23/03/2025
Nehezen indul a reggel...
Korán felkeltem, és most olvasgatok, amíg a többiek még alszanak. Az esőcseppek hangtalanul gördülnek végig az ablaküvegen, a kandallóban halkan pattog a tűz. Gondolatban messze járok – ma nehezen tudnék hatóanyagokkal tűzdelt szakmai cikken gondolkodni.
Ez egy olyan pillanat, amikor nem akarom „hasznosan” eltölteni az időt. Csak ülni szeretnék – és hagyni, hogy a lelkem újratöltődjön.
A héten minden nap adtam. Figyeltem másokra. Hallgattam. Egy „nyugalmat, megpihenést” adó érintéssel masszíroztam a feszültséget, a kimerültséget, a rohanást.
Sokszor gondolom, hogy amit mi csinálunk, az nem csak bőrápolás. Ez kapcsolódás. Egy-egy érintés, egy halk szó, egy figyelmes csend... ezek néha többet gyógyítanak, mint a legjobb szérum.
És talán nem is baj, ha néha nem vagyunk produktívak.
Aki másokat szépít, annak néha meg kell állnia, hogy észrevegye a saját szépségét is – a csendes szeretetét, a türelmét, az erejét.
Pihenj ma. Nézz meg egy jó filmet. Igyál csendben egy finom teát (vagy egyél meg egy szelet sütit 😊).
Ma mi töltődünk fel – hogy holnaptól újra ott lehessünk, teljes szívvel, és csendes pihenésbe utaztathassuk azokat, akik ránk bízzák magukat.
