27/05/2026
Amikor egy fejmasszázs spontán (?) holisztikus oldássá válik
A minap egy kedves, újnak mondható vendégem érkezett hozzám. Néhányszor már járt nálam. Egy fejmasszázst kért, ahogy máskor, és én el is kezdtem… de ő azzal a kérdéssel indított amikor lefeküdt, az okleveleket látva befelé jövet a szekrényen: “Mit takar az a holisztikus mentor?”
Beszéltem neki róla pár szót, hogy tulajdonképp egyfajta segitő beszélgetésnek mondhatjuk, amikor nem kimondottan a test oldaláról állunk neki problémát boncolni. Tehát nem egy masszázs, hanem egy átfogó beszélgetés, folyamat, illetve hogyha van probléma, akkor azt tesszük a középre és azzal foglalkozunk.
Én ebben segítek a tudásom szerint kapcsolódással, beleérzéssel, megfelelő technikákkal, akár játékokkal, gyakorlatokkal, hogy kiteljesedjen a képe a problémájáról, az életéről, és hogy kerekebben lássa saját magát (na persze nem a tükörben).
No, elkezdtem masszírozni, és mindjárt bele is akadtam a nyak tövében egy pontba… ez annyira lefogta a figyelmemet, hogy haladtam ugyan tovább a masszázzsal, de egyszerűen nem hagyott nyugodni.
Újra és újra visszatértem, és végül elkezdtem kérdezni ezt a hölgyet:
"Történt ilyen és ilyen veled esetleg, mióta nem láttalak?"
Majd azt is kimondtam, mivel egyenesen volt a fejemben, hogy “a munkahelyeden”? Meglepődve válaszolt. Majd folytattam a kérdéseket sorban, ahogy felmerültek bennem.
Ahogy belementünk, annyira lefogta az elmémet ennek a problémának a boncolása, ez a pont, amiben beakadt, megakadt az ujjam a masszázs legelején… hogy gyakorlatilag, írd és mondd, nem voltam képes egy olyan fejmasszázst adni, amire azt mondom, hogy: ú, ez egy olyan fejmasszázs, amit én tudok, ami maximális, és az a varázslat, amit én ezzel el tudok végezni, de ez csak időnként frusztrált menet közben.
Egyszerűen járt a kezem, tettem mozdulatokat, miközben a teljes fókuszom valahol máshol volt. És már boncoltuk a családi témát, már boncoltuk az örökséget.
Már boncoltuk, hogy mi az ami be van ragadva, az milyen területen jelenik meg, milyen tünetekkel. Amikor a hölgy a hátára fordult, ismét megkíséreltem én őt masszírozni, ment a kezem, majd a sugallatnak megfelelően egy pontra tettem az ujjamat…
De abban a pillanatban jött egy gondolat, hogy kérdezzek rá egy tünetre: Érzed most azt, hogy…?? Mire kimondta, hogy “igen”, a teste máris olyan intenzív légvételekkel, pánik szerű mozdulatokkal reagált, amik erős eseményt mutatnak, miközben ő teljesen tudatánál volt.
Nem kerítette őt hatalmában a félelem, a pánik, vagy a menekülés! Hanem tökéletesen a jelenben tartotta az általunk felépített tér és a hangom, mert közben végig beszéltem hozzá, és ezáltal egy gyönyörű, spontán oldódás történt.
Miközben én valahol mélyen azon aggódtam, hogy nem vagyok képes egy normális fejmasszázst adni…
Sokszor kérdezitek amikor kezellek: “de mit érzel”??? Hiába vagyok elég érzékeny, sokszor igazi lakmuszpapir, hiszen van, hogy a fájdalmatokat is érzem, de mégis: előfordul, hogy semmi! Aztán egyszer csak megnyílik a lélek és odatesz egy megoldandó feladatot. Amikor nem azon kell aggódni, hogy megbízunk e egymásban, vagy hogy milyen a műhelyben a hőmérséklet, jártál e a héten pedikűrösnél és elillannak az elvárások.
A Javas -Szmola Ildi
