. Azt az egyedit, megismételhetetlent, aki soha többé nem lesz még egyszer ugyanilyen formában ezen a világon. Nem tökéletes vagy, hanem egyedi. Egyedülálló ahogyan nevetsz, ahogy szeretsz, adsz, és jelen tudsz lenni mások életében. Egyedi a személyiséged, a reakcióid, a mimikád, a hangod, a csillogás a szemedben, a tőled kapott ölelés melegsége!

Szóval én azt mondom, a legnagyobb veszteség talán nem is az, amit tőled elvettek… hanem az, amit soha nem tapasztalhattak meg belőled. ❤️

Te, aki ezt most olvasod, és így nőttél fel, szeretnék most egy hatalmas, szeret***el és elfogadással teli Ölelést küldeni Neked!!! 🫂

Szeret***el:
Györgyi ✨
+36309280846

Ha szeretnéd “gyógyítani” a szüleid által okozott sebeket, én itt vagyok és segítek benne!

06/06/2026

Mi van, ha nem kell jobbá válnod ahhoz, hogy szerethető legyél, csak végre láthatóvá?

Kérlek, ne elemezd minden mondatodat utólag.
Ne gondolkodj azon, hogy vajon jól reagáltál-e.
Ne próbáld kitalálni, hogy mások mit gondolnak rólad. Ne fogd vissza magad azért, hogy elfogadhatóbbnak tűnj.

Csak legyél!!!!

Olyan fárasztó folyton őrködni önmagunk felett.
Minden szót megválogatni. Minden érzést megszűrni. Minden reakciót kontrollálni. Mintha állandó vizsgán lennénk. Mintha folyamatosan bizonyítanunk kellene, hogy szerethetőek vagyunk.

Pedig a legszebb dolgok nem akkor történnek, amikor tökéletesen viselkedsz, hanem akkor, amikor végre mersz önmagad lenni.

Amikor hangosan nevetsz, mert valami számodra vicces. Amikor kimondod, amit érzel. Amikor felvállalod a véleményedet. Amikor nem próbálsz kisebbnek, halkabbnak vagy másmilyennek látszani annál, aki valójában vagy.

Mert tudod…akiknek igazán helyük van az életedben, azok nem a gondosan megszerkesztett változatodat fogják szeretni.
Nem azt, aki minden szavát mérlegeli.
Nem azt, aki mindig tökéletes akar lenni.
Nem azt, aki folyamatosan megfelelni próbál.

Hanem téged, a valódi embert. A mosolyoddal.
A hibáiddal. A furcsaságaiddal. Az érzékenységeddel. A gondolataiddal.
Mindazzal együtt, ami te vagy. És amikor ezt megengeded magadnak, valami felszabadító történik.

Már nem kell küzdened azért, hogy szeressenek.

Mert azok, akik meglátnak téged, pontosan azért fognak szeretni, tisztelni és megbecsülni, mert önmagadat adod.

Ezért ne bújj el!
Ne halkítsd le a lelkedet és ne rejtsd el a fényedet! Mert a világ nem egy újabb tökéletes emberre vár.
Hanem arra, hogy végre m**d megmutatni azt az egyetlen embert, aki csak te tudsz lenni. ❤️

Szeret***el:
Györgyi ✨

Ha már azt érzed, itt az ideje levenni a maszkokat, elengedni a megfelelést, és végre önmagadként élni, keress bátran és örömmel segítek neked ezen az úton.
+36309280846

05/06/2026

Dícsérhetnek, kimutathatják a szeretetüket feléd, kedveskedhetnek neked és milliószor elmondhatják, hogy örülnek és hálásak, hogy az életükben vagy, ha Te magad, ezt legbelül mégsem hiszed el!

Ha valaki azt tanulta meg magáról, hogy nem elég jó, nem szerethető, nem fontos, nem értékes, akkor hiába kap kívülről megerősítéseket. Hiába mondod neki százszor el, hogy mennyire csinos, helyes, szép. Hiába dicséred meg.
Hiába látod meg benne, hogy fantasztikus, csodálatos, lenyűgöző, ha ő nem látja ezt meg önmagában.

Természetesen egy ideig jól esik neki, megmelengeti a szívét. Megnyugtatja néhány órára vagy néhány napra. De aztán újra megszólal benne a régi hang.

Az a hang, amelyet talán éveken, évtizedeken át hallgatott, vagy csak érzékelt***ek vele. Hogy, “soha nem leszel elég”. Hogy, “mások jobbak mint te”. Hogy, “senkinek nem kellesz”. Hogy “csak egy teher vagy”. Hogy “majd ha megérdemled, kapsz egy kis szeretetet”!

Az önmagunkról alkotott képünk nem egyik napról a másikra alakul ki. Gyerekkorunktól kezdve épül. Sokat “dolgoztak” rajta a szülők, ismerősök, rokonok, barátok, hogy meglegyen a hatásuk. Abból ugyanis, ahogyan beszéltek velünk, ahogyan törődtek velünk, elfogadtak vagy éppen nem fogadtak el bennünket, az mind hatással volt arra, amit ma hiszünk, gondolunk magunkról. Mert ezeknek a hatására, mára már fel sem tűnik, hogy az ő szemüvegükön keresztül látjuk saját magunkat.

Tudod, ezek a korai tapasztalatok sokszor erősebbek, mint a felnőttkorban kapott dicséretek. Ezért nem tudja helyettünk senki átírni azt, amit jelenleg önmagunkról hiszünk.
Persze, egy társ, egy barát vagy egy családtag támogathat bennünket, ami fontos is. Megmutathat egy másik nézőpontot, és tarthat nekünk tükröt is.

De a valódi változás akkor kezdődik, amikor mi magunk is hajlandóak vagyunk ránézni arra, mit hiszünk önmagunkról. Mert amíg belül azt ismételgetjük, hogy „nem vagyok elég”, addig a külvilág minden dicsérete csak rövid időre tudja elcsendesíteni ezt a hangot.

Az önértékelés nem kívül épül fel, hanem belül.

Lehet, hogy igazságtalannak érzed, de ezen végül csak te tudsz változtatni, akkor amikor úgy érzed, hogy készen állsz rá.

Nem azért születtél, hogy egy életen át mások sebeinek tükrében lásd önmagad. Sokkal inkább azért, hogy felfedezd és megéld azt, aki valójában vagy.

Ha szeretnéd, segítek neked ebben!!!

Szeret***el:
Györgyi ✨
+36309280846