Endoscopia.hu

08/09/2023

www.tejcukorerzekeny.hu

A haspuffadás talán az egyik leggyakoribb panasz a gasztroenterológus orvoshoz forduló páciensek körében. A magyar felnőtt lakosság kb.20 %-a, tehát minden 5. magyar ember tejcukor érzékeny, így gyakori háttér ok lehet ezen panasz kapcsán!

11/01/2023

27/03/2022

https://www.gyomortukrozes-beltukrozes.hu/gfx/content/service-5-370x370.jpg

25/05/2021

Május 3. vasárnapja a lisztérzékenység világnapja. Sokak fejében gyermekkori betegségként él az egész életen át tartó diétát, nagy fegyelmezettséget igénylő kór, pedig az esetek zömét fiatal felnőttkorban ismerik fel. Gasztroenterológust, érintett családot és táplálkozá...

19/10/2020

"Rákelőző" állapotok az emésztőszervek területén

"Rákmegelőző" állapotnak nevezzük azt az elváltozást, melyből a rákos megbetegedés kialakulásának esélye és kockázata sokszorosa az átlag rizikónak. Ezeket az elváltozásokat szorosan, rendszeresen kell ellenőrizni, illetve időben kezelni az orvos javaslata alapján.

Az alábbi felsorolásban csak a gyakoribb elváltozásokat foglalom össze a teljesség igénye nélkül.

Nyelőcső "rákmegelőző" állapotai:

- Barrett nyelõcsõ / Barrett oesophagus /

Kialakulásában jelentős szerepet játszik a vékonybélből és a gyomorból kórosan visszaáramló sav, epe és vékonybélnedv. Szövettani mintavétel szükséges, melynek eredményétől függően vagy 3 hónap, 6 hónap, 2 év múlva kontroll tükrözést vagy műtétet javasolunk.

Gyomor "rákmegelőző" állapotai:

- Gyomor polyp / polypus ventriculi-az adenomatosus elváltozások /
Az elváltozás a gyomorban kialakuló szövetnövedék. A polypot endoscopos úton el kell távolítani és szövettani vizsgálatra küldeni. Amennyiben a szövettani vizsgálat is valódi polypust igazol, úgy rendszeres ellenőrzés, valamint a vastagbél teljes tükrözése is szükséges.

- Gyomorfekély / ulcus ventriculi /
A gyomorban észlelt fekélyt mindig a teljes gyógyulásig /maximum 12 hétig/, majd 1 év múlva ismételt tükrözéses vizsgálat során ellenőrizni kell. Ha a gyomorfekély a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett 12 hét alatt nem gyógyul meg, a szövettani eredménytől függetlenül műtét javasolt. Nem maga a fekély a rákmegelőző állapot, de a gyomor rákos betegségei gyakran fekélyes formában jelentkeznek és bújnak meg, tehát nem a fekély rákosodik el.

- Gyomor csonkolásos műtétje 15 év után

- Óriásredős gyomorhurut / Menetrier gastritis /
Az endoscopos kép és a szövettani lelet alapján mondható ki a diagnózis.

- Gyomor nyálkahártya kiterjedt sorvadása B12 vitamin-hiányos vérszegénységben /anaemia perniciosa során észlelt gyomor nyálkahártya sorvadás/.
Az ismert alapbetegség és a szövettani eredmény alapján mondható ki a diagnózis.

- Helicobacter pylori /gyomorbaktérium/ hordozó állapot azon páciensekben, akinek első fokú rokona gyomorrákban szenvedett.

Vékonybél "rákmegelőző" állapotai:

- Kezeletlen lisztérzékenység /coeliakia , gluten-sensitív enteropathia /
Amennyiben a páciens az ismert diagnózis ellenére nem tartja be a javasolt diétát, a tünetek fokozódásán túl a vékonybél nyirok eredetű, rosszindulatú betegségei is gyakrabban alakulhatnak ki.

- Vékonybél polypus /polypus intestini tenui/
Speciális, gyakran családi halmozódást mutató betegség. A polypusok eltávolítása és szövettani feldolgozása javasolt.

Máj "rákmegelőző" állapotai:

- B és/vagy C vírus fertőzés talaján kialakult májzsugor Ezen állapotban nagyobb a rákos átalakulás veszélye, mint pl. az alkohol okozta májzsugorban. Rendszeres UH ellenőrzés és vérvétel segíthet a korai felfedezésében.

Epehólyag "rákmegelőző" állapotai:

- Epehólyag polypus / polypus cholecystae /-abban az esetben ha gyors növekedést mutat, vagy mérete eléri az 1 cm-t
Ultrahang vizsgálat során ismerhető fel.

Hasnyálmirigy "rákmegelőző" állapotai:

Sajnos a hasnyálmirigy rákmegelőző állapotait rutin vizsgálatok során nagyon ritkán fedezzük fel, és még a célzott vizsgálatokkal is kicsi a korai felfedezés esélye.

Végbél- és vastagbél "rákmegelőző" állapotai:

- Vastagbél- és/vagy végbél polypus / polypus coli et recti /
A polypok eltávolítása és a szövettan függvényében ellenõrzõ tükrözés javasolt.

- Gyulladásos bélbetegségek / IBD, Crohn colitis, Colitis ulcerosa /
A betegség 8-10 éves fennállása után a rákos átalakulás esélye fokozódik, ezért ilyenkor már panaszmentesen is évente tükrözéses ellenõrzés javasolt.

19/10/2020

Irritábilis bél szindróma- az IBS

Megszokhattuk már, hogy valamilyen új hangzású betegség mögött ismert tünetekkel, panaszokkal találkozunk.
Valószínűleg, jelen összefoglaló elolvasása után is többen ismernek rá hosszú évek óta fennálló betegségükre.Az irritábilis bél szindróma,- továbbiakban IBS- a gyomor-bél rendszer funkcionális betegsége.

Az IBS a reflux betegség / GORB / mellett, a leggyakoribb emésztőszervi betegség. Az IBS a felnőtt lakosság 15-25%-át érinti, leggyakrabban a fiatalabb felnőtt korban kezdődik.Az IBS-ben a nők-férfiak aránya az orvoshoz forduló betegek között átlagosan 4:1.

Jelen, rákbetegségekben bővelkedő korunkban talán még örülhetünk is egy olyan betegségnek, ahol a hasi panaszok hátterében nem rosszindulatú elváltozásra kell gondolnunk.

Hogyan lehet diagnosztizálni az IBS-t?

Az IBS hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi vagy laboratóriumi rendellenességet. Azonban, hogy eljuthassunk az irritábilis bél szindróma (IBS) diagnózisának kimondásáig, megfelelő kritériumoknak kell teljesülnie.

Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálaton túl további eszközös vizsgálatokkal akarjuk megerősíteni elképzelésünket, akkor azt tapasztaljuk, hogy a számos hasi panasz ellenére csupa negatív eredményű vizsgálati leletet gyűjtöttünk össze. A diagnosztika tehát egyéb betegségek kizárására épül, amikor egyéb kóros elváltozások jelenlétét kizárva, a továbbra is fennálló panaszokat, tünet-együttest összefoglalóan IBS-nek ,irritábilis bél szindróma -nak nevezzük. Ez a betegség csoport nem szervi, nem organikus, hanem funkcionális eredetű, tehát működés zavar következményeként alakul ki.

Milyen tünetek esetén gondolhatunk IBS-re ,irritábilis bél szindróma- ra ?

-visszatérő görcsös hasi fájdalmak

-szorulás vagy lazább , nyákos székürítés, hasmenés

-haspuffadás, fokozott gázképződés

-a panaszok akár éjjel is jelentkezhetnek

A felsorolt tünetek egy részével találkozhatunk a vastagbél daganatos betegségeinek vészjelző tüneteinél is, tehát a tünettanban átfedés van. Mégis vannak olyan állapotok, melyek ismerete esetén könnyebben fogalmazódik meg az IBS diagnózisa. A tartós stressz, túlhajszoltság, hangulati zavar, depresszív hangulati állapot mellett gyakrabban találkozunk a kórképpel.
A betegség bármely életkorban kialakulhat.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) fontos diagnosztikai kritériuma, hogy a széklet speciális vizsgálata során sem mutathatunk ki szabad szemmel nem látható vért!

Kezelhető-e az irritábilis bél szindróma (IBS)?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelésének első lépése, hogy a pácienst megnyugtassuk, hogy nem szervi megbetegedésben szenved, és nem arról van szó, hogy már a többedik orvos sem találja a betegségét. Az életvitel megváltoztatása, a szellemi terheltség mérséklése is jó hatású lehet. Az esetek többségében azonban gyógyszeres kezelésre kényszerülünk.

Milyen étrend,életmód ajánlott az irritábilis bél szindróma (IBS) esetén?

Az irritábilis bél szindróma (IBS)-nek speciális diétája nincs, de ésszerű étkezéssel az esetek többségében a panaszok jelentősen enyhíthetők.Célszerű a rendszeres étkezés kialakítása, az irritáló ételek, italok ( erős fűszerek,zsiradékok,tej, kávé, alkohol)és a dohányzás mellőzése.Fontos, hogy a páciens figyelje meg, hogy milyen ételek provokálnak panaszt.Kedvező hatású lehet a növényi rostokat tartalmazó étrend.
A rendszeres testmozgás előnyös az IBS-ben is.

Hajlamosít-e súlyosabb betegségre az irritábilis bél szindróma (IBS)?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) prognózisa az életkilátásokat illetően jó, a gyógyulást illetően már nem ilyen biztató a válasz.Sok évtizedes problémát okozhat, de nem károsítja a belet, nem vezet súlyosabb betegséghez(pl. rák), nem csökkenti az élettartamot.

15/10/2020

Helicobacter pylori / H.pylori ( gyomor-baktérium)

1/.A baktériumról:

Valószínűleg a leggyakoribb krónikus humán infekció okozója. A fejlett országokban az előfordulási gyakorisága az életkorral fokozatosan nő, 70 éves korra elérheti akár a 70%-t is. A rossz szociális viszonyok a terjedés lehetőségét fokozzák. A fejlett országokban a sikeres eradikáció ( a Helicobacter pylori baktérium gyógyszeres kipusztítása ) után a visszafertőzés esélye kb. 1% alatt van, gyermekeknél ennél magasabb.

A fertőzés csak emberről emberre terjed, valószínűleg széklettel, nyállal,gyomornedvvel. A Helicobacter pylori baktérium csak a gyomor típusú nyálkahártyában képes megtelepedni, mely a gyomor mellett a nyombélben is kialakulhat. A megtelepedése után a nyálkahártyában gyulladást, sorvadást, fekélyt, felmaródást képes provokálni, illetve része lehet a gyomorrák kialakulásában. Ezek az elváltozások komoly felhasi, emésztési problémákat, panaszt okozhatnak.

2./A megelőzésről:

A fertőzést kivédő vakcina még nem áll rendelkezésre, de kidolgozás alatt van.

3./A szűrésről:

Társadalmilag szervezett szűrés nincs. Ami felvetné ennek szükségességét az az, hogy a baktérium megtelepedése a gyomorban-nyombélben számos felhasi, emésztési panaszt okoz, illetve a Helicobacter pylori fertőzés a disztális elhelyezkedésű( nyombélhez közeli) gyomorrák kialakulásának esélyét 3-6-szorosára növeli.

4./ A baktérium kimutatásának lehetőségei ( „Ne vizsgáld, ha nem kezeled!”:

-Urease teszt(tükrözést igényel):a gyomorból endoszkópos vizsgálat során szövettani mintát vesznek, melyet un. ureum tartalmú folyadékba helyeznek. A baktériumnak van egy olyan enzimje ( urease) ,mely képes bontani ezt az anyagot, és ilyenkor megfelelő színreakciót észlelünk, ebből következhetünk a kórokozó jelenlétére

-Baktériumtenyésztés( nehézkes eljárás, tükrözést igényel): a gyomorból endoszkópos vizsgálat során vett mintából megfelelő táptalajon, laboratóriumi körülmények között tenyésztjük a baktériumot.

-Szövettani vizsgálat(tükrözést igényel): a gyomorból endoszkópos vizsgálat során vett mintát speciális festéssel kezeljük ( ezüstözés), mely láthatóvá teszi a baktériumokat a mikroszkópos vizsgálat során..

-PCR(polimeráz láncreakció,a klinikumban nem használjuk): speciális genetikai amplifikáció, a mindennapi gyakorlatban kevés szerepe van.

-Szerológiai vizsgálatok( a kezelés megindításához nem elég): a nyálból, vagy a vérből végzett teszt, mely könnyen és gyorsan kivitelezhető, de nem pontos, és nem specifikus. A nagy hátránya, hogy nem az aktuális bakteriális státuszt mutatja, hanem kb. az elmúlt fél-egy évre utal.

-Széklet antitgén kimutatás

-Kilégzési teszt ( lsd.előző cikk) : a legelterjedtebb, legegyszerűbb, legpontosabb, tükrözést nem igényel.

5./Kit indokolt kezelni:

-Feltétlenül indokolt kezelni:

Bizonyítottan igazolt H.pylori pozitív gyomor- és nyombélfekély esetén

H.pylori pozitív, alacsony malignitású gyomor MALT limfóma esetén

Súlyos gyomorhurutban

-Ajánlott kezelni:

Tartósan vagy visszatérően non-steroid gyulladáscsökkentők ( NSAID) szedése esetén

Tartósan tervezett PPI kezelés (proton pumpa gátló, savtermelést gátló gyógyszer) megkezdése előtt, vagy annak folyamán igazolt fertőzésben

Gyomorrák műtéte után, amennyiben a baktérium jelenléte a műtét előtt igazolt volt

Gyomorrákosok első fokú (egyenes ági) rokonainál

-Egyénileg mérlegelendő a kezelés:

Fertőzött betegeknél, akiknél fekély típusú panaszok vannak

Bizonyos bőrtünetek esetén, bőrgyógyász javaslatára

A páciens kérése esetén

6./ A kezelés:

A kezelés elve, hogy a páciens gyomrában szinte savtalan állapotot teremtsünk PPI-vel ( proton pumpa inhibitor) és mellé két vagy háromféle antibiotikumot adjunk 7-14 napig, az aktuális ajánlástól függően. Jelenleg a leggyakoribb a 10 napos kúra.

7./A kezelés sikerének ellenőrzése:

Az ellenőrzést az antibiotikus kúra befejezése után 6 héttel lehet elvégezni kilégzési teszttel úgy, hogy előtte minimum 10 napig savtermelést gátló gyógyszert nem szedett a páciens.

14/10/2020

A végbélrák és a vastagbélrák helyzete

Bevezetőként, pár szóban hadd utaljak arra, hogy miért szükséges erről a betegségről a szokottnál többet tudnunk.

A betegség előfordulási gyakorisága az utóbbi 30 évben 3-4,5 x-re emelkedett. Ezen tendencia eredménye az lett, hogy a betegség a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, mindkét nemben, a 2. leggyakoribb betegséggé vált / egyes felmérések szerint a nőknél már az első helyre került a betegség/.

Ez ma, Magyarországon évente kb. 9000 új megbetegedést jelent, és ebből több mint a páciensek fele, kb. 6000 fő ebben a betegségben hal meg a kései felfedezés, orvoshoz fordulás miatt/pl. az USA-hoz viszonyítva ez nagyon rossz arány, ott évente 148000 új végbél- és vastagbélrákos beteg van és ebből 56000 hal meg a betegségben/.
Sajnos a páciensek nem ismerik a vészjelző tüneteket , nem tudják a családi- előzmények és betegségek fontosságát/ vészjelző állapot /.
Más felmérési adatok alapján az adat még ijesztőbb, hiszen 100 embernél kb. 6-nál várható a betegség kialakulása, ezt hívjuk átlag rizikónak.
A betegség 40. év alatt nagyon ritka, 50. év felett ugrásszerűen nő az előfordulása. A korábbiakban tervezett Nemzeti Népegészségügyi Program egyik fő célkitűzése az volt, hogy a betegség szűrésével a halálozási rátát jelentősen visszaszorítsa.
Fontos hangsúlyoznom, hogy a daganatos betegségek közül a végbél- és a vastagbélrák a legjobban és a legeredményesebben szűrhetõ betegség , ez ma már tény, így a szűrés mellőzése még nagyobb luxus. A rákos betegség kialakulását hosszú éveken keresztül megelőzi a vastagbél polyp növekedése /polyp =a bél belfelszínén növekedő, hosszú ideig jóindulatú szövetszaporulat/, ezt hívjuk rákmegelőző állapotnak , és ha a betegséget még ebben ez időszakban fedezzük fel, akkor az teljes gyógyulást eredményez. A szűrés hatékonysága klinikailag igazolt.
A vastagbélrák-szűrés értékét és szükségességét az alábbi megdöbbentő adatok is igazolják:az 5 éves betegségmentes túlélés az USA-ban 61%, Nyugat-Európában 41%, a kelet-európai országokban 30% (!).
A vészjelző tünetek és állapotok ismerete, már önmagában lehetőséget ad arra, hogy a páciens típusos panaszok esetén ne fél-egy éves késéssel forduljon orvoshoz.

Mik azok a vészjelző tünetek, amikkel tanácsos orvoshoz fordulni?

1. 40 év felett minden emésztőszervi panasz

2. visszatérő hasi fájdalmak

3. a székelési ritmus tartós megváltozása / frissen kialakult szorulás, szorulás- hasmenés váltakozása /

4. székelés után megmaradó székelési inger, vagy elégtelen kiürülés érzés

5. véres széklet, vér a székletben /sokan csak aranyérre gondolnak, pedig gyakran polyp , vagy tumor vérzik /

6. vérszegénység

7. frissen kialakult alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis

8. tisztázatlan okú fogyás

9. tisztázatlan eredetű, elhúzódó lázas állapot

Melyek azok a vészjelző állapotok, amikkel még panaszmentesen is érdemes orvoshoz fordulni?

1. ha a családi előzményben végbél- és/vagy vastagbélrák fordult elő /1-3.fokú rokonságig/

2. ha az 1.fokú rokonságnál méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbél polyp fordult elő

3. gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, még panaszmentesség esetén is 7-8 év után

4. ha egyéni előzményben vastagbél polyp eltávolítás vagy végbél-, vastagbél tumor miatti műtét szerepel.

A fentiekben felsorolt állapotok esetén az átlag rizikónál nagyobb esély van a végbél- és/vagy vastagbélrák kialakulására/ fokozott rizikó, pl.: ha mindkét szülő vastagbél-daganatban szenvedett, akkor az utód az átlag rizikó(4-6%) helyett már kb. 30%-s rizikóval bír, hogy ő is vastagbélrákban szenvedjen./
A szűrés mindig a panaszmentes embert célozza meg! Akiknek panaszai vannak, ott már célzott vizsgálatokat kell végezni !

Mikor érdemes elkezdeni a szűrést?

A szűrést 40.éves kortól érdemes elkezdeni , de azon családokban , ahol az 1-2. fokú rokonságban pl. valamelyik családtag már 35. évesen vastagbélrákban szenvedett, náluk 10 évvel korábban , jelen példánál maradva már 25. éves kortól kell szűrést végezni.

Milyen szűrési lehetőségek vannak ?

-évente széklet vérteszt elvégzése, kiegészítve 3-5 évente részleges vastagbéltükrözéssel /sigmoidoscopia/

-5 évente teljes vastagbéltükrözés /colonoscopia/ ( én inkább a 3 évre szavazok)

14/10/2020

Gyomorrák:

A gyomorrák előfordulási gyakorisága világszerte csökken, ennek ellenére a második leggyakoribb emésztőszervi rosszindulatú megbetegedés, több mint 2%-t okozza a daganatos haláloknak. Jelenleg az évente újonnan diagnosztizált rosszindulatú daganatos betegségek 10%-t teszi ki.

Legmagasabb előfordulási gyakoriságát a 60 éves korosztályban éri el. A gyomorrák családi halmozódását többen észlelték.
A betegség felismerésekor a páciensek kb. 50%-nál már nyirokcsomó áttét észlelhető.

A rák kialakulására hajlamosít a rendszeres alkoholfogyasztás, a Helicobacter pylori hordozás, a gyomornyálkahártya sorvadásos hurutja, a nyálkahártya bél típusú átépülése , gyomor polip, a csonkolt gyomor .
A daganat leggyakoribb előfordulási helye a gyomor alsó harmada, a nyombélhez közeli rész.

A tünetek itt sem specifikusak. Felhasi diszkonfortérzést, teltségérzést, fájdalmat, lokalizációtól függően nyelési panaszt, hányást panaszolhatnak a páciensek.
A kivizsgálásban a legfontosabb szerepet a gyomortükrözés kapja, de a hasi CT, MR, endoszkópos ultrahang, hasi ultrahang ,speciális esetekben a gyomor röntgen is segítségünkre van.

A kezelés elsődlegesen sebészi, melynek célja a részleges gyomor eltávolítás.

01/10/2020

Az elmúlt évtizedekben a vastag- és végbél daganatok (colorectalis) száma megtöbbszöröződött, mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás.

10/09/2020

A gyomorrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség a világon, mely főleg a hatvan év felettieket érinti. Sajnos, sokszor túl későn ismerik fel és kezdik kezelni, mert a korai stádiumban ritkán jár együtt tünetekkel.