24/05/2026
A régi magyar hagyományban az ünnep (Pünkösd) neve ISPILÁNG. 🌹
A táltosok hite szerint az ispiláng a szentszellem (szentlélek) ünnepe. Ekkor a lelkünk mellé megkapjuk a szellemet (szabad lelket).
A tiszta lánggal égő SZELLEM nem más, mint a bölcsesség (tudás) és szeretet IKERLÁNGJA, ISPILÁNG. A táltosok, regősök házról-házra jártak, tűzzel-vízzel áldották a házakat és a háznépet...
Az ünnep valamikor réges-régen egy egész héten át tartott, s a bácsák, táltosok hete is volt.
Ezek a szellemi tanítók és gyógyítók a szabad ég alatt tanították a fiatalságot, beszéltek nekik törvényekről, a régiekről, ellátták őket jó tanácsokkal.
Ispiláng a nagy tűzgyújtások hete, valamint a „nagy lófuttatás” ideje is volt.
Ispiláng ünnepén leányok, ifjak, gyerekek jártak házról házra köszönteni. .. 🔥
(forrás: Máté Imre)
🥰🙏
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány elemek.
A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. 🌹
A Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza...
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. 🌿..
A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen...
A teljesség igénye nélkül!
Szeretettel, Brigi ❤
🙏