01/11/2022
Az élet olyan, mint a szél
Az élet az egy különös holmi.
A testben szokott ficánkolni.
Habár nem látszik szabad szemmel,
ha ott van, mégis tudja az ember.
Az élettől mozog a test,
attól érez, attól beszél.
Az élet olyan, mint a szél.
A szél sem látszik szabad szemmel,
ha ott van, mégis tudja az ember.
A szél viszi a levelet,
ami az ágról lepereg,
és a szél miatt, a szél szárnyán
száll magasra a papírsárkány.
Amikor a szél tovaszáll,
nem mozdul semmi. Minden áll.
Hova megy a szél, mikor nem látjuk,
hogy mozog, zizeg tőle minden?
Olyankor máshová megy innen.
Mikor az élet tovaszáll,
a test sem mozdul soha már.
Az élet olyan, mint a szél.
A test nem érez, nem beszél,
az élet nélkül meg se moccan.
De hova megy az élet onnan?
Az emberek több mindent vélnek
arról, hogy hova megy az élet.
Azt, hogy egy másik testbe bújva
egy új lényként születik újra.
Vagy hogy elmegy egy másik helyre,
mi nagyon szép és nagyon helyre,
hol csupa vidám dolog várja:
az úgynevezett mennyországba.
Vagy hogy a földbe megy esetleg,
miután elhagyta a testet,
és magából valamit átad
a virágoknak és a fáknak.
Vagy hogy miután elmegy,
ott van az élet fönt a csillagokban,
s mint csillogó kis égi láng
a csillagokból néz miránk.
Vagy hogy pici ott marad benn
az életből az emberekben.
Mert az élet hiába ment el,
emlékszik rá a többi ember,
az életből egy kis darab
szívükbe zárva ott marad.
Ha az élet a testnek búcsút intett,
az szomorúvá tehet minket.
De van pár hasznos praktika,
hogy ne búsuljunk annyira.
Van, aki imádsággal él,
s az elment élethez beszél.
Mások olyasmit őrizgetnek,
mi az életre emlékeztet.
Van, aki másik életének
szeret nyújtani segítséget.
És attól lesz a kedve jobb,
hogy másokat vidíthatott.
Van, aki egyedül szeret lenni,
az élet értékén merengeni.
Az élet az nagyon becses,
ügyelni rá hát érdemes.
Ha sokat mozgunk, jót eszünk,
az életünkkel jót teszünk.
Az élet kincs, nem holmi bóvli.
Segíthetsz másokét is óvni.
Egy élet, ha elégedett,
a testtel marad, míg lehet.
De mikor mennie muszáj,
a testből akkor huss, kiszáll.
Ettől aztán az itthagyottak
lehet, hogy nagyon szomorkodnak.
De az élet olyan, mint a szél,
és mint a szél, úgy száll tova.
És elmegy innen máshova.
(Shona Innes * Agócs Írisz * (Varró Dániel fordításában)
