13/06/2026
https://www.facebook.com/share/1CiQmKV2Kt/
TABUTÉMA: MI TÖRTÉNIK AKKOR, HA EGY RÁKBETEG ÁLLAT HÚSÁT, TEJÉT FOGYASZTJA AZ EMBER? 1. rész (5 perc – 12 éven felülieknek)
Titok övezi a témát, annyit lehet tudni már, hogy nem kevés állat rákbeteg, de jellemzően nem szűrik ki a tenyészetből, illetve a levágás okozza a halálukat, nem maga a tumor.
Idős hentes bácsikkal beszélgettem néhányszor: amikor rákos szövetet véltek felfedezni az állati test felnyitásakor, kivágták a furcsa "dolgot", a húst pedig ugyanúgy átadták emberi fogyasztásra. Nyilván ma már a nagyüzemi gépek ezt nem teszik meg, minden megy a kutterbe.
A TENYÉSZÁLLATOK IS RÁKOSAK LEHETNEK, AHOGYAN SAJNOS AZ EMBER
Ugyanazok a hatások, amelyek az emberek több mint negyedében daganatot alakítanak ki, a tenyészállatokban is nagy eséllyel gyulladást, polipot, daganatot képeznek – a táplálékul szolgáló, genetikailag szelektált állatok immunrendszere bizony nem erős.
VIZSGÁLJA EGYÁLTALÁN VALAKI AZ ÁLLATOK RÁKBETEGSÉGEIT? Még embernél sem könnyű, ultrahang, MR, CT és egyéb módszerek révén, majd mintavétel, szövettan, labor.
Ha egy tumor láthatóvá válik az állat esetében, nyilván lépéseket tehetnek, de a legtöbb esetben ez rejtve marad. Kivéve például a szarvasmarha-leukózist, amelyet a szarvasmarha-leukózis vírus (BLV) okoz – embernél ez a leukémia – , erre nézve szűrik a tenyészeteket az EU-ban, illetve a tejelő állatok tőgymirigyét is ellenőrzik, szükség esetén kezelik. (Fejőgépek okozta irritációs, gyulladásos hatások.)
A sejtek gyengülése visszavezethető a rossz immunrendszeri állapotra, a képződő anyagcseretermékek és toxinok felhalmozódására vagy az oxidatív folyamatok (gyökképződés) erősödésére a helytelen táplálkozás, a stresszhatások vagy egyéb okok miatt. Ez jelen van a tenyészállatok esetében is, néhány kivételtől eltekintve.
Bejön még egy szempont: a vírusok, amelyeknek igencsak ki vannak téve az állatok.
A VÍRUSOK ÉS A RÁK – ÚJ HELYZET
A tumorkeltő vírusokra épül számos állatkísérlet, gyógyszerészeti és onkológiai kutatás, amelyek során egyes vírusokkal tudatosan valamilyen típusú rákot idéznek elő rövid idő alatt a kisállatokban.
Három példa:
Rous-szarkóma vírus (RSV): egy csirkéket fertőző retrovírus, amely gyorsan kialakuló kötőszöveti daganatokat (szarkómákat) idéz elő, Ennek vizsgálata vezetett az első onkogének felfedezéséhez.
Marek-vírus: szintén csirkéket fertőző herpeszvírus, amely idegrendszeri károsodást és rosszindulatú nyirokszervi daganatokat okozhat, ezért a baromfitartás egyik legismertebb daganatkeltő kórokozójának számít.
Murin emlődaganat-vírus (MMTV): egereket fertőző retrovírus, amely az emlőmirigy daganatainak kialakulását segítheti elő, ezért széles körben alkalmazzák az emlőrák kialakulásának és genetikai hátterének kutatásában.
A sejtek daganatképzésre való hajlama függ a membránfeszültségtől. Az újabb eredmények szerint ezt nemcsak élelmi anyag, hanem vírus vagy vírusgén is megváltoztathatja. E vírusok nagy szerepet játszhatnak a tumoros folyamatokban, így rákkeltő/tumorkeltő vírusokként ismeretesek.
A vírusok tehát olyan genetikai egységekbe is belenyúlhatnak, amelyek a sejtek töltéseloszlását, felületi feszültség-viszonyait, szaporodási képességét és egyéb folyamatokat kódolnak.
A rák keletkezésének víruselmélete szerint a rákos gén vagy onkogén kialakulását a vírus saját genetikai állományának felhasználásával alakítja ki. A vírusgén és az egészséges sejt génszerkezete oly módon kombinálódik, hogy végül egy harmadik genetikai kódrendszer születik, amely észrevétlenül beépül a normál sejt DNS-állományába.
A hibás gén megfelelő ingerek hatására azután kiszabadul a gátlás alól – vagyis aktiválódik –, amelynek eredményeként a sejt vagy vírusokat kezd nagy mennyiségben termelni, vagy a hibás génszakaszt is hordozó tumorsejtek képződnek. A vírusgén és a sejt saját DNS-ének „kapcsolatából” tehát nem feltétlenül vírusok születnek, hanem az eredeti sejtre csak részben hasonlító, átváltozott (transzformált) sejtek is, amelyek a daganatok elindítói is egyben.
KIDERÜLT: NAGY A BAJ
Sokáig elképzelhetetlennek tűnt, hogy a rákkeltő vírusok képesek az állati vagy emberi sejtekbe beépülni, mivel a tudósok úgy vélték, hogy a tumorkeltő vírusok RNS-e az állati sejtek DNS-ével nem tud kombinálódni. Később ez a feltevés hibásnak bizonyult.
Temin és munkatársai ugyanis a hetvenes évek közepén felfedeztek egy olyan enzimet (reverz-transzkriptáz), amelynek segítségével az RNS-molekuláról a DNS-molekulára minden gond nélkül át lehet másolni információkat, és nem csupán a DNS-ről RNS-re, mint az a fehérjeszintézis során megfigyelhető.
A vírusok, miközben behatolnak a sejtekbe, magukkal viszik a másolást lehetővé tévő enzim előállításához szükséges kódot, és a sejten belül el tudják végezni az RNS-mintákról DNS-molekulára történő átírást. Az így előállt új DNS-molekula már képes beépülni a gazdasejt genetikai állományába, így a ráksejt létrejöttéhez minden lehetőség adott.
A felfedezett enzim megadta a magyarázatot arra a kérdésre, hogyan juthat át aktív génszakasz a fertőzött sejt DNS-állományába akkor, amikor a vírusban csak RNS-molekulák vannak. A reverz-transzkriptáz segítségével a rákkeltő vírusok tulajdonképpen szabadon garázdálkodhatnak a magasabb rendű élőlények (állatok, emberek) bizonyos sejtjeiben, és adott esetben tetszésük szerint kombinálhatják genetikai állományukat az illető sejtek DNS-állományával.
Mindez azonban a rák víruselméletének csak az egyik rejtélyes pontja volt. A másik nagy kérdés, ami a kutatókat foglalkoztatta, hogy a vírus által létrehívott tumorsejt miért nem termeli meg magát a vírust is, ha a genetikai információ egyértelműen erre utasítja.
A későbbi vizsgálatok rámutattak, hogy a képződő ráksejtben a vírusgenomot ugyan a sejt detektáló rendszere érzékeli, de működését legátolja, represszálja. Ez azonban nem tökéletes, így valamilyen sejtkárosító hatás vagy UV-fény hatására a vírusprodukció elindulhat a rákos sejtben is.
Feltételezhető, hogy egy átlagos vírusfertőzés alkalmával is képződhetnek rákos sejtek, de az immunrendszer likvidálja a „torzszülöttet”.
Amennyiben egyéb kiváltó tényezők (sugárzás, kemizáció, stressz stb.) és promóterek (zsiradék fogyasztás, mozgáshiány, rossz levegő stb.) társulnak a vírusfertőzés mellé a karcinogén folyamatok lassan túlsúlyba kerülnek, és – adott esetben jóval a fertőzés lecsengése után – rákbetegséget alakítanak ki. A fertőzéses betegségek után ezért célszerű még legalább egy hétig nagyobb mennyiségű antioxidánst bevinni.
A vírusok összességében két fő úton segíthetik a tumoros folyamatokat az emberi szervezetben. Az egyik esetben az állati vagy emberi szervezetből közvetlenül bejut egy másik gazdaszervezetbe, és ott látható fertőzést indít el.
A daganatképződés ilyenkor a fertőzés következtében, mintegy annak mellékhatásaként jellemző. (A fertőzések után nemcsak tumoros, hanem egyéb, pl. autoimmun betegségek is kiváltódhatnak.) Az immunrendszer szinte mindig megakadályozza e folyamatot, de szélsőséges esetben a ráksejtek túlsúlyba kerülhetnek.
AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK VÍRUSGÉNÁTVIVŐK LEHETNEK
A vírusok emberi szervezetbe kerülésének másik útja lehet az adott vírus genetikai állományát tartalmazó állati eredetű termékek fogyasztása. Mivel az állatok tünetmentesen számtalan vírus genetikai részleteit vagy teljes genetikai állományát hordozhatják, ezek a hús, a tej és a tojás révén folyamatosan átjutnak az emberi szervezetbe.
Az élelmiszerbe bejutó vírusgének döntő része az emésztési traktusban nukleinsavakra, vagyis építőelemeire bomlik és elveszíti káros hatását. Egy minimális hányad azonban a bélflórába átjuthat, vagy más – eddig tisztázatlan – módon bizonyos emberi sejtekbe beépülhet.
A vírusgének így részévé válnak egyes emberi sejtek DNS-állományának, és ún. alvó tumorgén formájában, időzített bombaként ketyegnek az élő szervezetben.
Ezek a gének sem „juthatnak szóhoz” az egészséges, edzett testben, azonban több immungyengítő tényező együttes hatásával az alvó tumorgének aktivizálódnak. Ilyenkor alakul ki a daganat, amelynek okát senki nem képes megnevezni: spontán módon, váratlanul alakul ki. A szakemberek a csernobili atomrobbanást, a növekvő UV-sugár terhelést vagy a genetikai faktorokat említik, a valódi ok azonban nem ez. Az iniciátor egy állatokból származó vírusgén lehetett.
A rák tehát kapcsolatban lehet rejtett fertőzéseket okozó vírusok tevékenységével. Korábban sokan nem gondolták, hogy a daganatok mögött vírusos fertőzések is lehetnek. Viszontagságos út vezetett addig, míg a kutatók nyomozói munkája egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatott a vírusok rákkeltő hatása mellett.
Az első leírás Sanarelli nevéhez fűződik, aki 1898-ban már rávilágított egyes tumorok vírusos eredetének a lehetőségére. A XX. század elején Ellermann és Bang szárnyasokba leukémiát, Rous pedig szarkómát oltott át, sejtmentes szűrlettel. Mintegy hetven évvel ezelőtt vírusokkal sikerült csirkékben tumort előidézni, majd a további évtizedekben sorra fedezték fel a vírusos eredetű daganatokat.
A vírusok okozta tumorok széles körű tudományos elfogadtatása több évtizedes múltra tekint vissza, és azóta az ismeretek egyre bővültek e tekintetben.
A vírusos eredetű rákbetegségeket eleinte csak állatokban észlelték és minden jel arra mutatott, hogy a vírusok jól ismert fajspecifitása az embert megkíméli a daganatkeltő hatásoktól. Sajnos nem így történt.
1958-ban Burkitt, egy Afrikában dolgozó britt sebész öt-hat éves gyermekek rosszindulatú nyirokcsomó daganatát vizsgálta behatóan, és leírásaiban valószínűsítette, hogy a betegséget valamilyen élő kórokozó idézi elő, amelyet szúnyogok közvetítenek.
Mindez beigazolódott, amikor 1964-ben Epstein és Barr amerikai virológusok egy herpeszcsoporthoz tartozó vírus jelenlétét fedezték fel az előbbi betegségben szenvedő gyermekek nyirokcsomóiban. A vírust Epstein-Barr vírusnak (EBV) nevezték el a kutatók nevéről.
Ez volt az első eset, amikor emberi daganatos betegség kórokozójaként egyértelműen vírust neveztek meg a kutatók. Ettől kezdve a tudományos világ kezdett szóba állni a gondolattal, hogy a daganatkeltő vírusok ezentúl nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is veszélyt jelentenek, és képesek rákbetegséget előidézni.
AZ ÉLETVITEL SZEREPE DÖNTŐ MARAD
Az első emberi daganatkeltő vírus felfedezése mind a virológia, mind az immunológia tudományágának lendületet adott. A vírusok daganatkeltő hatását nem tudták minden esetben olyan egyértelműen bizonyítani, ahogy szerették volna, mivel a jelenlévő rákkeltő részecskék nem minden esetben okoztak daganatot.
Amellett tehát, hogy az állatokban rákot okozó vírusok emberre való veszélyessége egyre nyilvánvalóbbá vált, az emberi életvitel promoter, rásegítő szerepe is kiderült. (A vírusok rákkeltő hatása a nemi betegségek esetében is igazolható volt, főként nőknél, a HPV kapcsán.)
A rák megelőzése érdekében a szervezetbe bejutó vírusgének – mint iniciátorok – csökkentésére, és az immunitást gyengítő életvitelbeli tényezők – mint promoterek – kiiktatására egyaránt szükség van.
(Érkezem a második résszel nemsokára: átvihető-e tehát a rákbetegség állatról emberre?)
Köszönöm a figyelmeteket!
Ui.: Az EU-ban rendeletileg szabályozzák a monitorozást igénylő betegségeket. A tenyészetekben számos fertőző kórképet figyelnek, amelyek gazdasági károkat, állatjóléti problémákat vagy akár emberi egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
A szarvasmarha-leukózis (BLV) mellett rendszeresen ellenőrzik a szarvasmarha-tuberkulózist, a brucellózist, a fertőző rhinotracheitist (IBR/IPV), valamint több országban a vírusos hasmenést (BVD) is. Ezekre több tagállamban mentesítési vagy felügyeleti programok működnek.
Hasonlóan a sertéseknél és a baromfiállományokban is van monitoring. Ugyanakkor a kifejezetten a daganatkeltő vagy daganatokkal kapcsolatba hozható vírusokra nézve kevés szűrőprogram működik, és ez nehezen is volna kivitelezhető, a rákbetegség rejtőzködő, illetve szubklinikai jellege miatt...
Korábbi szakirodalmak:
1. Thrash, A.M.- Trash, C.,L.: Az állatvilág szerepe az emberi megbetegedésekben. Advent Kiadó, Budapest, 1992.
2. Tompa A.: Lázadó sejtek. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985. 38-70.o.
3. Nedley, N.: Döntő bizonyíték. Shelley Holding Kft. Hencida. 205-246.
4. Leukemia Society of America. Facts About Leukemia, Lymphoma, Multiple Myeloma, and Hodgkins Disease. New York. 1995.
5. Johnson, R.-Kaneene, J.B.: Bovine Leukemia Virus. Part III. Zoonotic Potential, Molecular Epidemiology, and an Animal Model. Compendium on Continuing Education for the Practicing Veterinarian. 1991. 13:1631-1637.
6. Baumgartner, L. és mtsai: Effect of pasteurization and heat treatment on bovine leukemia virus. J.Am.Vet.Med.Assoc. 1976. Dec. 1189-1191.
7. McClure, H. és mtsai: Erythroleukemia in two infant chimpanzees fed milk from cows naturally infected with the bovine c-type virus. Cancer Res. 1974 Oct. 34:2745-2757.
8. Baumgartner, L.: Bovine Leukemia Virus Transmission Studies. Diss. Abstr. Int. 1982. 42:4319.
9. Ferrer, J és mtsai: Milk of diary cows frequently contains a leukemigenic virus. Science. 1981. Aug. 213:1014-1016.
10. Rubino M.J.-Donham K.: Inactivation of bovine leukemia virus-infected lymphocytes in milk. Am.J.Vet.Res. 1984. Aug. 45:1553-1556.
11. Van Der Maaten, M.-Whetstone, C.: Studies of cattle naturally and experimentally infected with bovine Lentivirus. Immunbiology of Viral Infections. Proc. 3rd Congress Europ.Soc.Vet.Virol. 1995. p.353-357.
12. Blair, A. és mtsai: Cancer and other causes of death among male and female farmers from twenty-three states. Am.J.Ind.Med.1993. May. 23:729-742.
Frissebb irodalmak:
Aguayo, F. (2025). Viral zoonosis and human cancer: a perspective. Infectious Agents and Cancer, 20, cikkazonosító: 89. BioMed Central, London, Egyesült Királyság. DOI: 10.1186/s13027-025-00654-2.
Összefoglaló a zoonotikus vírusok és az emberi daganatok lehetséges kapcsolatáról. Kifejezetten tárgyalja az állati eredetű onkogén vírusok emberi jelentőségét.
Blanco, R., Villa-Morales, M., Doménech, A. és mtsai. (2025). Bovine Leukemia Virus and Human Breast Cancer. Viruses, 17(3), 324. MDPI, Basel, Svájc. DOI: 10.3390/v17030324.
Átfogó áttekintés a BLV (szarvasmarha-leukózis vírus) és az emberi emlőrák közötti feltételezett kapcsolatról. Elemzi a hús- és tejtermékek szerepét, valamint a humán szövetekben kimutatott BLV-DNS eredményeit.
Yu, C., Zhang, Y., Wang, H. és mtsai. (2025). Bovine leukemia virus: an emerging concern for zoonotic transmission and human breast cancer. Frontiers in Cellular and Infection Microbiology, 15, 1720247. Frontiers Media SA, Lausanne, Svájc. DOI: 10.3389/fcimb.2025.1720247.
Kifejezetten az állatról emberre történő átjutás lehetőségét, a humán sejtek fertőzhetőségét és az emlőrákkal kapcsolatos epidemiológiai adatokat foglalja össze.
Szczerba-Turek, A., Pluta, A., Rola, J. (2025). Can Oncogenic Animal Viruses Pose a Threat to Humans? Pathogens, 14(11), 1163. MDPI, Basel, Svájc. DOI: 10.3390/pathogens14111163.
Az összes jelentősebb állati daganatkeltő vírust áttekinti, és külön foglalkozik azzal, hogy jelenleg milyen bizonyítékok szólnak vagy nem szólnak amellett, hogy ezek emberben is daganatot okozhatnak.
Corredor-Figueroa, A.P., Olaya-Galán, N.N., Velandia-Álvarez, S. és mtsai. (2021). Co-Circulation of Bovine Leukemia Virus Haplotypes among Humans, Animals, and Food Products: New Insights of Its Zoonotic Potential. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(9), 4883. MDPI, Basel, Svájc. DOI: 10.3390/ijerph18094883.
