04/30/2025
🛑 Vannak napok, amikor elég.
☝🏼 Mikor már felkelni sincs kedvem.
😴 Csak aludni tovább.
🛌 Egyedül.
❓ Egyedül?
💎 Ritka kincs.
És épp csak annyi, hogy tudjam: nem elég. 🙏
⸻
💖 „Csodálatos anyaság…”
🏡🏡🏡 Régen tényleg egy egész falu segített?
🙇♀️ Mert ma ez inkább: magány.
⸻
🙋🏻 Aki dolgozik, és este hazaér –
neki milyen lehet anyának lenni esti órákban és hétvégéken?
🧏🏻♀️ Több kolléganőm is mondta:
„Pihenés munkában lenni.”
Akkor nem értettem.
Most már érzem.
Mert ott legalább van:
☑️ szünet
☑️ csend
☑️ és másfajta kihívások
⸻
🤷🏻♀️ „Hogy lehetek fáradt, amikor egész nap a gyerekeimmel lehetek?” 🗯️😡
Hát…
lassan 4️⃣ éve.
▶️ Minden. Egyes. Nap.
⸻
☝🏼És nem, nem feltétlenül a felnőtt társaság hiányzik.
☝🏼Hanem az, hogy ne akarjon tőlem senki semmit.
⸻
🙅🏼 Ne én legyek, aki megoldja:
– a hisztiket 😭
– a napi 5-nél is több evést 🥐🥛🥩🥑🍎
– a takarítást 🪣🧼🧹
– a pelenkákat 🚽🧻
– a kiöntött italokat és ételeket (más-más időben) 💦🧽🧃🍌
– a mosást, majd a tiszta ruha sorsát 🧺🧦👔👚
– a “menjünk ki / menjünk be” végtelen váltást
🛫🛬🛫🛬🛫🛬
– és az összes játék kupacot a lakás minden részében 🧸🧩🎲🥁
– sorolhatnám, mit ne még… ♾️
⸻
❌ Ma sok.
Ma nincs hozzá:
⚔️ erőm. ☠️ Kedvem. 🥴 Türelmem.
⸻
Viszont már most tudom, hogy
nem lesz mindig ilyen. 🕊️
Holnap más lesz. ⤴️🆗
⸻
És tudjátok mit?
🪨 “Az vesse rám az első követ…”
⸻
🤷🏻♀️Emberből vagyok.
😩 El tudok fogyni.
💓 Fel tudok állni is.
⸻
De ma?
Ma világgá mennék. Egyedül. 🥾🥾
Majd, mint a gyerek, aki erre vágyik…
valószínű én is gyorsan meggondolnám magam. ⏭️↩️
⸻
👐🏻Az apró kezekért,
👧🧒 a csillogó szempárokért –
és akkor mégsem a folyamatos készenlét fájna,
hanem az, hogy
senki sem kér tőlem semmit. 🧑🧒🧒
⸻
