17/02/2026
“2026. február 17. = 20/2
Ez egy különleges nap. Egyrészt ma indul a Tűz-Ló éve, másrészt vízöntői újhold van, és egy szaturnuszi nyolcas nap energiája is jelen van, amely arra hív, hogy mindennek az ellenpólusát is éljük meg önmagunkban, az archetípusainkon keresztül.
Ez igazából egy integrációs folyamat összpontosulása.
A bennünk lévő énrészek besűrűsödése folyamatosan zajlik, de ma azt érezhetjük, hogy minden énrészünkre rácsodálkozunk és rálátunk. A rálátás azért fontos, mert azonosítani tudjuk a bennünk élő fényes és árnyékos motívumokat is – talán olyanokat is, amelyekkel még soha nem találkoztunk.
Az integráció tarthat egy másodpercig, és tarthat évtizedekig is.
Az integráció azt jelenti: elfogadom és látom önmagam minden részletét. Egyikkel sem azonosulok, és egyik sem határozza meg a gondolataimat és érzelmeimet. Nem ural egyik sem, de bármelyiket választhatom. Így a döntés szabadságát érezhetjük most meg.
Ha nem tudom integrálni, nem tudom összpontosítani és teljességnek látni a fényes és árnyékos részeimet, akkor valamelyikkel azonosulni fogok. Ez azt jelenti, hogy a rezgésem abban a tartományban van, ahol még nincs választási lehetőségem. Ilyenkor az integrációs folyamat akár évtizedekig is eltarthat, és bár maga az integráció zajlik, mindig a választás kényszere alatt leszek, és valamelyik aspektus uralni fog. Ez erősíti az identitástudatot.
Ha képes vagyok ezt a mai napot magas rezgésű, meditatív állapotban tölteni, akkor nagyon sokféle aspektusomat megláthatom – és egy pillanat alatt annak az ellenkezőjét is. És ugyanabban a pillanatban a kettő eggyé válik, ami azt jelenti, a húszas szám a bennem lévő kettősséget teszi eggyé. Megszabadulok ezektől a tartalmaktól.
Ha nem látom meg ezeket, vagy meglátom, de rögtön elkezdek félni vagy örülni, akkor biztosan a hatásuk alá kerülök, és az akár évekig is darálhat engem. Akár a tudatosságom azon szintjén vagyok, ahol már nincs egó ping- pong, akár a tudatosságom ott tart, hogy benne tart a két aspektus ping-pongjában, lássam meg ezt is.
Ez is felismerés.
1. Annak felismerése, hogy még nincs döntési szabadságom, tehát élnem kell – és élni is fogom – az egyik aspektusom uralmát.
vagy
2. gőg nélkül azt is megállapíthatom, hogy kívül vagyok az aspektusellentétek nyomásán, tágabb tudatosságomat meglátom, és érzékelem a választási szabadságomat. Kegyelemben vagyok.
Mindkettő legyen higgadt kijelentés, és onnan folytathatjuk az utat.
Mindezt úgy, hogy tudjuk: az egész évet egy gyermeki hármas archetípus hatja át. Tehát könnyedén és játékosan fogjuk fel.
Akárki vagy, az pontosan úgy jó.
Akármerre húznak az entitások, az pontosan úgy jó.
Abból akármilyen élethelyzet vagy életszakasz indul ma, az pontosan úgy jó.
Nem vagy se jobb, se rosszabb a másik embernél.
Ne másokhoz hasonlítsd magad, hanem a saját lépcsődhöz. Nézd meg, merre indulsz: lefelé vagy fölfelé.
Ha lefelé indul az út, azt is fogadd el.
Ha fölfelé tudsz egyet lépni, azt is alázattal köszönd.
Egy biztos: az energia, ami ma összpontosul, abszolút berobbanó életet jelenthet mindenkinek.
És ne felejtsük el: az igazság egy, de ezer a ruhája.
Nem kell, hogy mindenki integrált, megvilágosodott személyiség legyen. És az sem elvetendő, ha valaki az egyik benne lévő árnyat még nem tudja integrálni, hanem ma – mint egy gyorsvonat vagy egy tüzes ló – elkezdi élni, és bedarálódik.
Ha a nagy egészet nézzük, és a végső valóság szemüvegén keresztül értelmezzük, mindenki ugyanoda tart. Van, aki egyenes úton, és van, aki hurkokon keresztül.”
Forrás: Viszlay Anita oldala
