Hajnal Krisztina

25/09/2026

👉😭😢😫🥹😟😫😭🥺😩😭😢😤😠😥😓😠😫🙁😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭

Egy egész város összefogott érte, amikor még csak egy gyenge fióka volt. Bádogos Józsi megerősödött, megtanult repülni, majd egy másik mentett gólyával, Pöttömmel együtt indult útnak Afrika felé. Jeladójuknak köszönhetően Magyarországról kilométerről kilométerre követhe...

23/09/2026

Rokon… okos … polgi… értékes

Nagymágocs oázisként emelkedik ki a települést körbevevő szántóföldek öleléséből. Az elsőre romantikusnak tűnő motívumokat jobban megfigyelve előtérbe kerül a színtiszta naturalizmus. A 2026. év júniusában készült látképen a sárga szín, a szárazság az úr. Az esőfelhők hiányát a porfelhők töltik be. Ami zöldnek tűnik az a százéves tájépítészet által ránk hagyott érték csupán. A hőségben új növénytelepítés nem tud megmaradni. Eltűnt a víz a tájból. A területre érkező csapadék mennyisége Izrael csapadékmennyiségének felel meg.

A tartós csapadékhiány és az egymást követő aszályos évek – ahogy azt a közelmúltban a Dél-Alföldön, Nagymágocs térségében is tapasztalhattuk – egyértelművé tették, hogy a hagyományos, pusztán a víz elvezetésére fókuszáló vízgazdálkodás ideje lejárt. A felszín feletti ökológiai és az öntözővíz-infrastruktúra összehangolt fejlesztése ma már nem kényelmi szempont, hanem a nemzeti élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság és a természeti környezet túlélésének záloga.

A tartós csapadékhiány és a rekordokat döntő hőség egy sokkal mélyebb, strukturális válságot vetít előre. A kiszáradó talaj és a visszahúzódó vízfelületek nemcsak a termést semmisítik meg, hanem lassan, de szisztematikusan kezdik kikezdeni a modern civilizáció alapjait.

A talajmozgás elnyírja a föld alatt futó merev ivóvíz- és szennyvízcsöveket, ami miatt hirtelen megugrik a csőtörések száma. Ezzel párhuzamosan a hőségben csúcsra járó lakossági vízfogyasztás és a csökkenő talajvízszint miatt sok településen időszakos vízhiány lép fel.
Agyagos talajon fekvő lakóházak és középületek alapjai mozdulhatnak meg az altalaj térfogatváltozása miatt. A falakon megjelenő szerkezeti repedések helyreállítása hatalmas anyagi terhet ró a tulajdonosokra.
A kiszáradó, megsüllyedő altalaj miatt az utak alapzata megmozdul, ami repedésekhez és szerkezeti deformációkhoz vezet.
A szántóföldi növények idő előtti kiszáradása drasztikus terméskiesést okoz. A takarmányhiány miatt az állattartás költségei is megugranak, ami közvetlenül beépül az élelmiszerárakba, és fűti az inflációt.

A szárazságból adódó tűzesetek közvetlenül veszélyeztetik az épített villamos áram vezetékrendszert, és a többi földfelszín feletti infrastruktúrát, ami meghibásodás esetén az egész település ellátását veszélyezteti.

A jövő feladata: Alkalmazkodás és reziliencia
A statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a tartós aszályok már nem elszigetelt, rendkívüli események, hanem az új éghajlati valóság részét képezik. A gazdaságnak és a településeknek fel kell készülniük a klímareziliens működésre. Ha nem változtatunk az infrastruktúra tervezési logikáján, a jövő száraz nyarai nemcsak a természetet, hanem a gazdasági növekedést is visszafordíthatatlanul kiszárítják.

A térségi és helyi vízelvezető csatornákat alkalmassá kell tenni a nemzeti folyóinkból származó víz helybe történő kormányzására, ezzel párhuzamosan pedig a kevés csapadék megtartás képességének növelését is célul kell kitűzni.

Ökológiai vízpótlás és a táj kiszáradásának megfékezése
A talajvízszint stabilizálása: Ha a csatornákban és helyi tározókban megtartjuk a vizet ahelyett, hogy a folyókon keresztül gyorsan kivezetnénk az országból, a víz képes beszivárogni a talajba. Ezáltal a környező területek talajvízszintje megemelkedik, ami a nem öntözött táblák és a természetes vegetáció számára is túlélést jelent.

Mikroklíma-javítás és biodiverzitás:
A nyitott vízfelületek, a vizesélőhelyek és a csatornapartok fásítása párologtatással hűtik a környező területek levegőjét, csökkentik a légköri aszályt, és menedéket nyújtanak a helyi élővilágnak.

A vízügyi szakma évek óta kongatja a vészharangot, és a közelmúlt dél-alföldi aszályai után mára a legfontosabb operatív feladattá vált a belvízcsatornák zsilipelése és a szabályozható műtárgyak kiépítése. Ez a technológia a kulcsa annak a paradigmaváltásnak, amely a vizet már nem elvezetendő ellenségnek, hanem megtartandó kincsnek szükséges tekinti.
Ezzel az óriási feladattal az állami intézményi háttér nem lesz képes egyedül megbirkózni a döntési jogkörök helyi szintre történő delegálása nélkül. Az előző évtizedek bebizonyították, hogy csupán állami döntésekkel nem lehet megoldani a különféle települések jövőjét. A kis közösségek bevonása, a felelősség megosztása, a helyi akarat kialakítása előtérbe kell kerüljön. Csak a helyi a közösségek tudnak megfelelő választ adni, ha az intézményrendszer természetes partnerként tekint rájuk.

Nagymágocs Önkormányzata az Ativizig szakmai iránymutatása mellett kidolgozza és elindítja a kisléptékű közösségi vízmegtartás programot Nagymágocs bel-és külterületi csatornahálózatának zsiliprendszerrel való ellátása érdekében. Cél a meglévő kismérvű csapadék megtartása és a jövőben jelentkező hirtelen lezúduló csapadék okozta villámbelvíz hasznosítása.
A tevékenység lényege, hogy fazsilipeket helyezünk el a kijelölt helyeken a műtárgyak megtisztítása mellett. Lakossági tájékoztatás keretén belül kerül bemutatásra a mozgalom, amihez csatlakozhat mindenki, aki tenni tud és akar a jövőért.

Köszönet a képért Török Patriknak.

23/09/2026

Az őszi napéjegyenlőség idejéhez közeledve, szüret idején...

Az őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódó szokásokról a rábaközi Tudók ünneprendje szerint:

„ÉG-nek és FÖLD-nek áldoznak ilyenkor-tájt.
Három napos ünnep ez.

Erdő-mező vadjainak
ekkor eledelt raknak ki
- mert részük van a termésből -
ISTENEK rendelése szerint.
Magaslatok, völgyek,
források, folyók ŐRSZELLEMEI-nek
ilyenkor ajándékot visznek.
Ahol képet, ORU-t állítottak nevüknek,
így szólván - előtte ŐT nevén nevezvén -:

’Családunk tagja vagy,
atyafiságunk tagja vagy,
nemzetünk, népünk tagja vagy,
serényen őrködő SZELLEM-TESTVÉRÜNK,
íme részed legyen termésünkből!’

Kard-táncban tombolódnak
SARLÓS BOLDOGASSZONY ünnepén.
Sarlós táncokat is lejtenek,
és kőkorsókból csorgatva
vizet áldoznak ŐSANYÁNK-nak,
FÖLDISTENÜNKNEK.

A táltosok ekkor áldják meg
a forrásokat, kutakat, csorgókat.
Kenyeret is áldanak a táltosok
és osztanak belőle bárkinek, aki érte nyúl.
A hadakban csonkultaknak,
a hadakban elesettek árváinak, özvegyeinek
ilyenkor tisztelegnek,
és adják oda részüket minden termésből.
Mert azoknak rész jár, ősi szokás ez -
mégpedig esztendőre járó élet az ő részük,
nem kódis-álláson, nem szegény soron.
Hadi sikerek nyomós oka ez!

A nép elöljáróit:
táltosokat, harsányokat,
tudókat, orvosokat, bácsákat,
meg a köz szolgálóit:
csőszöket, bakterokat, strázsákat,
fogadott csikósokat, kanászokat, gulásokat,
mindennémű barmok őrzőit ekkor látják el
esztendőre szóló élettel, szolgálatjuk szerint.

A szegényekre, szerencsétlenekre is
ekkor viselnek gondot,
ekkortájt, de nem az ünnep három napján,
mert akkor vigadnak, és áldomással tisztelegnek.
BOLDOGASSZONY, ISTENANYÁNK
képei meg ORU-i előtt különösképpen.

Virágos kapukat is állítanak föl ilyenkor,
születés meg halál értelmére figyelmeztetendő.
A születés kapuját piros virágokkal,
a halálét fehér virágokkal díszítik.
Mert fehér a halál színe, a gyászé is."

Idézet: Máté Imre Yotengrit 2. c. könyvéből
(„Vas-ORU künve, ötödik rovat”)

A lovon: Ferenczi György, mellette a "csőszlány": Fehér Juliska. (Az információ Ferenczi Györgytől származik, akinek a lovon látható férfi az édesapja.)

A fénykép egy szüreti felvonuláson készült, Cibakházán. A képet Nagyközségi Könyvtár oldal osztotta meg.
A szöveg rábaközi, a kép alföldi, de mindkettő egy ősi, egységes világképet tükröz.

22/09/2026

21/09/2026

Kedvesek! Közel 15 év kihagyás után visszatérek …. Székesfehérvárra…
Segítő szándékkal várlak 6-99 éves korig. Bejelentkezés telefonon hétköznap 8-18h között.

21/09/2026

Szombaton 26-án családállitás csöndesen 😉 Pákozdon! Az első részvétel ingyenes! 9-13h www.belsogyermek.hu