25/02/2026
Szeretettel osztom meg kedves trénertársam, Teicht Bernadett cikkét az általam is használt ILF Neurofeedback módszerről. 1. rész
Hogyan működik az ILF Neurofeedback?👀
1.rész
Sokat olvashatunk róla sokféleképpen, de a különböző szakemberek és terapeuták közt kevesen javasolják, mert nem ismerik, „furcsa”, nem megalapozott vagy bizonyított a hatásossága, valamint a működése. Ezt mondják, de vajon így van? Mi, akik ezzel foglalkozunk tudjuk, tapasztaltuk, tanultuk, érezzük, hogy ez nem igazán igaz.
Emiatt indítok útjára egy több részből álló írást amit picit szakmaiabban, picit a mélyére hatolva tehetünk magunkévá.
Meg kell jegyeznem, hogy a www.eeginfo.com oldalt használtam segítségül. Az írásom annak magyar változata, néhány apró változtatással, amit a saját/magyar szájízemre fogalmaztam meg, viszont a működésének elvein, valamint a szakmai megfogalmazásokon nem változtattam.
Olvassátok szeretettel:
ILF Neurofeedback, avagy az Idegrendszer Tükre!
Mi is történik tréning közben, hogyan tanul ebből az agy, meddig lehet vele eljutni a fejlődés végtelen lépcsőzetén? Kinek ajánlott?
Ezen kérdéssorokat boncolgatom majd, és tényleg azt gondolom, elég részletesen fogok belemászni ebbe a témába hétről hétre, hogy a bizonytalanságok, és a felmerülő kérdések elengedhetőek legyenek.
Nem tenném, ha nem hinnék a módszer sikerességében, és nem látnám hónapról hónapra a szuper változásokat a klienseim életében, mentális fejlődésében!
🥰
Vágjunk bele a közepébe, mikor a kliens már elhelyezkedett kényelmesen a fotelban és alig várja, hogy történjen valami.
Ekkor érzékelőket (elektródákat) helyezünk a fejbőrre az agyhullám-tevékenység érzékelése céljából.
(Az agyba semmilyen információ vagy áram nem jut be. Ez nem agy stimulációs technika.)
A parányi agyjelet felerősítjük, majd jelfeldolgozással kivonjuk a bizonyos kulcsfontosságú agyhullám-frekvenciákon mért aktivitást. Ez az üzenet ezután visszaverődik a kliens agyába a képernyőn keresztül, hallási visszajelzésen és akár tapintási visszajelzésen át is annak megfelelően, hogy mennyire működik “optimálisan”. A klienst leköti a film, miközben az agya a jelbe ágyazott információkból tanul. Bármilyen filmet nézhet, az agya közben tanul.
A jellel való kognitív interakció nem szükséges.
A tréner választja ki a használandó érzékelő felhelyezést és a kívánt frekvenciatartományt amik a kliens panaszainak összességén alapulnak. Fontos a személyes és családi kórtörténet kontextusa valamint az agyi szabályozás főbb meghibásodás módjai.
Ezek segítségével határozzuk meg a megfelelő protokollokat is.
A tréner a tréningre adott reakció alapján optimalizálja a frekvenciát és formálja az érzékelők felhelyezési protokollját.
Ez előrelépés a korábbiakhoz képest, amikor a neurofeedback a tréningjellel való akaratlagos interakción alapult. Erre már nincs szükség.
Következésképpen a tréning hatékonyabbá és hatásosabbá vált!
A régebbi folyamat (amelyet még mindig széles körben használnak) a megértésünkön múlik, mert mi magunk tesszük a dolgunkat annak érdekében, hogy az agyat eddzük. Kitűzzük az elérendő célokat. Ezután a visszajelzés „jutalmazza” a klienst, ahogy ezekhez a konkrét EEG-alapú tréningcélokhoz közeledik. Ezt a technikát operáns kondicionálásnak nevezik, és az ilyen jutalmazáson alapuló tréningnek ma is megvan a maga helye, még az ILF Neurofeedbackben is.
Az új megközelítés, az ILF Neurofeedback, az agy bölcsességét használja ki a tréning irányításához.
Íme a legfontosabb különbség: a kliens és a tréner számára a jel egy megfigyelés. Általános esetben még a kezelt személyek sem tudnak igazán „kapcsolatba kerülni” a saját EEG-jükkel. A tréningelt agya számára azonban a jellel való találkozás egy élmény. A kontextus tudatosítása adja a jel jelentését, és az agy kizárólagosan birtokolja ezt a tudatosságot.
Ezt az új megközelítést találóan endogén neuromodulációnak nevezik (az idegrendszer tevékenységének szabályozását jelenti). Teljes mértékben az agy endogén (azaz önmagát generáló) idegi aktivitása alapján működik, és a neuromodulációs választ teljes mértékben az agy indítja el. Nincsenek külső lökések vagy jutalmak.
Az ilyen típusú tréning során az agynak először önmagát kell felismernie a jelben. Amint a felismerés megtörténik, az agy természetes módon a saját hasznára fordítja a jelet. Van egy visszacsatolási hurokunk. Az agy a saját aktivitásáról származó információkat felhasználva megváltoztatja pillanatnyi állapotát, amelyet teljes mértékben maga az agy határoz meg. Ez egy iteratív folyamat, amelyben az agyi állapot változása tükröződik a jelben (a képernyőn), és egy újabb agyi választ vált ki. A folyamat folyamatos. Mindez könnyen végbemegy a tudat alatt. Ezt „rejtett” neurofeedbacknek nevezik.
Idővel ez a folyamat javuló funkcionalitáshoz vezet.
Meglepő lehet számunkra, hogy az agy irányításáról beszélünk, mintha egy személy lenne. Ebben az esetben azonban ez teljesen helyénvaló. Az egyetlen entitás, amely „érti”, mi történik itt, az az agy, amely eredetileg előállította a jelet. Tehát az agyat helyeztük a tényleges folyamat irányításának élére. Ez kontextusérzékennyé teszi a folyamatot, amire valóban szükség is van, olyan módon, ami másképp nem lehetséges.
Ez viszont hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a tréninget.
A tréner továbbra is felelős az irányításért – ő határozza meg azokat a paramétereket, amelyek szerint a tréning zajlik. Viszont nagy szakmai készségeket igényel, mivel arról van szó, hogy a kliens tapasztalatait a változásokról a tréning protokolljának finomhangolásához használjuk.
Itt a hangsúly azon van, hogy mi történik neurofiziológiai szinten, nem pedig a pszichodinamika birodalmában.
Habár a tréningen részt vevő személy figyelmét elvonhatja egy film, ez nem jelenti azt, hogy a kliens csupán passzív résztvevő a folyamatban.
Épp ellenkezőleg, a tréner a kezelt személyes tapasztalatairól szóló beszámolóira támaszkodik. Észrevehető változás következhet be – és rendszeresen következik is be– percek alatt.
Az ilyen állapotváltozásokról, valamint a tünetek változásáról szóló visszajelzések jelzik a trénernek, hogyan módosítsa a tréning paramétereit a legjobb eredmény elérése érdekében. Abban az esetben, ha valaki nem tud beszámolni, a családtagokra vagy más gondozókra támaszkodunk, és a tréner ülésről ülésre figyeli a változásokat.
A kérdés továbbra is fennáll:
Ha nincs döntéshozó, akkor hogyan történik a döntés?
Az agy egy önszerveződő rendszer. Mire rájön, mi történik a világban, az már megtörtént. Jelfeldolgozási késésben van. Időbe telik, amíg az agy megszervezi a választ. Tehát ahhoz, hogy az agy valós időben cselekedjen a világban (például elrúg egy labdát), a birtokában lévő információkat előre kell vetítenie az időben. Mindig egy predikciós modell (előregondolás) alapján működik.
Az agy időben előre kivetíti a jelet, majd megpróbál hidat teremteni a kibontakozó valóság és az előrejelzés között. A döntéshozatal nem egy esemény, hanem egy folyamatos folyamat, amely az egész agy munkáját magában foglalja. Erre van felépítve az agy munkája, mivel az idegrendszer elsődleges feladata a mozgás szervezése.
Következőleg azt boncolom, hogy gyógyír e az ILF Neurofeedback, megmarad-e az elért eredmény, mi a sikerrátája, milyen állapotokon segíthet, mi a helyzet a gyógyszerekkel!
Köszönöm ha megosztod, hogy eljuthasson ahhoz is akinek szüksége lehet ezen információkra!
www.neurokomplex.hu
