Doris Kompániája

24/08/2026

A pihenés nálam valami olyasmi volt, amit majd akkor csinálok, amikor minden fontos dologgal elkészültem. Csakhogy az életben valahogy soha nem készülünk el mindennel, legalábbis mi. Mindig van még valami, amit intézni kell, egy döntés, egy feladat, egy következő dolog...

Jut eszembe, tudod, mikor pihen a szív?
Jöhetnek a tippek

Erről írtam ma, link a kommentben vagyon♡

23/08/2026

Van olyan közöttünk, aki meg szeretne nyugodni?

Csak mert van egy örömhírem.

🤞Meg lehet nyugodni!

És ezt most komolyan mondom!

🥰19 éve vagyok anyuka, ami a mai világban alapvetően egy öngól. 😆

Terhes.
Stresszes.
A felelősség élet-halál kérdése.
Szabadság nincs.
Nonstop a munkaidő.
Fizetés sincs.

Karrierút?
Életbiztosítás?
Nyugdíj?

Hát… nem éppen az évszázad sikere.

De cserébe igazán lehetne jobban csinálni. 😆

Minimum menj a flow-val.

Lehetnél türelmesebb.
Tudatosabb.
Jelenlévőbb.
Kapcsolódóbb.

És nem hiszem el, hogy még mindig van, aki kiabál is…

🤩 Közben önazonos karrier is kell, a pénzt is keressük, a párkapcsolaton muszáj dolgozzunk, végig fiatalok maradunk és hát megiscsak az egészség a legfontosabb!

Ha pedig mindezt megfejlődtük és feldolgoztuk, boldogok leszünk.

Ez a modern fáradtság:

elhiszem, hogy csak rajtam múlik.

Ha nem vagyok boldog, akkor nem csinálom jól.

🥵 Uristen, már attól elfáradok, hogy ezt az egészet végiggondolom.

Van itt még valaki, akit zavar az élet?

Persze látom: mielőtt megpihennél, még utana nézel, hogy mitől vagy fáradt.

Vagy nem?

Mindenesetre én most ezt üzenem:

Meg vagyok nyugodva!

Mert néha abbahagyom egy időre az állandó javítgatást.

És most engem az érdekel:

Te fáradt vagy-e?

Na, hallám, ugyanbiza, mitől is?

Ha ide mered írni, elég bátor vagy, mondom én. 😘

A fotót a Nelles-Institut Transylvana nyári akadémián : Zsolt Sütő készítette

06/08/2026

43 éves voltam, viaskodtam már az életközepi válsággal, amikor egy éjszaka felriadtam egy kérdésre:

Mi köti össze életem különböző korszakait?

Hogyan lett a derűs kislányból az a nő, aki ma vagyok?

Hol találkozik bennem a gyermek, a kamasz, a fiatal felnőtt és a mai önmagam?

Van-e valami, ami végig ugyanaz maradt bennem?

Talán van egy lényegi önmagam is, amely minden életszakaszon át jelen van, még ha mindig más arcát is mutatja.

Ezt a kérdést kezdtem el követni. Így született meg később az ÉN-UTAM útmutató füzetem otthonra♡

Klienseim arra használják, hogy felfedezzék azt a belső folytonosságot, ami végigkísérte őket eddig.

Most megvásárolható♡
Link a hozzá az első kommentben van.

31/07/2026

„Öleld át az életed. Mondj igent mindarra, ami volt. Mondj igent a szüleidre, önmagadra, arra a gyermekre és arra a fiatalra, aki egykor voltál. Ha szeretettel tekintesz önmagadra és az életedre, egyszer csak magától felnőtté válsz.” Nelles Institute

25/06/2026

Nem hiszem, hogy el vagy romolva.
Azt tapasztalom, hogy ami bennünk feszít vagy fáj, az figyelmet kér.
Ha megállunk és ránézünk, a modern tudat megnyugszik, és hely nyílik egy természetes változásnak.
Erre a tapasztalatra hívlak.

Bányász Dorottya jelenlétalapú önismereti beszélgetésekkel, egyéni konzultációval és csoportos állítási napokkal támogat Szegeden és online. Ha elfáradtál, elakadtál vagy tisztábban látnál, itt elindulhatsz magad felé.

24/06/2026

😳 Zavar az élet?

Lehet, hogy valaminek másképp kellene lennie?

Újra és újra hallom, hogy: akkor leszek rendben, ha végre ennek vége lesz, amikor megváltozik ez meg az is...

Ebbe fáradtunk bele. Ebbe az örökös készenlétbe és taposómalom érzésbe.

Tegyük fel, hogy a taposómalom kellős közepén tennél egy próbát és a azt mondanád:

Hadd legyen!

Ehhez készítettem egy tíz napos gyakorlatsort és ajándékba adom neked. ♡

Link hozzá a kommentben van!

17/06/2026

Az "életközép" egyik meglepetése számomra az, hogy nem érdekel hogyan lehetek jobb ember...
S inkább az foglalkoztat, hogy képes vagyok-e találkozni azzal, ami éppen van.
Anélkül, hogy rögtön javítani, gyógyítani, fejleszteni vagy megmagyarázni akarnám.
Erről a dilemmáról írtam ma: vajon tényleg mindig dolgunk van magunkkal, vagy néha éppen az a dolgunk, hogy békén hagyjuk magunkat?

Én és te, mi modern emberek, szinte észrevétlenül abban élünk, hogy valamit mindig rendbe kell hozni magunkon. Fejleszteni, gyógyítani, finomítani, jobbá tenni. Mintha az élet egy folyamatos szerelés lenne, ahol a végén majd eljutunk egy hibátlan verzióhoz. Azt hiszem ezt jobb elfog...

12/06/2026

"Az élet megjelenik, itt van és értékes csakis azért mert itt van, nem más miatt" Hellinger♡

Szeretettel mutatom most azt, ahogyan nálam mutatkozik:

Bányász Dorottya jelenlétalapú önismereti beszélgetésekkel, egyéni konzultációval és csoportos állítási napokkal támogat Szegeden és online. Ha elfáradtál, elakadtál vagy tisztábban látnál, itt elindulhatsz magad felé.

12/06/2026

😇 Ha még nem érzed elérkezettnek az időt, hogy "dolgozz" az egyéni folyamataiddal, akkor itt a Kompánia csoportja!

🥳 Ez egy tagsági alapon működő online hely azoknak, akik kíváncsiak, figyelnek, ízlelgetik a mélyebb, léleknek szóló témákat, de még nem érzik elérkezettnek az időt, hogy bejelentkezzenek egyénibe ♡

Várunk szeretettel:

https://www.facebook.com/share/g/1CpeYszeFd/

04/06/2026

Van egy élmény, ami újra és újra visszatér hozzám, ma már a vendégeim által is, azt mondja egy középkorú kliens:

"Olvasok egy mondatot egy könyvben. Hallok egy előadást. Találkozom egy gondolattal, ami mélyen megérint. Néhány pillanatig úgy érzem, hogy valami fontosat megértettem.
DE! ...felmerül bennem, hogy az én helyzetemben ez egész más..."

Talán érted, hogy mire gondol a "költő"...és
persze, a körülményeket fontos látni és magadat is, hogy vajon honnan nézel a témára?

Szóval itt egy zárt csoport, ahová az egyéni helyzeted kérdéseit hozhatod! június 11-től.

várunk, Doris

(link a csoporthoz az első kommentben)