Életfa Egészségmed

Életfa Egészségmed Contact information, map and directions, contact form, opening hours, services, ratings, photos, videos and announcements from Életfa Egészségmed, Medical and health, Ion Buteanu 12/4, Targu-Mures.

Szeretettel köszöntelek! ✨
Legyen ez a tér a közös kapcsolódásunk és gyógyulásunk segítője! 🌼
Itt könnyebben kérdezhettek és időnként megoszthatok veletek egy-egy testet - lelket gyógyító gondolatot vagy tanítást. ☀️

10/09/2026

03/09/2026

"Jó lenne, ha a mozgássérült gyerekeddel nem lifttel mennétek, nem kellene folyton kerekesszékben ülnie, a világban mindenhol lépcsők vannak, ideje megszokni!" "Minek az a hallókészülék? Más gyerekek sem használnak, mi lesz így a többiekkel?" "Tedd már le azt a fehér botot! Ha nem gyakorlod a látást, sosem fogsz látni!"

Ugye, mekkora butaság? Az autista és ADHD-s gyerekektől mégis sokan elvárják, hogy megtanuljanak úgy csinálni, mintha nem lennének autisták vagy ADHD-sok. Hogy ne használják azokat az eszközöket, amivel kompenzálni tudják a nehézségeiket.

Ideje leszámolni azzal a tévhittel, hogy a neurodivergens gyerekek direkt, a pedagógusaik bosszantására "neurodivergenskednek". Egyáltalán nem. És ugyanúgy joguk van az akadálymentes környezethez, mint mindenkinek.

20/08/2026

Alvás előtt egy marék só energiával tölti a lépet és gyomrot
Ma Shuhua, a Pekingi Hagyományos Kínai Orvostudományi Kórház főorvosa azt tanácsolja, hogy mindennap lefekvés előtt tegyünk egy marék sót egy tasakba, melegítsük fel, utána tegyük a köldök környékére. Ez a módszer táplálja a yangot, erősebbé teszi a testet.
A melegített só egyrészt hőt ad a testnek, másrészt pedig hideget is szív ki a testből, így kiegészíti a yangot, eltávolítja a hideget és nedvességet, illetve energiával tölti fel a lépet és gyomrot. Ha a lép és gyomor rendesen működik, sok betegség automatikusan eltűnik.
Forrás: Yangsheng China
́szségesélet

27/07/2026

Vizeletben úszva feküdt a pszichiátrián – Egy édesanya küzdelme fogyatékos fiáért
A testi és értelmi sérült gyöngyösi fiút mentővel szállították a pszichiátriára, ahol hamar eldurvultak a dolgok: a gyermek többször saját székletében és vizeletében feküdt, és a kezelésektől úgy lepusztult, hogy anyjának komoly erőfeszítésébe került kihozatni onnan és javítani az állapotán. Utóbb kiderült: az évekig adagolt pszichiátriai szer volt az oka a fiú kiszámíthatatlan magatartásának, ami miatt a pszichiátriára kellett vinni.
A tizenéves, fogyatékos fiút szorongásai miatt rendszeresen gyógyszerezték pszichiátria szerekkel, amelyek adagját a hozzászokás miatt az évek során emelni kellett. Ám a fiú egyre zavartabb és agresszívabb lett, így édesanyja arra kényszerült, hogy fiát otthonban helyezze el. Onnan azonban magatartása miatt három hét után a megyei kórház pszichiátriájára szállították.

Az édesanya meglátása az volt, hogy fia kiszámíthatatlan viselkedését az egyik pszichiátriai szer folyamatos szedése okozza, ám a kórházban ezt senki nem vette komolyan, így a gyógyszerezésen sem változtattak. A fiú állapota tovább romlott: „Látogatáskor több alkalommal annyira beszedált állapotban volt, hogy nem tudtam vele kapcsolatot felvenni” – írta az édesanya. „Sem megetetni, sem lefürdetni nem tudtam, se kommunikálni vele. Több alkalommal feküdt vizeletben úszva és volt, hogy a fél teste ki volt kenve fekáliával. A ruhái vizelettől csöpögve voltak összegyűrve a szekrényében. A gyermek kikötözve feküdt és hamarosan már a nevét sem tudta megmondani nekem, volt, hogy fel sem ismert engem.”
Az anyának hosszas utánajárással sikerült elérnie, hogy fiát egy fővárosi kórházba szállítsák, ahol a kezelőorvos nagyon hamar kijelentette: a gyermek agresszivitását egyértelműen az adagolt pszichiátriai szer okozza, amelyről ismert, hogy sérült fiataloknak nem adható, mert a hatása kiszámíthatatlan.
Miután a veszélyes szerről leállították, az elvonási tüntetek okoztak nehézségeket: az anya újabb hónapokig küzdött fia nehezen kontrollálható viselkedésével, miközben természetes, alternatív módszerekkel igyekezett segíteni neki. Ezek végül megtették hatásukat: a fiú állapota egy idő után rendeződött.
„Az eltelt évek tapasztalata számomra anyaként az, hogy a pszichiátria sajnálatos módon alkalmatlan a gyógyításra. Orvoslásnak semmiképp nem nevezném, tekintettel arra, hogy az okokat nem képes megszüntetni, a tüntetek elnyomására törekszik, de olyan szerekkel, amelyek hatása kiszámíthatatlan, viszont az emberi elmére súlyos következményekkel járnak. Mindez ellentmond az orvosi esküben tett fogadalomnak” – summázta tapasztalatait az édesanya.



https://sbee.link/dm6w9kx7jp

Szomorú valóság 😌
21/05/2026

Szomorú valóság 😌

A tányérunkon kezdődik a betegség.
10 éve még arról szólt az európai politika, hogy GMO-mentes élelmiszer, elővigyázatosság, fogyasztóvédelem. Ma pedig ugyanazok az intézmények már a génmódosított és génszerkesztett növényeket próbálják „innovációként” eladni.

Közben mit kap az ember?

Gyomirtózott terményeket.
Rovarirtóval kezelt élelmiszereket.
Fuzáriummal szennyezett gabonát.
Egyre több kérdést az egészségügyi kockázatok körül.

És mindezt úgy, hogy Európa sajnos évek óta a daganatos megbetegedések élmezőnyében szerepel.

Persze mindig azt mondják: „minden határérték alatt van”, „a tudomány szerint biztonságos”, „ez kell az élelmiszerbiztonsághoz”.

Csakhogy az emberek nem laboratóriumi körülmények között élnek. Nem egyetlen anyagnak vannak kitéve, hanem egyszerre soknak: vegyszereknek, adalékoknak, szennyezéseknek, feldolgozott élelmiszereknek.

És miközben a nagy agrár- és biotech cégek profitja nő, a társadalom fizeti az árát:
romló egészséggel, bizalmatlansággal és egyre több betegséggel.

A halk kérdésem: kinek az érdekeit szolgálja "ez" a fejlődés — és ki viseli a következményeit?

És ezért érinti ez az embereket ennyire személyesen.

Engem is.

Mert szinte nincs már olyan család, ahol ne vitt volna el valakit a rák.

Szülőket.
Nagyszülőket.
Barátokat.
Ismerősöket.

Túl sok embernek van saját története:
egy későn felfedezett daganat, egy hónapokig tartó kezelés, egy elvesztett hozzátartozó.

Amikor pedig azt látjuk, hogy egyre több vegyszer kerül a környezetbe, az élelmiszerekbe és a mezőgazdaságba, teljesen természetes, hogy az emberek kérdéseket tesznek fel. Hogy összefüggéseket keresnek. Hogy nem kérnek vak bizalmat sem a politikától, sem a multinacionális cégektől.

Lehet statisztikákkal vitatkozni.
Lehet szakértői jelentéseket lobogtatni.

De attól még a valóság ott van körülöttünk:
egyre több családot érint a daganatos betegség, és egyre többen érzik úgy, hogy valami nincs rendben azzal, ahogyan ma az élelmiszer-termelés működik.

Az emberek nem pánikot akarnak.
Hanem őszinte válaszokat, valódi kontrollt és biztonságot: mi változott GMO-mentességtől a génmódosított jövőig?

A pénz lett sok helyen az isten.
Az ember egészsége pedig egyre inkább csak másodlagos szempont.

Amíg termel a rendszer, amíg nő a profit, addig mindent meg lehet magyarázni: egy újabb vegyszert, egy újabb technológiát, egy újabb „biztonságosnak” nevezett megoldást.

Közben az emberek egyre betegebbek, egyre több a daganatos megbetegedés, és szinte minden család gyászol már valakit.

Az ember lassan már nem számít értéknek — csak fogyasztónak ...és... statisztikai adatnak.

25/03/2026

Csak bátran csajok. 🌺 Jó háziasszonynak lenni 🤗 A legízletesebb fűszer a szeretet🫶
12/03/2026

Csak bátran csajok. 🌺 Jó háziasszonynak lenni 🤗 A legízletesebb fűszer a szeretet🫶

Sárleves és ideológia: Miért lett félelmetes a „háziasszony” szó?

Nem tudom, hogy mennyire illik ide, de szeretnék megosztani egy érdekes történetet... Tényleg ennyire átmosták az emberek agyát?

Van egy 8 éves fiúnk és egy 5 éves lányunk. Lementünk a közeli játszótérre. Szóltam a férjemnek, amikor haza jön, ott leszünk. Így csatlakozott hozzánk. A kislányom nagyon megörült neki, a fiam is, persze, de neki mivel volt már játszótársa, mire apa megjött, így a kislányunkkal maradt apa. Főzöcskéztek. Bátorította a lányomat, hogy főzzön finomat – homokból, kavicsokból, sárból, vízből és játékokból... Ekkor félig komolyan, félig viccesen megjegyezte az egyik anyuka, akinek hasonló korú kislánya volt, és a miénk közelében játszott, hogy „Már ilyen hamar belé neveljük a háziasszonyt?”

Persze elnevettük a dolgot, és azt válaszoltam: „Nem lehet elég korán elkezdeni tanítani főzni”. De a csípős megjegyzés nem maradt el, folytatta: „A lányomat úgy nevelem, hogy ne szolgálja majd ki a fiúkat... Ne legyen a cselédjük” Na itt kezdett kicsit zavarni a dolog, mert egyrészt mi sem neveljük sem a fiúnkat, sem a lányunkat cselédnek, a férjem szívesen ad kerti szerszámokat a lányom kezébe, amikor kint vagyunk a szüleinél, persze figyel rá, és igyekszik olyanokat adni, amelyekkel nem nagyon tehet kárt magában. Fára ülteti, de közben fogja. A fiúnkat pedig a fiús dolgok mellett a rendrakásra is ösztönzi, együtt pakolják el a ruhákat stb. tisztítják ki a szobát stb. stb. Szóval mindenfélére megtanítjuk őket...

És már elkezdtem volna a magyarázkodást, de megálltam. Inkább megkérdeztem az anyukától, hogy „Egy kislánynak nem kell megtanulnia főzni, sütni? Vagy inkább függjön mástól?” És itt nem feltétlenül a leendő társára gondoltam... Így folytattam: „A feladatok megoztását, a kapcsolódást, valakivel együtt élni, az önállóságot is így játék közben tanulják meg. Vajon azzal teszünk jót, ha elvesszük tőle örömöt, a játékot, csak azért, nehogy véletlenül »hagyományosnak« tűnjön?”

Az anyuka csak nézett rám... Hol tartunk ma? Ha a lányom tud főzni, az nem azt jelenti, hogy ki kell szolgálnia bárkit is – azt jelenti, hogy gondoskodni tud magáról és azokról is, akiket szeret. Ugyanúgy, ahogy a fiam is megtanulja majd kimosni a ruháit vagy rendet rakni maga körül – az utolsót már elég jól csinálja. Amikor összeházasodtam a férjemmel, ő is tudta, egyedül is rendet kellett rakjon maga után, főzzön magára és mossa a ruháit, ahogy nekem sem derogált asztalt összerakni az Ikeából, de most valahogy ezek a feladatok jobban megoszlanak egymás között. Nem értem!

Nem cselédeket nevelünk, hanem életrevaló felnőtteket.

Rájöttem, hogy a másik anyuka csak a saját előítéletei szerint él. Ő a szolgaságot látja ott, ahol valójában inkább szeretet, figyelem és közös játék van.

Tényleg ott tartunk, hogy a gyerekeink kíváncsiságát is ideológiai szűrőkön kell átengednünk? Én inkább maradok a régi módszernél: hagyom őket játszani, alkotni és segíteni. Nem az számít, hogy ki fogja a fakanalat vagy a szeget, hanem az, hogy megtanultak-e együtt működni, tisztelni a másikat és értékelni az elvégzett munkát.

Azon a héten a fiammal együtt készítettünk mézeskalácsot, a formákat ő vágta ki, előtte pár nappal meg biciklit javítottak az apjával. Akkor most mi a helyzet?”

N. T.

A férfiírások mellett időnként figyelmetekbe ajánljuk a Férfiak Klubja Női Támogatói Körének tartalmait, ami lehetőséget ad az eszmeiségünket követő nőknek arra, hogy a saját témáikról beszéljenek – nőként, és nekünk, férfiaknak pedig lehetőséget ad arra, hogy ebbe betekintsünk és tisztelettel hozzászóljunk. Éljünk vele!

Address

Ion Buteanu 12/4
Targu-Mures
540408

Alerts

Be the first to know and let us send you an email when Életfa Egészségmed posts news and promotions. Your email address will not be used for any other purpose, and you can unsubscribe at any time.

Contact The Business

Send a message to Életfa Egészségmed:

Shortcuts

Share