20/05/2026
„…abban a helyzetben, amelyben másokat elutasítónak látok magammal szemben, eleve szorongtam, és arra gondoltam, hogy biztosan újra át kell élnem egy rossz élményt. Automatikus gondolatként megjelent, hogy engem senki sem szeret, amit az bizonyít, hogy nem beszélgetnek velem. Ez ellen szóló bizonyíték, hogy eleinte próbáltak velem kapcsolatba lépni, de én nem mertem velük tartani, tehát reálisabb azt mondani, hogy mások nyitottak lennének rám, csak még túl erősek voltak a félelmeim, hogy éljek a lehetőséggel. Ez jóval megnyugtatóbb magyarázat, így a szorongásom is csökkent.
Persze a munka nagyja csak ekkor kezdődik, mert az intellektuális belátást emocionális átállásnak is követnie kell, különben olyan mondatok fognak elhangozni, hogy „az eszemmel tudom én, de továbbra is úgy érzem, hogy…”.
Az érzések megváltoztatása azonban sokkal lassabban megy, mint a gondolatoké, és számos pozitív tapasztalatra van szükség hozzá, amiket csak úgy lehet megszerezni, hogy tudatos megfontolás alapján másképpen viselkedünk az addig félelmet vagy szenvedést okozó helyzetekben, és átéljük, hogy ez más eredményt is hoz.
Van, aki ezt még elképzelni is nehezen tudja, mert amikor benne vagyunk egy sémában, tényleg úgy tűnik nekünk, hogy az a valóság, amit látunk.”
Részlet Almási Kitti Bátran Élni című könyvéből
www.lelekviragstudio.hu
