24/05/2026
🥰😘Pünkösdi Népszokásaink😘👏
Pünkösd a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, a tanítás szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek ezen a napon szállt le az apostolokra.
A pünkösdi néphagyományokban keverednek a keresztény, az ősi pogány, illetve az ókori római elemek:
a termékenység, a nász és ezek szimbolikus megjelenítése áll a szokások középpontjában.
Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték.
Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.
Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.
Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Pünkösd szombatja is félig ünnep volt.
A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség.
A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában.
Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.
Pünkösdi király
Az egyik legismertebb pünkösdhöz kapcsolódó hagyomány a pünkösdi királyválasztás.
A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakasütéssel – és még kimondani is szörnyű –, gunárnyakszakítással választották.
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később.
Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott.
Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
Pünkösdi királynéjárás�Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevitt a faluban egy ötödiket.
Ő a legkisebb, a legszebb.
Énekeltek, és jókívánságokat ismételgettek.
Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal.
Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak.
Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.
A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
A pünkösdölés énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás, mely alapvetően az Alföldön ismert.
Eredeti formájában lányok és legények házról házra jártak a faluban, köszöntőt mondtak, énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
A számos pünkösdhöz és ekkori adománykéréshez kapcsolódó helyi szokás közül csak a nevük miatt érdemes megemlíteni néhányat.
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor.
Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon.
Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.”
Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van és házról házra járnak.
Ilyen például a Nyugat-Magyarországról ismert „törökbasázás”, a „rabjárás” és a „borzajárás”, az udvarhelyszéki „hesspávázás".
A felnőttek ilyenkor tartották a cselédvásárt, de ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az úgynevezett pünkösdi garast.
Ez időben jellemző szokás volt a zöld ágak házba vitele.
Ez ősi termékenység-varázslások emlékét is idézhette, de egyben védelem is volt a rontás, a boszorkányok ellen.
A földbe tűzött zöld ág pedig a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.
A sok udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokás közül csak egy különlegeset említünk meg: Tolna megyében, Bátán és a sárközi Szeremlén a májusi kalinkázás, csónakázás, ladikázás volt szokásban.
Ez utóbbi helyen, a lányok az udvarlótól díszes evezőt kaptak ajándékba ezen a napon.
Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Baranyában és Bács-Bodrogban azt mondták: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. De ha esőre állt, ez járta: „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
Sok helyütt hitték, hogy aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz; a hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
A pünkösdi harmatnak egészség- és főként szépségvarázsló erőt tulajdonítottak.
Zalában pünkösd hajnalán napkelte előtt a lányok a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük és ne legyen szeplős az arcuk.
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz.
