JadeBalance

20/06/2026

A tibeti imazászlók – Többek egyszerű színes kendőknél 🙏
Más szemmel a világra…🤔

Láttál már szélben táncoló, színes tibeti zászlókat? Kék, fehér, piros, zöld és sárga kendőket kifeszítve hegyek között, kertekben vagy akár teraszokon? Sokaknak csak különleges dísznek tűnnek. Pedig a tibeti imazászlók mögött egy mélyebb üzenet rejtőzik…

A tibeti hagyomány szerint ezek nem azért készülnek, hogy „valamit kérjünk” velük az élettől. Sokkal inkább azért, hogy valami jót küldjünk a világba.

Minden zászlón imák, mantrák, áldások és szimbólumok találhatók. És amikor megmozdítja őket a szél, a hit szerint az üzenetük nem marad a vásznon. Elindul. Szétárad a levegőben. Mint egy láthatatlan jókívánság.

Mintha azt üzennék:

💙 Kék – legyen béke benned és körülötted.
🤍 Fehér – tisztuljon, ami nehéz.
❤️ Piros – legyen benned életenergia és szenvedély.
💚 Zöld – gyógyuljon, aminek gyógyulnia kell.
💛 Sárga – érkezzen egyensúly és bölcsesség.

A legérdekesebb talán mégsem ez.

Hanem az, hogy a tibeti imazászlókat nem cserélik le akkor sem, amikor megfakulnak vagy elszakadnak. Mert ott nem az számít, hogy valami örökké tökéletes maradjon.

Hanem az, hogy közben t***e a dolgát, hogy hagyta a szélnek vinni az üzenetét.

Valahogy mi is ilyenek vagyunk, nem?

Néha megkopunk. Elfáradunk. Megvisel az élet. És könnyű azt hinni, hogy már nem vagyunk ugyanazok.

Pedig lehet, hogy épp akkor történik valami fontos.😉🤔

Lehet, hogy a legcsendesebb időszakainkban küldjük a legtöbb jót a világba. Egy öleléssel. Egy kedves szóval. Egy jelenléttel. Egy túléléssel.

A tibeti imazászlók talán erre emlékeztetnek:

Nem kell mindig hangosnak lenned ahhoz, hogy hass másokra.
Néha elég, ha csak ott vagy… és hagyod, hogy a „szél” vigye tovább azt a jót, ami benned él. ❤️

✨ Te mit szeretnél most a szélre bízni?

💬 Írd meg kommentben egy szóval: béke, remény, szeretet, gyógyulás… vagy bármi, amire most a lelked vágyik.

Anita

17/06/2026

A bölcs válogató – a Vékonybél meridián meséje

(annak története, hogyan tanuljuk meg megkülönböztetni az igazat a hamistól)

Volt egyszer egy ország, ahol minden nap számtalan ajándék érkezett. Némelyik valódi kincs volt. Mások csak csillogó kavicsok. Volt, ami táplálta az országot, és volt, ami csak terhet rakott rá.

Az ország közepén élt egy bölcs.

Nem volt király. Nem volt harcos, mégis mindenki hallgatott rá, mert ő tudott valamit, amit mások nem. Meg tudta különböztetni azt, ami valóban értékes, attól, ami csak annak látszik.

A testben ezt a bölcset úgy hívják:

Vékonybél meridián.

Ez a különleges energiaút a kisujjnál kezdődik. Innen halad végig a kéz külső oldalán, felkúszik a kar hátsó részén,
átöleli a vállat, majd a nyakon és az arcon keresztül egészen a fül előtti területig ér.

Mintha egy hírnök lenne, aki a szívtől indul, és a tisztánlátás felé vezet.

A nagy válogató háza

Az ország közepén állt egy különleges ház.

Ide érkezett minden:

a gondolatok,
az érzések,
a tapasztalatok,
a szavak,
a kapcsolatok.

A bölcs minden este leült. Kezébe vett egy-egy történetet.

És megkérdezte: Ez valóban igaz? Ez így valóban fontos? Ez valóban hozzám tartozik?

Ami értékes volt, azt megtartotta.
Ami nem szolgálta az országot, azt továbbengedte.

Így maradt rend.

Így maradt béke.

Amikor a bölcs összezavarodik egy idő után azonban túl sok zaj érkezett.

Túl sok vélemény.

Túl sok információ.

Túl sok elvárás.

A bölcs már nem hallotta a saját hangját. Összekeveredett benne: mi az igazság, és mi a félelem.

Ami nem volt fontos, azt is megtartotta.

Ami értékes volt, azt pedig néha elengedte.

Az országban zűrzavar keletkezett.

A test ilyenkor finoman jelezhet:

* váll- és lapockafeszülés
* nyakmerevség
* fül körüli panaszok
* állkapocsfeszülés
* döntési bizonytalanság
* belső zavarodottság
* túl sok gondolat egyszerre

Mintha az ember nem tudná: mit higgyen el.

A tiszta forrás

Egy napon a bölcs elindult az ország szélére. Ott talált egy kristálytiszta forrást.
Leült mellé.
Nem kérdezett.
Nem gondolkodott.

Csak figyelt.

A víz lassan tükrözni kezdte az eget, és a bölcs rájött valamire. Az igazság nem mindig hangos. A valódi válaszok gyakran csendesek.

Ahogy ezt megért***e, a zavar lassan eloszlott.

A köd felszállt.

Az ország fellélegzett.

🙏 A Vékonybél meridián tanítása

Nem az, hogy mindent tudj.

Hanem hogy megtanuld felismerni azt, ami valóban fontos.

Nem az, hogy mindenre választ találj.

Hanem hogy meghalld a benned élő bölcsességet.

Ez a meridián ezt suttogja:

Nem minden gondolat igaz.

Nem minden érzés végleges.

A tisztánlátás a csendből születik.

Ami valóban hozzád tartozik, azt a szíved felismeri.

És amikor újra meghallod ezt a belső bölcsességet…

érezni fogod:

nem elvesztél.

Csak túl sok ideig hallgattál mindenki másra, és túl kevés ideig önmagadra.

Szeret***el
Anita

09/06/2026

A test karmestere – a Hármas Melegítő meridián meséje

(az egyensúly, az alkalmazkodás és a belső harmónia története)

Volt egyszer egy különleges ország. Ebben az országban folyók kanyarogtak, erdők susogtak, és minden a maga ritmusában élt.

A szív a maga dalát énekelte.
A tüdő a maga szelíd szellőjét fújta.
A máj mozgatta az élet áramlását.
A vesék őrizték a mély forrásokat.

Mindenki t***e a dolgát. Mégis volt valaki, akit szinte senki sem vett észre. Pedig nélküle káosz lett volna.

Ő volt a Karmester.

Nem uralkodott. Nem parancsolt. Csak figyelt. Figyelte, hogy minden a megfelelő időben történjen, hogy ne legyen túl sok és ne legyen túl kevés.

A testben ezt a láthatatlan karmestert úgy hívják:

Hármas Melegítő meridián.

Ez a különleges energiaút a gyűrűsujjnál kezdődik. Innen halad végig a kézfejen, a kar külső oldalán,
a vállon a a nyakon, majd a fül és a halánték környékén ér véget.

Mint egy hírnök, aki az egész országot bejárja.

A három birodalom

A Karmester három nagy területet felügyelt.

👉 Az első a Felső Birodalom volt. Itt lakott a szív és a tüdő. Ez volt az érzések és a lélegzet világa.

👉 A második a Középső Birodalom. Itt dolgozott a gyomor és a lép. Ők alakították energiává mindazt, amit az élet adott.

👉 A harmadik az Alsó Birodalom. Itt éltek a vesék és a hólyag. Ők őrizték az erőt, a tartalékokat és a biztonságot.

A Karmester feladata az volt, hogy a három világ együttműködjön.l, hogy minden a helyén legyen, hogy az ország harmóniában működjön.

🌧️ Amikor kibillen az egyensúly

Egy idő után az ország lakói egyre gyorsabban kezdtek élni.

Túl sok feladat.
Túl sok zaj.
Túl kevés pihenés.

A Karmester futni kezdett egyik helyről a másikra. Próbálta összehangolni a dolgokat. Próbált mindenkinek megfelelni. Próbált minden tüzet egyszerre oltani.

De egy idő után elfáradt.🤷🏼‍♂️😰

És amikor a Karmester elfárad… az egész ország megérzi.

A test ilyenkor jelezhet:

* állandó stressz
* feszültség a nyakban és a vállakban
* alvási nehézségek
* kimerültség
* túlérzékenység a zajokra és a külvilágra
* szétszórtság
* „nem találom a helyem” érzés

Mintha minden egyszerre lenne sok.

🌙 Egy este csend lett

Az országban váratlanul elhallgatott minden.

Nem szólt a szél.

Nem mozdultak a fák.

A Karmester először megijedt.

Hiszen mindig csinálnia kellett valamit.

De a csend nem ellenség volt.

Hanem tanító.

A csendben végre meghallotta azt, amit régóta nem. A saját ritmusát.
Rájött, hogy nem kell mindent egyszerre megoldani. Nem kell mindenkit megmenteni. Nem kell mindenre figyelni.

Elég egyetlen dolog: visszatalálni az egyensúlyhoz.

🙏 A Hármas Melegítő meridián tanítása

Nem az, hogy többet tegyél.

Hanem hogy jobban figyelj.

Nem az, hogy gyorsabban haladj.

Hanem hogy megtaláld a saját ritmusodat.

Ez a meridián ezt suttogja:🤔

Nem kell minden terhet cipelned.

Nem kell állandóan készenlétben lenned.

A pihenés nem lustaság.

A harmónia nem kívül van, hanem benned.

És amikor újra meghallod a saját belső ritmusodat… érezni fogod: nem az élet lett túl hangos.

Csak túl régen hallgattad meg önmagad.

Szeret***el
Anita

30/05/2026

❤️ A test tüze – a Szív meridián meséje

(az öröm, a szeretet és a belső fény története)

Van benned egy folyó, amely nem rejtőzik a mélyben.Nem csendes, mint a források. Nem figyel távolról, mint az őrzők.

Ő ragyog. Melegít. Életet visz oda is, ahol már majdnem kihunyt valami.

Ő a Szív meridián.

Ez a különleges folyó a szívből indul.A mellkas közepén születik meg,
onnan végighalad a kar belső oldalán,
megérinti a könyököt, a csuklót… és egészen a kisujjig fut.

Mintha a szív szeretne elérni a világig.

Mintha azt mondaná:

„Nemcsak érezni szeretnék.
Kapcsolódni is.”

Volt egyszer egy ország… amelynek közepén egy tűz égett. Ez nem pusztító tűz volt. Nem égetett fel semmit. Ez egy meleg, aranyló láng volt.
Mellette az emberek nevettek. Beszélgettek. Öleltek.

Ha valaki elfáradt, ide ült le.

Ha valaki sírt, itt megnyugodott.

Ez volt az ország szíve.

És amíg a tűz égett… minden rendben volt. Még a nehézségek között is. Mert az emberek tudták: amíg van melegség… van remény.

De egy idő után az ország lakói egyre elfoglaltabbak lettek. Siettek. Teljesít***ek. Aggódtak.

És lassan…

elfelejt***ek a tűz mellé ülni.

A láng nem aludt ki. Csak kisebb lett. Halkabb.

Az ország furcsává vált.

Több lett a zaj… mégis több lett a magány. Több lett az ember… mégis kevesebb lett a kapcsolódás.

💔 Amikor a Szív folyója kibillen

A Szív meridián az öröm, a szeretet és a belső béke útja, de amikor túlterhelődik, vagy amikor a szív túl sok fájdalmat hordoz… a test finoman jelezni kezdhet:

* nyugtalanság
* alvási nehézség
* szapora gondolatok
* szívdobogás érzése
* belső nyughatatlanság
* túlzott érzékenység vagy érzelmi hullámzás
* örömtelenség, mintha „kihunyt volna valami”

Mintha a belső tűz már nem tudna szabadon égni.

Egy este különös dolog történt. Az országban teljes sötétség lett. Az emberek megijedtek.

– Vége van – suttogták.

De az egyik gyermek egyszer csak leült a kihűlt tűzhely mellé. Nem csinált semmit. Csak ott maradt.

Aztán egy másik is mellé ült.

Aztán még egy.

Valaki mesélni kezdett.

Valaki sírni.

Valaki nevetni.

És egyszer csak… egy apró szikra felizzott.

Nem nagy láng. Csak egy pici fény. De elég volt.

Mert a szívnek nem tökéletesség kell. Hanem kapcsolódás. A tűz lassan újra életre kelt. Az ország melegebb lett. A csend nem magányos többé. A nevetés visszatért. És az emberek újra emlékeztek: a szív nem attól erős, hogy soha nem törik meg.
Hanem attól, hogy újra tud szeretni.

❤️ A Szív meridián tanítása

Nem az, hogy mindig boldognak kell lenned.

Hanem hogy ne veszítsd el a kapcsolatot a belső fényeddel.

Nem az, hogy soha ne fájjon.

Hanem hogy a szeretet még a töréseken is képes átáramlani.

Ez a meridián ezt suttogja:

Lassíts.
Ülj vissza a belső tüzed mellé.
Kapcsolódj.
Az öröm nem kívül kezdődik… hanem benned.

És ha egyszer újra meghallod a szíved halk melegét… érezni fogod: még mindig van benned fény, csak egy ideje nem figyeltél!

Szeret***el: Anita 🙏❤️

18/05/2026

A test láthatatlan ölelője – a Szívburok meridián meséje

(a védelem, a szeretet és a megnyílás története)

Van benned egy folyó, amely nem hangos. Nem akar irányítani. Nem akar siettetni.

Ő csak… őriz.

Finoman.
Csendesen.
Szeret***el.

Ez a folyó a mellkasból indul, a szív környékéről. Onnan, ahol a legmélyebb érzéseid élnek. Majd lassan végighalad a kar belső oldalán, átöleli a könyököt,
lesiklik a csuklóig… és egészen a középső ujjadig ér.

Ő a Szívburok meridián.

A szív őrzője.

Volt egyszer egy ország… ahol a legszebb kertet fal vette körül. Az ország közepén volt egy különleges hely. Egy kert.

Nem volt nagy. De aki egyszer belépett, sosem felejt***e el.

Ott béke volt.
Ott melegség volt.
Ott szeretet lakott.

Ez volt a Szív kertje.

De a kert nem maradhatott védelem nélkül, mert az emberek néha megbántották egymást. Voltak kimondatlan szavak. Csalódások.
Elvesztések, és minden fájdalom után egy apró kő került a kert fala köré.

Eleinte ez jó ötletnek tűnt. A fal megvédett. Nem engedte be a fájdalmat.

Csakhogy idővel… nemcsak a fájdalom maradt kívül. Hanem a közelség is.

Az érintések.
A kapcsolódás.
A bizalom.

Az ország lakói egyre gyakrabban mondták:

Nem akarok újra csalódni.
Inkább nem mutatom meg, mit érzek.
Könnyebb bezárni.

És ekkor a Szív őrző folyója lassulni kezdett.

Amikor a védelem túl erőssé válik. A Szívburok meridián feladata a védelem.

De néha annyira jól véd… hogy már senkit nem enged közel.

A test ilyenkor finoman jelezhet:

* mellkasi feszülés
* kar belső oldalának érzékenysége
* szorító érzés a mellkasban
* kapcsolódási nehézségek
* túlzott érzékenység vagy épp érzelmi zártság
* „vágyom a szeretetre, mégis félek tőle” érzés

Mintha a szív egyszerre hívna… és bújna el.

Egy este megérkezett a kertész. Nem tört be a falon. Nem bontotta le erővel.
Csak leült mellé. Napokig. Hetekig.

Nem mondta: Bízz bennem.

Nem sürgetett. Csak ott volt.

És a kert egyszer csak észrevette: nem mindenki akar bántani. Vannak, akik csak jelen lenni jönnek.

Az első kapu lassan kinyílt.

Nem teljesen.

Csak egy résnyire.

De azon a résen bejött valami rég elfeledett érzés: a biztonságos szeretet.

És ahogy a fal puhult… a folyó újra áramlani kezdett.

A mellkas könnyebb lett.
A légzés mélyebb.
A szív bátrabb.

❤️ A Szívburok meridián tanítása

Nem az, hogy soha ne védd magad.

Hanem hogy tudd, mikor biztonságos megnyílni.

Nem az, hogy ne félj a csalódástól.

Hanem hogy a bezártság nem ugyanaz, mint a biztonság.

Ez a meridián ezt suttogja:

💗 A szíved értékes.
Nem kell mindenkit beengedned.
De ne zárd be örökre a kaput.
A szeretet ott tud megérkezni, ahol van helye.

És ha egyszer újra megengeded magadnak a kapcsolódást… érezni fogod, nem azért kaptál szívet, hogy elrejtsd, hanem hogy idővel újra meg m**d nyitni.

Szeret***el
Anita

05/05/2026

A test szabad folyása – a Máj meridián meséje

( az áramlás és a visszatartott harag története)

Van benned egy folyó, amely nem a felszínen halad. Nem látványos. Nem hangos. De ha elakad… az egész ország megérzi.

Ez a folyó a nagylábujjadnál kezdődik.

Csendesen elindul felfelé, végighalad a lábad belső oldalán, megérinti a térdet, a combot, belép a tested mélyebb rétegeibe… és eljut egészen a mellkasodig.

Ő a Máj meridián. Az áramlás őrzője.

Volt egyszer egy ország… ahol minden mozgásban volt. Ebben az országban minden élt.
A szél fújt.
A fák hajladoztak.
A folyók kanyarogtak.

Semmi nem volt merev. Semmi nem volt megállítva. És ezért minden… könnyed volt. A Máj folyója biztosította ezt az áramlást. Ő gondoskodott arról, hogy az energia szabadon járjon: a gondolatokban, az érzésekben,
a test minden pontján.

De egy idő után az emberek elkezdték visszatartani azt, ami bennük volt.

Nem mondták ki, amit éreztek.
Nem léptek, amikor lépni kellett volna.
Nem engedték meg a haragot… csak lenyomták.

És minden visszatartott érzés… egy apró gát lett.

Amikor a folyó nem tud áramolni a Máj folyója nem szereti a gátakat.

Nem azért, mert rossz. Hanem mert az ő természete az, hogy áramoljon.

Amikor az útja beszűkül, az energia nem tűnik el. Csak… torlódik.

És az ország lakói ezt kezdték érezni:

* feszültség a testben
* ingerlékenység, türelmetlenség
* hirtelen harag vagy elfojtott düh
* mellkasi szorítás
* sóhajok, mintha nem lenne elég a levegő
* izomfeszülés, főleg a lábakban
* „valami nem stimmel, de nem tudom mi” érzés

A nap, amikor megmozdult a szél

Az országban egy ideig teljes volt a csend. Túl nagy csend. Feszültséggel teli csend. Aztán egy nap megérkezett a szél. Nem vihar volt. Csak egy mozdulat.
Megmozdította a leveleket.
Megrezegt***e az ágakat.
És valami rég elfeledett dolgot hozott vissza: a mozgást.
Az emberek először megijedtek, mert a mozgás érzése együtt jött a bennük lévő feszültséggel. A visszatartott érzések… elkezdtek felszínre jönni.

De a szél nem rombolt. Csak utat nyitott.
És ahogy az emberek megengedték:

* hogy kimondjanak dolgokat
* hogy megéljenek érzéseket
* hogy mozogjanak, változzanak

a gátak lassan feloldódtak. A folyó újra elindult.

👉 A Máj meridián tanítása

Nem az, hogy ne haragudj.

Hanem az, hogy engedd áramolni azt, ami benned van.

A harag nem ellenség.

Csak egy jelzés:

„Valami benned mozdulni szeretne.”

Ez a meridián ezt suttogja:

Engedd, hogy mozogjon benned az élet
Ne tarts vissza mindent. A változás nem veszély – hanem áramlás
Ami áramlik, az él 🙏

És ha egyszer újra megérzed ezt az áramlást…

a tested könnyebb lesz,
a légzésed szabadabb,
a gondolataid tisztábbak.

És rájössz:

nem a harag volt a probléma, hanem az, hogy nem hagytad továbbmenni.

Szeret***el: Anita 🙏❤️

26/04/2026

https://youtu.be/k8lbr1R7AmI?si=b8tWgeeUCtj9LVbj

Ezek a buddhista elvek segítenek átformálni a gondolkodásod, megújítani a lelked, és visszavezetni ahhoz, aki valójában vagy.További valóságformáló tanítások...

25/04/2026

Amikor úgy érzed, elfogyott belőled az erő – jelek, hogy ideje visszatérni önmagadhoz

Vannak időszakok, amikor hiába alszunk eleget, hiába próbálunk pihenni, mégis kimerültnek, kedvetlennek és szétesettnek érezzük magunkat. Mintha valami láthatatlanul elszivárgott volna belőlünk. Nem találjuk a lelkesedést, hamar ingerlékennyé válunk, és minden nehezebbnek tűnik, mint korábban.

Sokan ezt úgy fogalmazzák meg: meggyengült az energiaterük, vagy „megtört bennük valami”. Lehet ezt spirituálisan, lelki vagy pszichológiai szemmel is nézni, de a tapasztalat ugyanaz: amikor túl sok a stressz, a fájdalom vagy a belső feszültség, az ember elveszíti a kapcsolódást saját erejéhez.

Mi gyengítheti le az energiánkat?

Az élet folyamatosan hat ránk. Nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg és mentálisan is. Bizonyos helyzetek különösen kimerítőek lehetnek.

1. Elfojtott vagy robbanásszerű düh

Egy erős veszekedés, igazságtalanság vagy belső harag után gyakran teljesen kifáradunk. Nem véletlenül. A düh rengeteg energiát mozgat meg. Ha kirobban, ha magunkba nyomjuk, vagy órákig újrajátsszuk fejben, az komoly belső terhelést jelent.

2. Hosszan tartó stressz

A szervezet nem arra lett tervezve, hogy folyamatos készenléti állapotban éljen. Ha napokig, hetekig, hónapokig túl sok a nyomás, az nemcsak a testet, hanem a lelket is lemeríti.

3. Szorongás és bizonytalanság

Amikor állandóan aggódunk, az elménk szinte megállás nélkül energiát fogyaszt. A jövőtől való félelem, a kontrollvesztés érzése és a belső feszültség fokozatosan kimerít.

4. Mérgező emberi kapcsolatok

Vannak emberek, akik mellett rendszeresen rosszabbul érezzük magunkat. Feszültek leszünk, elfáradunk, önbizalmunk csökken. Nem azért, mert „elveszik az energiánkat”, hanem mert a velük való kapcsolat túl sok belső erőforrást emészt fel.

5. Saját határaink figyelmen kívül hagyása

Amikor mindig másokat helyezünk előtérbe, nem mondunk nemet, túlterheljük magunkat, akkor idővel belül kiürülünk.

Jelek, hogy ideje megállni és visszatölteni

Ha az alábbi tünetek közül többet is tapasztalsz, lehet, hogy nem lustaságról vagy gyengeségről van szó, hanem egyszerűen túl régóta túl sokat cipelsz.

Gyakori jelek:

1. Állandó fáradtság

Akkor is kimerült vagy, ha eleget aludtál.

2. Semmi sem inspirál

A dolgok, amiket régen szerettél, már nem lelkesítenek.

3. Kedvetlenség, motivációhiány

Nehéz nekiállni bárminek.

4. Hirtelen dühkitörések

Apróságokra is túlreagálsz.

5. Negatív szemlélet

Mindenben először a rosszat látod meg.

6. Indokolatlan rossz közérzet

Nincs konkrét oka, mégis nehéz minden.

7. Belső üresség

Mintha valami hiányozna belőled.

8. Nem ismersz magadra

Olyan reakcióid vannak, amik nem te vagy.

9. Pihenés után sincs erőd

A hétvége sem tölt vissza igazán.

10. Túlérzékenység

Mindent támadásnak érzel.

11. Testi jelek

Nyakfájás, vállfeszülés, hátfájdalom, mellkasi szorítás.

A legfontosabb lépés: felelősségvállalás

Ez nem önhibáztatást jelent. Nem azt jelenti, hogy te tehetsz mindenről.

Azt jelenti, hogy felismered:

* mi merít le,
* mihez mondasz igent, ami neked rossz,
* hol nincsenek határaid,
* mire van szükséged valójában.

Amíg csak azt mondjuk, hogy „mások teszik ezt velem”, addig kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Amikor viszont azt mondjuk:

„Mostantól másképp döntök.”

akkor visszakerül hozzánk az erő.

Egyszerű gyakorlat a belső erő visszahívására

Fénygömb gyakorlat

Ez egy rövid vizualizáció, amit bárhol elvégezhetsz.

1. Ülj le kényelmesen.
2. Hunyd be a szemed, ha tudod.
3. Vegyél lassú, mély levegőket.
4. Irányítsd a figyelmed a mellkasodra, a szív területére.
5. Képzelj el ott egy fényes, meleg fénygömböt.
6. Minden belégzéssel ez a fény erősebb lesz.
7. Minden kilégzéssel szétárad a testedben.
8. Tölti a vállad, a hátad, a hasad, a lábad, a fejed.
9. Végül képzeld el, hogy körülvesz téged ez a fény, mint egy védő burok.

Maradj ebben 2-5 percig.

Ne feledd

Nem vagy gyenge.
Nem romlottál el.
Nem veled van a baj.

Lehet, hogy egyszerűen csak túl régóta adsz kifelé anélkül, hogy visszatöltenéd magad.

Az energia nem mindig elveszik. Sokszor csak vissza kell hívni önmagadba.

Záró gondolat

Ha most fáradt vagy, ingerlékeny vagy üresnek érzed magad, talán nem még több erőfeszítésre van szükséged.

Hanem megállásra.
Csendre.
Határokra.
És arra, hogy újra kapcsolódj saját magadhoz.

Szeret***el ❤️
Anita